A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet változása A rendelet.

Az előadások a következő témára: "A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet változása A rendelet."— Előadás másolata:

1 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

2 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet változása A rendelet 3. számú mellékletében felsorolt tevékenységek és azok küszöbértékei változtak! Ha a végezni kívánt tevékenység a 3. számú mellékletben szerepel, de a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgáljuk, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. Ehhez a rendelet 13. számú mellékletében szereplő adatlapot kell kitölteni! Ha a hatások jelentősek, akkor környezeti hatás tanulmányt kell benyújtani, , melynek elbírálásáig a folyamatban lévő eljárás felfüggesztésre kerül. Ilyen eset áll fenn pl. a közútigépjármű-javító telep építési engedélyezése során.

3 104. Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) napi 10 t hulladék lerakásától b) t teljes befogadókapacitástól c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül 105. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) 10 t/nap kapacitástól b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

4 Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep
106. Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep a) 10 t/nap kapacitástól b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül 107. Fémhulladékgyűjtő, -feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket) a) 5 t/nap kapacitástól b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

5 108. Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) önálló telepként méretmegkötés nélkül b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól 109. Állatihulladék-temető méretmegkötés nélkül

6 Hulladék fogalma bármely, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba (melléktermék, hulladékstátusz megszűnése)

7 Besorolás csak indokolt esetben módosítható!
Hulladék besorolása A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. § alapján hulladék csak a keletkezési tevékenység szerinti főcsoportba és ezen belül a megfelelő alcsoportba sorolható be. Besorolás csak indokolt esetben módosítható!

8 Hulladékok gyűjtése A hulladékokat besorolásuk szerint fajtánként elkülönítve környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni. A gazdálkodás során keletkező nem veszélyes hulladékokat is el kell különíteni a kommunális hulladéktól! Veszélyes hulladék a keletkezés helyén munkahelyi gyűjtőhelyen, vagy a padozat esetleges sérülését jelző rendszerrel ellátott üzemi gyűjtőhelyen gyűjthető.

9 A hulladék lerakással történő ártalmatlanítása esetén a hulladék termelője köteles akkreditált laboratóriummal alapjellemzést, rendszeres hulladék átadás esetén megfelelőségi vizsgálatot végeztetni, melyek eredményét cégszerű aláírással ellátott jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ebben foglaltak helytállóságáért a hulladék átadója a felelős. A jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átvevőjének át kell adni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás részeként kell kezelni! Az átvételi szabályokat a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet határozza meg.

10 Kitöltési útmutató letölthető a
Jogszabályi háttér: A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló többször módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2007. évben történt módosítások: A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet Kitöltési útmutató letölthető a

11 Nyilvántartás Telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetni (kivéve a szállítónak). A szállító nyilvántartás helyett a fuvarokmányokat köteles megőrizni. Építőipari vállalkozások esetén a nyilvántartást építési helyenként kell vezetni, az adatszolgáltatást pedig összevontan egy központi telephelyre, vagy ha az nincs akkor a székhelyre kell megtenni. Egyedül azon települési hulladékokra nem vonatkozik, amelyek szerződés alapján kizárólag a hulladékkezelést végző közszolgáltatóhoz kerülnek.

12 Adatszolgáltatás Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja a) veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy b) nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy c) nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. Csak a bejelentés alól van mentesség, nyilvántartás alól nincs!

13 A bejelentés alól a rendelet a következő esetekben ad mentességet:
azon települési hulladékoknál, amelyek szerződés alapján kizárólag a hulladékkezelést végző közszolgáltatóhoz kerülnek azon hulladékoknál, melyeket külön jogszabály alapján bejegyzett, a hulladék visszavételére kötelezettnek, vagy azzal szerződésben álló átvevőnek adnak át (nem veszélyes csomagolóanyag hulladékok, elektronikai hulladékok, elemek, akkumulátorok, roncs autók, gyógyszerek és azok csomagolási hulladéka, növényvédőszeres göngyölegek) Ez a mentesség a nyilvántartás alól nem mentesít! A nyilvántartás és adatszolgáltatás a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokra is vonatkozik.

14 A 164/2003. Korm. rendeletben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek csak azokra a hulladékokra terjednek ki, amelyek a hulladékgazdálkodásról szóló évi törvény hatálya alá tartoznak. Így nem vonatkozik a levegőbe kibocsátott anyagokra, radioaktív hulladékokra, közcsatornába bocsátott szennyvízre. A mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes hulladékok közül azokról, amelyeket mezőgazdasági területre helyeznek ki, nem kell adatot szolgáltatni, mivel azok bejelentéséről más jogszabály rendelkezik.

15 Mikor kell adatot szolgáltatni?
1. Ha a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt, de a telephelyein legfeljebb csak olyan települési hulladék, keletkezik, amelyet a helyi közszolgáltatónak adtak át (nyilvántartás nem kell), illetve amelyet külön jogszabály alapján bejegyzett, a hulladék visszavételére kötelezettnek, vagy azzal szerződésben álló átvevőnek adtak át (nyilvántartás kell) ezen hulladékról adatszolgáltatást nem kell teljesíteni egyes telephelyein keletkezik (a kivételek közé nem tartozó) hulladék és vannak telephelyei, ahol legfeljebb csak közszolgáltatás keretében átadott települési hulladék, vagy olyan hulladék keletkezik, amelyet külön jogszabály alapján bejegyzett, a hulladék visszavételére kötelezettnek adtak át minden telephelyről rendszeres adatszolgáltatást kell teljesíteni azokról ahol csak a kivételek közé tartozó hulladék keletkezik ún. 0-s borítólapot kell kitölteni, az összes többi telephelyről adatszolgáltatást kell teljesíteni minden telephelyen képződik hulladék

16 Mikor kell adatot szolgáltatni?
2. Ha a foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 10 főt, de egyes telephelyein a keletkező és birtokolt (a telephelyen összességében megtalálható) hulladékok mennyisége meghaladja a) veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy b) nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy c) nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. csak azokra a telephelyekre vonatkozóan kell rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni, amelyek esetében a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a felsorolt határokat a HIR-be történő bejelentkezéskor csak az adatszolgáltatásra köztelezett telephelyeket kell bejelenteni, csak az adott telephelyekre kell KTJ számot kérni és az egyes telephelyen keletkező és birtokolt (a telephelyen összességében megtalálható) hulladékok mennyisége nem haladja meg a mennyiségi küszöbértékeket rendszeres adatszolgáltatást egyik telephelyre vonatkozóan sem kell teljesíteni (és nem kell bejelentkeznie a HIR-be) Hulladékkezelő (begyűjtő, előkezelő, hasznosító, ártalmatlanító) minden a (kivételek közé nem tartozó) keletkező hulladékról adatot kell szolgáltatni, különös tekintettel a másodlagos hulladékokra, minden kezelt hulladékról adatot kell szolgáltatni a HIR-be történő bejelentkezéskor minden telephelyet be kell jelenteni

17 Azon gazdálkodószervezeteknek, akiknek a Rendelet hatályba lépése után fennáll a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségük, de valamely tárgyév(ek)ben valamely telephelyük nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá, Borítólapot mindenképpen ki kell tölteni. Ebben az esetben a csatolt lapok összesen rovatba nullát kell írni. Telephely üzemeltetőjének változása esetén szükséges teendők A “régi” üzemeltető (adatszolgáltató) köteles az átadásig keletkezett minden adatszolgáltatás másolatát az új üzemeltetőnek átadni. Az új üzemeltető minden adatszolgáltatásnál köteles a már kiadott KTJ számra hivatkozni. Tulajdonos vagy üzemeltető évközi változás esetén az előző tulajdonosnak is alá kell írnia a Borítólapot, ha ez nem lehetséges, akkor mellékelni kell az adásvételi vagy bérleti szerződés másolatát. Amennyiben több hulladékra vonatkozóan küldenek nyomtatvány formájú adatlapot, abban az esetben adatlap típusonként, hulladék kód szerint növekvő sorrendbe kell azokat rendezni. Az adatlapon javítás a kitöltő aláírásával és pecséttel ellátva történhet.

18 Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladékkezelőnek és a hulladék termelőjének a kötelezettség keletkezésétől számított 60 napon belül be kell jelentkeznie a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (HIR). Ezt meg kell, hogy előzze a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet szerinti bejelentkezés, melynek benyújtása után a gazdálkodó szervezet KÜJ és KTJ számot kap. Az alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását a változást követő 15 napon kell bejelenteni. A hulladék átvétele csak azért nem tagadható meg, mert az átadónak nincs KÜJ, vagy KTJ száma!

19 Bejelentkezés a HIR-be
Az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezésétől számított 60 napon belül a hatóság felé írásban az alábbiakat kell megadni: név, cím, KÜJ szám, telephely megnevezése, címe, KTJ száma, éves vagy negyedéves jelentési kötelezettség alá esik-e, éves jelentő esetén a kötelezettség kezdetének vagy megszűnésének éve, negyedéves jelentő esetén a kötelezettség kezdetének vagy megszűnésének éve és negyedéve. Az adatváltozást 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentkezést új adatlapon kell megtenni!

20 Rendszeres adatszolgáltatás teljesítési határideje
A keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékokról (HT lap) és a nem veszélyes hulladékok kezeléséről (HB ill. HK lap), továbbá a hulladék elszállításról (E-PRTR lap) a tárgyévet követő év március 1-ig A veszélyes hulladékok kezeléséről (HB ill. HK lap) a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig Mindegyik adatlapon az átvevőnél megadott kezelési kódnak és az átvevő típusának szinkronban kell lenni! B0001 begyűjtés Az adatszolgáltatásban a TEÁOR’08 kódokat kell használni.

21 A rendszeres adatszolgáltatás módja
A Kormányrendeletben meghatározott adatlapok kitöltésével és a hatósághoz való eljuttatással az alábbi módokon: formanyomtatvány kitöltésével papíron, 2 dimenziós vonalkód képzésére alkalmas programmal (KVADATSZOLG) készített papír adatlapon, elektronikus adathordozón (XML file) + borítólap, Interneten történő adatszolgáltatás: HIRADO programmal még nem lehetséges (elérhetőség:

22 Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási Nyilvántartás (E-PRTR)
A 166/2006/EK rendelettel összhangban, az E-PRTR részeként, a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet szerint, a hulladékról vezetett nyilvántartás és adatszolgáltatás kibővítésre került úgy, hogy a nem veszélyes és veszélyes hulladékok telephelyről történő elszállításáról összegzett, pontos adatok álljanak rendelkezésre

23 Hulladékkezelők közül az alábbiak is lehetnek E-PRTR hatálya alá tartozók:
A veszélyes hulladék előkezelők a 166/2006/EK rendelet fogalmi meghatározása alapján a veszélyes hulladék hasznosító vagy ártalmatlanító tevékenységi körbe (5. a) tevékenység) tartoznak. A nem veszélyes hulladék előkezelő abban az esetben tartozik az 5 c) létesítmények, azaz a nem veszélyes hulladék ártalmatlanítók közé, amennyiben az előkezelés valamely végső ártalmatlanítási kezelés érdekében történik.

24 E-PRTR lap kitöltésére kötelezettek
A vezetett nyilvántartás alapján adatszolgáltatásra az a 166/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó telephely köteles, ahonnan évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes-, vagy évente tonnát meghaladó nem veszélyes hulladékot szállítanak el kezelésre. A hulladék mennyiségének meghatározásánál csak az E-PRTR hatálya alá tartozó tevékenységből származó hulladékokat kell figyelembe venni!

25 E-PRTR lap kitöltése Fejléc HT, HB és HK lap szerint értelemszerűen
Minden esetben a végső kezelési módot, hasznosítást (R) ill. ártalmatlanítást (D) kell feltüntetni, így ha a hulladék begyűjtőnek, előkezelőnek került átadásra, vagy az ország határon kívül került kezelésre akkor is. Ha a hulladékot olyan hulladékkezelésre szánják, amely hasznosítási és ártalmatlanítási műveleteket egyaránt magában foglal (pl. szétválogatás), azt a kezelési műveletet (R vagy D) kell jelenteni, amelyre a hulladék több, mint 50 %-át szánják. Azokban a ritka esetekben, amikor az üzem nem tudja nyomon követni, hogy a hulladék több mint 50 %-át ártalmatlanítják-e vagy hasznosítják, a „D” kódot kell alkalmazni.

26 E-PRTR lap kitöltése Az elszállított hulladék mennyiségét nedves súlyra vonatkozóan, tonna/év mértékegységben, két tizedes pontossággal kell megadni. A HT lapokon és az E-PRTR lapokon feltüntetett mennyiségeknek összhangban kell lenni. Az adatoknál minden esetben jelezni kell, hogy az adat mért (M), számított (SZ) vagy becsült (B) érték. A hulladékos bejelentésekben szerepeltetett mennyiségek általában mért (M) értékek. (Az SZ számított jelet akkor kell alkalmazni, amikor a telephelyről történő elszállítás mennyisége tömegmérleg felhasználásával végzett számításon alapul. A szakértők becsléssel meghatározott tömeget B becsült értékként kell jelenteni. Amikor a telephelyről elszállított összes veszélyes ill. nem veszélyes hulladék mennyiségét egynél több adatmeghatározási módszerrel állapították meg, akkor a legnagyobb mennyiségű kibocsátás meghatározásánál használt módszert kell a jelentésben feltüntetni)

27 E-PRTR lap kitöltése Nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása, illetve veszélyes hulladék országon belül történő végső kezelése esetén a hasznosító/ártalmatlanító adatait nem kell megadni. Veszélyes hulladék országon kívüli hasznosítása/ártalmatlanítása esetén a külföldi gazdálkodó szervezet adatait fel kell feltüntetni. (Ártalmatlanításhoz külön engedély kell!)

28 A helyettesítő módszer
E-PRTR jelentésben alkalmazandó helyettesítő mérési/számítási módszerek listája A helyettesítő módszer leírása A helyettesítő módszer kódja Az adott üzem számára az illetékes hatóság által már engedélyben, vagy az üzemeltetési engedélyben előírt számítási módszer (PERmit) PER Az adott szennyező anyagra vagy érintett üzemre vonatkozóan jogszabály által előírt országos vagy regionális kötelező számítási módszer (National or Regional Binding calculation methodology) NRB Tömeg-mérleg módszer, amelyet az illetékes hatóság elfogadott (MAss Balance method) MAB Európa-szerte alkalmazott ágazat-specifikus számítási módszer (Sector Specific Calculation) SSC Egyéb számítási módszer (OTHer calculation methodology) OTH Nemzetközileg elfogadott számítási módszer. ETS vagy, IPCC vagy, UNECE/EMEP ETS vagy, IPCC vagy, UNEM Alternatív mérési módszer a meglévő CEN/ISO mérésügyi szabványokkal összhangban (ALTernative measurement method) ALT Mérési módszer, amelynek megfelelőségét hitelesített referencia-anyagokkal bizonyítják, és amelyet az illetékes hatóság elfogadott (Certified Reference Materials) CRM Tömegmérés MM

29 Köszönöm a figyelmet!