Köszöntöm a megjelent kollégákat

Az előadások a következő témára: "Köszöntöm a megjelent kollégákat"— Előadás másolata:

1 Köszöntöm a megjelent kollégákat

2 Tbj. változás 4. § g) Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy. A fogvatartott definíciója átkerül a 15. § (2) bekezdéséből a 4. §-ba. A fogalom új elzárási elemekkel bővült

3 Tbj. változás 4. § k) Járulékalapot képező jövedelem:
1. a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, A korábbi statikus járulékalapot (tanulószerződésben meghatározott díj) felváltja a dinamikus járulékalap (kifizetett díj)

4 Tbj. változás 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint január 1-jétől biztosított a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló Ezt megelőzően a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló minősült biztosítottnak. A változtatás oka az alapjogszabályban történő módosítások (1997. évi XXXI. törvény)

5 Tbj. változás 8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe (új elem)

6 Tbj. változás 8. § Szünetel a biztosítás:
e) az ügyvéd,ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt (pontosítás) g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt (végrehajtási szintről törvényi szintre emelik) h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt (új elem) i) az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel (új elem)

7 Tbj. változás 11. § A biztosítás nem terjed ki:
d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra (új elem)

8 Tbj. változás 11. § A biztosítás nem terjed ki: b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; 11/A. § (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött - külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget (új elem) 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre.

9 Tbj. változás 16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét, Hatályon kívül, figyelemmel a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában történt változásra tekintettel

10 Tbj. változás 19. § (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 helyett 6810 forint (napi összege 222 helyett 227 forint).

11 Tbj. változásai 24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék együttes összegét.

12 Tbj. változás (3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a) a biztosított által vagy b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege.

13 Tbj. változás (4) A családi járulékkedvezményt a kedvezményezettek egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. (5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.

14 Tbj. változás (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

15 Tbj. változás 24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.

16 Tbj. változás 51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül!!! A foglalkoztatott nyilatkozhat, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését Év közbeni (havi) érvényesítésre kizárólag az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult jogosult .

17 Tbj. változás 51/A. § (2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék összege.

18 Tbj. változás 51/A. § (3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék összege.

19 Tbj. változás 37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, b) fogvatartott, c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel (pontosítás) e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát (vállalkozói igény kielégítés)

20 Szocho tv. változás 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
c) a tanulószerződésben meghatározott tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; Összhang a Tbj-vel

21 Szocho tv. változás 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető hivatásos nevelőszülői díj hatályon kívül. Tbj-vel összhang 5. § (1) bekezdés a) pont

22 Szocho tv. változás 455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
(1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. (1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Tbj-vel összhang. Eddig ezekben az esetekben nem volt adófizetési kötelezettség.

23 Szocho tv. változás 455. § (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget d) a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. 44. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

24 Szocho tv. változás Törvényi rés kitöltése.
456. § (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll. Törvényi rés kitöltése.

25 Szocho tv. változás A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény hatályon kívül Start kártyához kapcsolódó kedvezmények hatályon kívül

26 Szocho tv. változás A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény 462/C (3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző (9 hónap helyett) 275 napon belül legalább (6 hónapig helyett) 183 napig álláskeresőként nyilvántartott.

27 Szocho tv. változás A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény Lehetővé vált a gyed folyósítása alatti munkavégzés, ehhez kellett igazítani a tv. szövegét isY>gyed folyósítása alatt is érvényesíthető adókedvezmény Főszabály szerint: 2 évig érvényesíthető a magasabb kedvezmény (100 e Ft 27 %-a) a harmadik évben a 100 e Ft 14,5 %-a.

28 Szocho tv. változás A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény új szabályai 3 gyermek+családi pótlékra jogosult szülő (gyed, gyes) alatt, után Gyet alatt, után 3 évig 100e Ft 27 %-a 4-5. év 100e Ft 14,5 %-a

29 Szocho tv. változás Igazolások:
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény időkorlátja Főszabály szerinti kedvezménynél a folyósítást követő 45. végéig, max 3 évig érvényesíthető Kedvező szabálynál a folyósítást követő 69. hónap végéig, max 5 évig érvényesíthető Igazolások: Anyasági ellátás folyósításáról (egbiztosító, tbkifizető, kincstár) Családi pótlék folyósításáról (kincstár)

30 Szocho tv. változás A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített munkaviszony alapján a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A részkedvezményre való jogosultság (új) feltétele, hogy a) a kifizető a létszámát a munkaviszony kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a szabad vállalkozási zóna.

31 Szocho tv. módosítás Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt (új elem) munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. a) az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával, b) az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.

32