A szakképzés legfontosabb változásai

Az előadások a következő témára: "A szakképzés legfontosabb változásai"— Előadás másolata:

1 A szakképzés legfontosabb változásai
Bruckner László főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Fejlesztési Főosztály

2 Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai a 2013/2014
Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai a 2013/2014. tanévre

3 A szakképzés átalakításának második szakasza
A Kormány első szakmaszerkezeti döntésének megjelenése 2012 őszén A szakképzési törvény több elemére irányuló törvénymódosítás 2012 végén A „Követelménymodul” kormányrendelet teljessé válása, azaz 1451 szakmai követelménymodul megjelentetése 2013 márciusában A szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése (NGM, HM, NFM, VM, EMMI, BM) A szakképzési kerettantervek megjelenése (összesen 292 db) Szakmai tantervi adaptációk (összesen 217 db)

4 Az első szakmaszerkezeti döntés a 2013/2014. tanévre
Még csak kételemű döntés a 2013/2014-es tanévre (támogatott/nem támogatott szakmák és ágazatok) Megyékre és a Fővárosra tettek javaslatot még az rfkb-k (2012. október 1-jétől már az mfkb-k működnek) Támogatott/nem támogatott szakképesítéseket és szakközépiskolai ágazatokat határoz meg A költségvetési támogatás feltétele, hogy az iskola támogatott szakmába vagy ágazatba iskolázzon be, azaz a szakmaszerkezeti döntésnek megfelelően képezzen Vonatkozik az állami és a nem állami szakképző iskolai fenntartókra is A döntés a 331/2012. (XI. 28.) Korm.rendelet mellékleteiben található A Kormány 2012 végén döntött első alkalommal a következő beiskolázási időszakra, azaz a 2013/2014-es tanévre vonatkozóan az állam által finanszírozandó iskolai rendszerű szakképzések kereteiről, de még csak kételemű döntésként. (támogatott/nem támogatott) A szakmaszerkezeti döntés korábban mint „irány-arány döntés” létezett, akkor azonban még nem a Kormány döntéseként, hanem a regionális fejlesztési és képzési bizottságok javaslataként. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve kívánja érvényesíteni az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. A szakmaszerkezeti döntés célja elsősorban az, hogy a szakképző iskolák fenntartótól függetlenül csak olyan képzéseire kaphassanak állami támogatást, amelyekre ténylegesen szüksége van a munkaerőpiacnak, azaz amelyek a munka világának keresleti oldala által valóban igényelt szakmákra készítik fel a fiatalokat. Az iskolai rendszerű szakképzés költséghatékonyabb megvalósításához is hozzájárul, egyszersmind javítja az iskolai rendszerű szakképzésre fordított források hasznosulását, így hosszú távon megtakarítást eredményez. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója – korlátozás nélkül beiskolázhat, – költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, – költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait. A döntés három kategóriába sorolja a szakmákat, de csak a következő, azaz a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően, az első, azaz 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés ugyanis több szempontból is átmeneti szabályokon alapult. Az első eltérést a végleges modelltől az jelenti, hogy 2012-ben a döntés alapjául szolgáló javaslatot még a regionális fejlesztési és képzési bizottságok tették meg, és csak a második szakmaszerkezeti döntésre való javaslattétel fog a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részéről megtörténni ben azonban már a regionális testületek is megyékre tettek javaslatot, míg korábban az „irány-arány” döntés régiókra vonatkozott. Az első szakmaszerkezeti döntés abban is eltér a további évek döntésétől, hogy a szakképesítések és az ágazatok – átmeneti jelleggel – nem háromelemű (korlátozás nélkül, korlátozottan és egyáltalán nem támogatott), hanem csak a korlátozás nélkül beiskolázható (támogatott) és a költségvetési hozzájárulásban nem részesíthető (nem támogatott) kategóriákba kerültek besorolásra. A döntés tehát még ún. fenntartói keretszámokat nem tartalmaz. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok a szakmaszerkezeti döntés alapjául szolgáló javaslatot kizárólag az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzék alapján tették meg. Ennek oka az, hogy a 2013/2014-es tanévtől csak az új Országos Képzési Jegyzék alapján indulhatnak képzések mind a szakiskolákban, mind a szakközépiskolákban, a korábbi Országos Képzési Jegyzék alapján beiskolázott tanulók ugyanis kifutó rendszerben a régi követelmények alapján fejezhetik be a tanulmányaikat, azaz rájuk a szakmaszerkezeti döntés még nem vonatkozik. A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet mellékletei a szakképesítések és ágazatok három listáját tartalmazzák megyei bontásban. 1. melléklet: azok a szakképesítések, amelyek állami támogatásban nem részesíthetőek az iskolai rendszerű szakképzésben. A mellékletben nem szereplő valamennyi, OKJ-s szakképesítés esetében korlátozás nélkül lehet beiskolázni a 2013/2014-es tanévben. 2. melléklet: az állami támogatásban nem részesíthető szakközépiskolai ágazatok. A felsorolásban nem szereplő ágazatokban nem korlátozott a beiskolázás. A Kormányrendelet 3. mellékletében található táblázat a hiány-szakképesítések felsorolását tartalmazza, amelyeknek tanulása szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosít a 2013/2014-es tanévben beiskolázásra kerülő tanulók esetében. Az 1. melléklete alapján az új Országos Képzési Jegyzék szerint az iskolai rendszerű szakképzésben indítható, összesen 278 szakképesítésből közel 180 szerepel legalább egy megyében a nem támogatott szakképesítések listájában. Ennek egynegyede a szakiskolában indítható alapszakma és nem éri el a húszat a szakiskolai ráépülések száma. Közel 80 szakközépiskolai, azaz érettségi végzettséghez kötött szakképesítés és további 40 szakközépiskolai ráépülés ugyancsak szerepel a nem támogatott képzések listájában. Egy megyében sem támogatottak: Kishajóépítő, -karbantartót, a Matróz-gépkezelőt, az Avionikust, a Repülőgépészt, a Repülőgépsárkány-szerelőt és a Vadászpuska művest. A 2013/2014-es tanévben korlátlanul beiskolázható szakmák pl.: Ács, az Asztalos, a Bádogos, a Cukrász, az Épület- és szerkezetlakatos, a Festő, mázoló, tapétázó, a Gépi forgácsoló, a Hegesztő, a Járműfényező, a Kőműves és hidegburkoló, a Női szabó, a Pék, a Pincér, a Szakács, a Szerszámkészítő, Artista, az Autószerelő, az Egészségügyi asszisztens, az Épületgépész technikus, a Festő, a Gépgyártástechnológiai technikus, a Grafikus, a Jazz-zenész, a Kerámiaműves, a Kiadványszerkesztő, a Népzenész, a Szobrász, az Ápoló, az Autótechnikus, a Díszlettervező, a Fodrász, a Lakberendező. Nem támogatott ágazatok: Bács-Kiskun megyében a Bányászat, Budapesten az Erdészet és vadgazdálkodás, Csongrád megyében a Bányászat, Győr-Moson-Sopron megyében a Bányászat, az Egészségügyi technika, a Földmérés, a Kohászat, a Közlekedésépítő, a Nyomdaipar és az Optika. Vas megyében (a legtöbb, 8): a Bányászat, a Kohászat, a Közlekedésépítő, a Nyomdaipar, az Optika, a Sport, a Vegyész és a Vegyipar. Zala megye: Egészségügyi technika, a Kohászat, a Közlekedésépítő, a Nyomdaipar, az Optika és a Sport.

5 A szakképzési törvény 2012 végi módosítása
A változások zöme január 1-jén lépett hatályba Kihirdette a évi CCXV. törvény Leginkább pontosító, korrekciós változások, amelyek a törvény január 1-jétől történő alkalmazása óta merültek fel Ezek közül a legfontosabbak: Az ingyenesség szabályainak pontosítása A képzés munkarendváltás nélküli befejezésének lehetősége A vizsgabizottság 4. tagjának nem kell a névjegyzéken szerepelnie A tanuló pótolhatja a mulasztását szorgalmi időszakon kívül is A tanulószerződés, együttműködési megállapodás szabályai Kizárólag gyakorlati képzés célt szolgáló tanműhely fogalma Tanulói juttatás kifizetésének, átutalásának pontosítása A módosítások zöme a törvény január 1-jétől történő alkalmazása során eltelt idő alatt érkező jelzések, észrevételek alapján került megfogalmazásra (MKIK, minisztériumok, iskolák vezetői, fenntartói, szülők) Szükséges volt a köznevelési, a felsőoktatási törvényekkel és ezek módosításával való összhang megteremtése is. Kiegészültek és pontosabbak lettek az iskolai rendszerű képzésben való részvétel ingyenességét meghatározó rendelkezések, az első, állam által elismert szakma ingyenességéhez kapcsolódóan. (Pótolják az 1993-as közoktatási, és az új köznevelési törvény hiányzó rendelkezéseit, amely szeptember 1-jével lett hatályon kívül helyezve) Megteremtette az ingyenesség garanciáit, amellyel elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (fogyatékkal élő, stb.) tanulók számára a szerzett jog továbbra is biztosítva lesz. Új fogalom az értelmező rendelkezések között a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely definíciója, amely a 9. évfolyamon köthető tanulószerződések miatt fontos Új bekezdés biztosítja a szakképzésben részt vevőknek, hogy a nappali munkarendben megkezdett szakképzéseket be tudják fejezni más munkarendre való áttérés nélkül, így a nappali munkarendre meghatározott életkori határ nem töri meg a tanuló képzését A szakmai vizsgabizottságban a képzésben részt vett oktató tagnak nem kell az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági munkában részt vegyen. A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a tanév szorgalmi időszakán kívüli időszakban is pótolhatja, lehetővé téve, hogy a mulasztó tényleg tudja is hiányzását pótolni. A bankszámlával nem rendelkező tanuló esetén a tanulói juttatás banki átutalása, befizetése teljesíthető lesz szülő (vagy gyám) bankszámlájára történő fizetéssel is. A nyilvántartást vezető gazdasági kamara nem csak magát a tanulószerződést a megkötéskor, hanem annak módosítását is ellenjegyzi, így nemcsak a megkötéskor, hanem bármilyen módosításkor is megfelelő kontrollt tud gyakorolni. Az együttműködési megállapodás alapján folyó nyári gyakorlat esetén kinek kell fizetni a tanuló részére tanulói juttatást, eddig ez nem volt egyértelmű. 2012. július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyve fogalomhasználatához igazodik a szakképzési törvény is. (pl. a rendes felmondás „felmondás” lett, a rendkívüli felmondás „azonnali hatályú felmondás”)

6 A szakmai követelménymodulok teljes körű megjelentetése
A szakmai és vizsgakövetelmények (szkvk-k) a szakmai követelménymodulból épülnek fel 2012 nyarán összesen 77+2 szakmára 320 szakmai követelménymodul jelent meg [217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 2013 márciusában ez 1451-re egészült ki (84/2013. Korm. rend.] A teljes OKJ valamennyi szakképesítését lefedik a követelménymodulok A 84/2013. (III. 21.) Korm. rend. kis részben az OKJ-t is módosította, és az elnevezések, jelölések változása miatt pedig a szakmaszerkezeti döntés adatait is A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény hatalmazza fel a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egyes szakképesítések szakmai követelménymoduljait. Ezáltal már nem a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendeletek keretében jelentek meg a követelménymodulok, hanem első alkalommal a 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelettel, amelyben 79 db szakképesítéshez 321 db szakmai követelménymodul került kiadásra elején teljessé vált az ún. szakmai követelménymodul kormányrendelet, amely az új OKJ valamennyi szakmájára tartalmazza az összesen 1451 db szakmai követelménymodult.

7 A szakmai és vizsgakövetelmények
A szakmai követelménymodulból alapján kerültek kiadásra A HM két szakképesítésére már 2012 nyarán megjelentette szvk-it [19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet] Az NGM a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelettel 2012 nyarán összesen 77 szakmában jelentette meg az szvk-it Ez a szám egészült ki 2013 márciusában 249-re, amely szvk-kat a gazdasági kamara dolgozta ki [12/2013. (III. 28.) NGM rendelet] Márciusban még az NFM szvk-i jelentek meg [2/2013. (III. 29.) NFM rendelet] Május végére megjelentek a VM, a BM és az EMMI szvk-i is [a 41/2013. (V. 28.) VM rendelet, 20/2013. (V. 28.) BM rendelet, 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet] A szakmai követelménymodulok megjelenése volt a feltétele az új OKJ-ban található szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek elkészítéséhez, amelyeket a tárcák 2013 tavaszán kiadtak, ezáltal biztosítva az OKJ-ban található valamennyi szakképesítés szeptember 1-jei bevezetésének lehetőségét. A szakképzési rendszer átalakítására irányuló koncepció szerint kialakított új Országos Képzési Jegyzék [150/2012. (VII. 8.) Korm. rendelet] 249 szakma esetében szakképesítésért felelős miniszterként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztert jelöli meg. A szakmai és vizsgakövetelmények közül még 2012-ben jelent meg a nemzetgazdasági, valamint a honvédelmi tárca két rendelete, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, továbbá a honvédelemért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet. Az NGM rendelet 2012-ben még csak 77 szakma szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazta, ezért a teljes – összesen 249 db szakképesítést tartalmazó – módosítás a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben jelent meg. Az Szt. a szakmai és vizsgakövetelmények teljes körű kiadásának határidejéül is március 31-ét jelölte meg a szakképesítésért felelős tárcák részére, eddig az időpontig az NGM és a HM rendelete mellett azonban csak a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet jelent meg.

8 A szakképzési kerettantervek I.
A szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerültek kiadásra Valamennyi szakképesítésre az NGM miniszter adta ki egyetlen rendeletben [14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben] oldalon összesen 292 szakképzési kerettanterv jelent meg Valamennyi szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmát tartalmaz Elsősorban az iskolai rendszerű szakképzésre, (néhány kivétellel: SNI-s képzés, HÍD Programok) Szakmai tartalmuk, időkeretük illeszkedik a közismereti kerettantervekhez A 2013/2014-es tanévtől alkalmazhatóak a szakképzési kerettantervek, amelyek az OKJ-ben található valamennyi, az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítésre kidolgozásra kerültek, mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzésben. Lehetővé teszi az új hároméves szakiskolai képzés, valamint a tizenkettedik évfolyam végén szakmai érettségi végzettséget is nyújtó új típusú szakközépiskolai szakképzést elindíthassák a szakképző iskolák. Előzmény: az ún. szakképzési tantervi ajánlások, amelyek 2012 nyarán csak 77 db „NGM-es” és 2 db „HM-es” szakmára kerültek kidolgozásra. Míg a szakmai és vizsgakövetelményeket az egyes szakképesítésért felelős miniszterek adják ki rendeletükben, addig a szakképzési kerettantervek mindegyikét a nemzetgazdasági miniszter jelentette meg egyetlen rendeletben. Alapja a követelménymodul kormányrendelet, amely összesen 1451 szakmai követelménymodult adott ki. Másik feltétele a szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése volt. Illeszkednek a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez. A rendelet 2013 márciusának végén szintén módosításra került a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelettel, ugyanis eredetileg pl. a szakiskolai közismereti kerettanterveket nem tartalmazta. A közismereti és szakképzési kerettanterveknek megfelelően kell egymáshoz illeszkedniük, utóbbiak eleve a közismereti kerettantervek órakereteire épülnek, így a szakmai képzésre rendelkezésre álló óraszámok és a közismereti óraszámok adják ki együttesen a tanuló kötelező óraszámát egy évfolyamon, illetőleg egy tanítási héten. A szakképzési kerettanterveknek a szakiskolai képzésben a három évfolyam átlagában harminchárom százalék, a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán hetven százalék, a tizenegy-tizenkettedik évfolyamán pedig hatvan százalék, a Nemzeti alaptanterv rendelkezésein alapuló közismeret átadását kell biztosítani. A kerettantervi rendelet összesen oldalnyi terjedelemben tartalmazza az összesen 292, iskolai rendszerben oktatható szakma szakképzési kerettantervét. A kerettanterveket az MKIK készítette el. A kerettantervek kidolgozásában a szakképesítésért felelős szaktárca által delegált szakértői csoportok vettek részt, amely közel 400 szakértő bevonását jelentette. A rendelet hat mellékletet tartalmaz. Egyes olyan szakmák esetében indokolt volt lehetővé tenni – elsősorban a speciális szakiskolákban – az iskolai rendszerben történő oktatást is, amelyek az Országos Képzési Jegyzék szerint egyébként csak az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktathatóak. Az iskolai rendszerben történő oktatás feltétele azonban az volt, hogy ezen szakmákra (részszakképesítésekre) is kiadásra kerüljenek a szakképzési kerettantervek. 2. melléklet – szakiskolai szakképzési kerettantervei (összesen 74 darab) 3. melléklet – szakközépiskolai szakképzési kerettantervei (összesen 125 darab) 4. melléklet – szakiskolai, valamint szakközépiskolai szakképesítés-ráépülések szakképzési kerettantervei (összesen 79 darab) 5. melléklet – az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag a speciális szakiskolákban oktatható szakképesítések szakképzési kerettanterveit (összesen 7 darab) 6. melléklet – az egyes, iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítések részszakképesítéseinek szakképzési kerettanterveit (összesen 7 darab)

9 A szakképzési kerettantervek II.
A szakiskolában a 3 éves és a 2 éves képzés óratervét is tartalmazza A szakközépiskolai szakmákra a „4+2-es” és a „4+1-es” képzési forma óratervét is tartalmazza A szakközépiskolai ágazatokra nem kerültek kiadásra külön kerettantervek, a szakmai tartalmat ugyanis a szakma kerettanterve tartalmazza A rendelet 5. és 6. melléklete az SNI-s és a HÍD programban oktatható (eredetileg az iskolai rendszerben nem oktatható) szakmák, részszakképesítések kerettanterveit tartalmazza A felnőttoktatásra nem készült külön kerettanterv, a szakképző iskolának a nappali oktatásra kidolgozott szakképzési kerettanterveket kell megfelelőn adaptálnia A szakközépiskolai szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv egyaránt tartalmazza mindkét forma (4+2 és 4+1) óratervét (külön kerettanterv nélkül) amennyiben a szakképesítés szakközépiskolai ágazatba besorolásra került. A szakiskolákban szeptember 1-jétől egységesen hároméves a képzés, és fokozatosan kifutnak azok az osztályok, amelyek még a korábbi közoktatási törvény szerinti ún. 2+2-es formában kerültek megszervezésre. Az új típusú, hároméves, vagy más néven „duális” képzés is megszervezhető azonban rövidebb idő alatt, ezért a szakiskolai szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervek is kétféle óratervet tartalmaznak: a három évfolyamos és a két évfolyamos szakiskolai képzését. A speciális szakiskolai kerettantervek (5. melléklet), összesen hét db: a Tisztítás-technológiai szakmunkás, az Ápolási asszisztens, a Betonszerkezet-készítő, betonelem gyártó, az Egészségfejlesztési segítő, az Ipari szigetelő bádogos, a Kádár, bognár és a Papírgyártó és –feldolgozó kerettanterve. A Híd II. program összesen hét kerettanterv (6. melléklet) szerepel: a Fonó (Textilanyaggyártó), a Hulladékfeldolgozógép-kezelő, a Hulladékgyűjtő és –szállító, a Hulladékválogató és –feldolgozó, a Nemszőtt-termék gyártó (Textilanyaggyártó), a Fertőtlenítő-steriliző (Ápolási asszisztens) és a Szövő (Textilanyaggyártó) kerettanterve. E szakképzési kerettanterveket a speciális szakiskola a speciális kerettanterv szerint adaptálva alkalmazhatja. De a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola és a HÍD II. programban részt vevő iskola természetesen nem csak az 5. és a 6. mellékletben szereplő szakképzési kerettantervekhez tartozó szakképesítéseket és részszakképesítéseket oktathatja, hanem a 2. mellékletben kiadott szakiskolai szakképzési kerettantervekhez tartozó szakmákat is. Ezt úgy teheti meg, hogy az intézmény a 2. mellékletben kiadott kerettanterveket az adott szakképesítés részszakképesítéséhez tartozó elemei alapján adaptálhatja szakmai programjába a speciális kerettanterv és a HÍD II. program nevelési-oktatási programjában meghatározottak szerint, amennyiben az iskola a tanulót az adaptált részszakképesítésre készíti fel. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésre nem kerültek kiadásra külön szakképzési kerettantervek, hiszen a felnőttoktatásban megszerezhető szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei megegyeznek a nappali rendszerű iskolai oktatásban szerezhető szakmák követelményeivel. Ezért a nappali oktatás munkarendjétől eltérő munkarend szerint szervezett felnőttoktatás keretében folytatott szakképzésben a szakképző iskolának a szakképzési kerettanterveket kell adaptálnia.

10 A szakmai tantervi adaptációk
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményeként jelentek meg A 4 mellékletben 217 db szakmai tantervi adaptáció található A közismereti speciális szakiskolai és a Köznevelési Hídprogramra kiadott kerettantervre épülnek SNI-s szakmai tantervi adaptációk: Rövidebb és hosszabb idejű képzések Két évfolyamos: 79 db, négy évfolyamos 85 db adaptáció Háromféle fogyatékosságtípusra és a tanulásban akadályozottakra HÍD II. program: Rövidebb és hosszabb idejű képzések (10 és 20 hónapos) A speciális szakiskolákban a korábbi gyakorlatnak megfelelően is ún. adaptációk készültek a központi programokról, a szakképzési kerettantervek adaptációi is elkészültek. Nem azonosak a szakképzési kerettantervekkel, azonban azokon alapulnak, azok szakmai tartalmának elsajátítását, oktatását segítik elő. A szakmai tantervi adaptációk célja a speciális szakiskolában és HÍD II. programban szakmát tanulók tantervének meghatározása. Mindkét képzési formában rövidebb és hosszabb képzési időre is készült szakmai tantervi adaptáció. A 217 db adaptáció összesen szakképesítést ölel fel, oka, hogy egy-egy szakmai tantervi adaptáció többféle fogyatékosságtípusra is elkészült (hallássérült, látássérült, stb.). Ezzel lehetővé vált, hogy szeptember 1-jétől a speciális szakiskolákban és a HÍD II. programban részt vevő iskolákban is elindulhasson az új OKJ szerinti szakmák oktatása. A szakmai tantervi adaptációk felépítése a szakképzési kerettantervek felépítését követi. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet tavasszal kiegészült a speciális szakiskolákban és a HÍD II. program keretében folyó képzéshez szükséges közismereti kerettantervi rendelkezésekkel. Az Szt. értelmében a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés az Nkt-ben szabályozott Hídprogram keretében, valamint a spec. szakiskolában és a készségfejlesztő spec. szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul. (A készségfejlesztő speciális szakiskolákban nem szakmai (OKJ-s) képzés folyik.) Speciális szakiskolák A speciális szakiskolákban a szakképzési kerettantervekről szóló NGM rendelet 5. és 6. melléklete alapján is folyhat képzés (7-7 szakma). A 6. mellékletben szereplő hét szakma a HÍD II. program keretében is oktatható. A harmadik kör a Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményének 1. és 2. mellékletében szereplő részszakképesítések és szakképesítések, 79 és 85 db szakmai tantervi adaptáció. A speciális szakiskolákban kétféle hosszúságú képzés: 1. Az OKJ-ben szereplő részszakképesítés megszerzésére irányuló két évfolyamos képzés, 2. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló négy évfolyamos képzés. A két évfolyamos képzés: olyan részszakképesítés, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlattal együtt nem haladja meg az 1200 tanítási órát. A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók számára kidolgozott szakképzési kerettanterv a speciális szakiskolai szakképzésének szakmai óraszáma az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén pedig 3482 óra. A szakmai tantervi adaptációkat a speciális szakiskolák, valamint a HÍD II. program keretében szakképzést folytató szakiskolák a szeptember 1-jétől, azaz a 2013/2014-es tanévben induló képzések esetén felmenő rendszerben alkalmazhatják. pl. Aranykalászos gazda (Gazda), Állatgondozó (Gazda), Bolti hentes (Húsipari termékgyártó), Kesztyűs (Bőrdíszműves), Konyhai kisegítő (Szakács), Mezőgazdasági munkás (Gazda), Zárójelben az „alap” szakképesítés. Négy évfolyamos képzések A speciális szakiskolákban folyó négy évfolyamos képzések keretében jellemzően az OKJ-ban 34-es szintkódú szakképesítésekre lehet felkészülni (néhány 32-es szintkódú is) pl. Asztalos, Cipőkészítő, Édesipari termékgyártó, Festő, mázoló, tapétázó, Kerámia, porcelán készítő (több szakmairánnyal), Kertész, Népi kézműves (több szakmairánnyal), Pék, Szakács, Vendéglátó eladó, Ápolási asszisztens, Egészségfejlesztési segítő. Fogy.ípusok: (sh = hallássérült, sl = látássérült, sm = mozgáss., st = tanulásban akadályozott). A HÍD II. program A Híd II. program záróvizsgával, ennek részeként komplex szakmai vizsgával zárul. A Híd II. program elvégzéséről a szervező iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki. A rövidebb képzési idejű HÍD II. programok: olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együttesen nem haladja meg a teljes képzési időszakban a 953 tanítási órát). Hosszabb szakképzési idejű program: olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együttesen a teljes képzési időszakban min. 954 tanítási óra max tanítási óra. A Közlemény 3. mellékletben 28 db rövidebb idejű, 4. mellékletben 25 db hosszabb idejű 21-es és 31-es szintű részszakképesítés került felsorolásra. Pl.: rövidebb idejű részszakképesítés: Asztalosipari szerelő (Asztalos), Betegkísérő (Gyakorló mentőápoló), Kerti munkás (Kertész), Konyhai kisegítő (Szakács), Parkgondozó (Parképítő- és fenntartó technikus), Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó (Élelmiszeripari szakmunkás). Pl. hosszabb szakképzési idejű részszakképesítés: Állatgondozó (Gazda), Cipőgyártó (Cipőkészítő), Fakitermelő (Erdészeti szakmunkás), Kosárfonó (Népi kézműves), Lóápoló és gondozó (Lovász), Raktáros (Logisztikai ügyintéző), Szövő (Textilanyaggyártó).

11 Egyéb változások Az Országgyűlés ez év tavaszán egy évvel, 2014 tavaszára tolta el a nagy létszámú, összevont állami szakképző iskolák létrehozására vonatkozó határidőt (2013. évi LXV. törvény) Továbbra is cél állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció A nem állami körben továbbra sem kötelező az integráció Köznevelési törvény módosítása: deklarálja, hogy a szakiskola és a szakközépiskola is működhet kizárólag szakképzés évfolyammal (Nkt. 12. § és 13. § évi CXXIX. törvény) Az Országgyűlés ez év tavaszán egy évvel, 2014 tavaszára tolta el a nagy létszámú, összevont állami szakképző iskolák létrehozására vonatkozó határidőt annak érdekében, hogy még megalapozottabb döntéseket hozhassanak az állami fenntartók (KILK, VM) (2013. évi LXV. Törvény) Az Szt. egyrészt már a kihirdetésekor tartalmazta a kizárólag szakképző évfolyammal történő működés szabályait, másrészt a Köznev. tv. is kiegészült 2013 nyarán ugyanezzel a szabállyal. Az Szt. nem szó szerint vette át a korábbi közoktatás szabályai, hanem kimondja, hogy kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyhat a szakiskola szakképzési évfolyamain akkor, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Tekintettel arra, hogy nem volt minden intézményfenntartó és jogalkalmazó számára egyértelmű, hogy a szakiskolák kizárólag szakképző évfolyammal is működhetnek, a Köznev. tv. megismétli az ilyen formában történő működés szabályait szeptember 1-jén tehát azzal a kiegészítéssel lépett hatályba a Köznev. tv. 13. §-a, hogy a szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja. Az Szt. értelmében kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. (2013. évi CXXIX. Törvény)

12 Az új felnőttképzési törvény

13 Miért volt szükség új felnőttképzési törvényre?
A felnőttképzés minősége – az akkreditációs rendszer ellenére – nem javult. Ez nem túlzás, mert ebben nem igazán érdekeltek sem a képzők, sem a résztvevők, ennek nem hatott ellene a „papírízű” akkreditációs rendszer, nem volt hatékony ellenőrzés. Eredmény: a felnőttképzésben kiadott bizonyítvány mögötti valós tudás igencsak kérdéses A felnőttképzés rendszerének törvényi szabályozása alig tíz éves múltra tekint vissza. A felnőttképzési törvény megszületését mindenképpen eredményként kell elkönyvelni, mert a korábbi, a rendszerváltás után piaci alapra került iskolarendszeren kívüli képzések rendezetlen helyzetét a képző intézmények működésének és a képzések minőségbiztosításának vonatkozásában kezelni kívánta. Ezen kívül – az élethosszig történő tanulás uniós elvének megfelelően - ösztönözte a felnőttképzésben való minél nagyobb arányú részvételt. A célkitűzések elérését azonban a törvény gyakorlati megvalósulása nem tudta biztosítani. A felnőttképzés rendszere ellenőrizetlen és átláthatatlan maradt, a képzés minősége összességében nem javult. Az eltelt időszak tapasztalatai megalapozzák azt az állítást, hogy ennek a helyzetnek alapvető oka a nem megfelelő szabályozás. A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Így kétes értékű a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás. Lehet, hogy hasznosítható, lehet, hogy egyáltalán nem. Árulkodó példák: Akkreditált OKJ-s képzések – kozmetikus 250 órában, kisgyermek gondozó, nevelő átlagosan 300 órában, villanyszerelő 350 órában Saját dolgozók fajlagos (Ft/fő/óra) képzési költsége 150 (gyógyszertári szakasszisztens) és 5017 (ISO auditor) között mozog (egy megyén belül) Az akkreditált OKJ-s képzések időtartama azért „gyanús”, mert ezek az óraszámok csak igen speciális célcsoport számára lehetnek megfelelőek. Felmerül a kérdés, hogy kinek és miért éri meg ezek akkreditálása. A saját dolgozók fajlagos képzési költségeinek ilyen – több mint harmincszoros - eltérésére semmilyen szakmai magyarázat nincs. Országosan még ennél nagyobb eltérések is előfordultak. A saját dolgozók képzésének támogatására kialakított pályázati rendszer ezeket az eltéréseket keretek közé tudja szorítani.

14 A 2013. évi LXXVII. törvény A felnőttképzésben szabályozott képzések
A felnőttképzésről szóló új törvény a felnőttképzésben szabályozott képzéseket négy un. képzési körre osztja: OKJ szerinti képzések (1. képzési kör) támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör) általános és egyéb támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör) támogatott egyéb képzések (4. képzési kör) A törvény hatálya lényegében ezekre a képzésekre terjed ki. A törvény hatálya alá olyan képzések tartoznak, amelyekben az állam közvetlen felelősséget visel, mert vagy államilag elismert bizonyítvány szerezhető a képzés után (OKJ szerinti és általános nyelvi képzések), vagy a képzés állami, uniós forrásból támogatott. (A többi iskolai rendszeren kívüli képzésre a törvény hatálya csak a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából, illetve meghatározott esetekben - az adott képzésre egyébként engedéllyel rendelkező – képző intézmény döntése alapján terjed ki.) Egyéb szakmai képzés alatt a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához, illetve magasabb szintű végzéséhez szükséges felkészítést értjük. Az egyéb képzés felzárkóztató, informatikai, állampolgári vagy – a támogató szándéka szerint - bármilyen más, a szakmai és nyelvi kompetenciák megszerzésétől eltérő célra irányuló képzés lehet.

15 Az engedélyezés Felnőttképzésben szabályozott képzést csak hatósági engedély birtokában lehet folytatni. Az engedély határozatlan időre szól. Az engedély megadása kérelemre történik. (Köznevelési intézmény OKJ szerinti szakképesítésre vonatkozó kérelme „egyszerűsített” eljárásban kerül elbírálásra.) A kérelemhez - szakértő által előzetesen minősített - képzési programot is csatolni kell. Az engedély további képzésekkel újabb kérelem beadásával, illetve – meghatározott esetekben – a program egyszerű bejelentésével egészíthető ki. A 2. és a 3. képzési körben csak az MKIK, illetve az NMH által nyilvántartott szakmai vagy nyelvi programkövetelménynek megfelelő intézményi képzési program készíthető. A képzési körönként differenciált, illetve az OKJ-n belüli szakmacsoportok szerint külön kérelemhez kötött engedélyezésre a képző intézmények profiltisztításának ösztönzése, valamint a csak egy-két támogatott, nem szakmai és nyelvi képzést megvalósítani kívánó – többnyire – civil szervezet, fő profilját tekintve nem felnőttképzést folytató intézmény miatt van szükség. A képző intézmény a törvény hatálya alá tartozó képzések közül csak az engedélyében szereplő képzéseket folytathatja. A kérelemben arról kell a képző intézménynek nyilatkoznia, hogy működése, illetve a megjelölt képzései a – képzési körönként differenciált - jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A kérelem elbírálása – az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény OKJ szerinti képzésének kivételével - felnőttképzési szakértők bevonásával a Ket. szabályai szerint történik. (A hatóság az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény azon OKJ szerinti képzésének folytatására irányuló kérelmét, amely képzés az intézmény alapító okiratában szerepel, szakértők bevonása vagyis helyszíni szemle nélkül bírálja el.) A hatóság az 1. és a 2. képzési körbe tartozó kérelem elbírálásába az MKIK programszakértői nyilvántartásában szereplő szakértőt is bevon. A 3. és 4. képzési körbe tartozó kérelem elbírálásában a hatóság adott képzési program megítélésére alkalmas szakértője vehet részt. A hatóság döntését a szakértői véleményre alapozza, mely a törvényben meghatározott követelmények teljesítésének elbírálására vonatkozik. A felnőttképzési szakértők a véleményüket helyszíni szemle alapján alakítják ki. A hatóság döntése ellen a nemzetgazdasági miniszterhez lehet fellebbezni. Az engedély és kiegészítésének, módosításának kérelmezése, bejelentése hatósági eljárási díjköteles. A törvény mindegyik képzési körben kötelezően írja elő az intézmény saját képzési programjának készítését, és annak a hatóságnál történő nyilvántartásba vételét. A felnőttképzést folytató intézmény dönthet úgy, hogy nem támogatott, de az engedélyében szereplő képzését a törvénynek megfelelően valósítja meg, de ebben az esetben arra a képzésére minden tekintetben a törvény előírásai vonatkoznak. A képzési programot előzetesen minősítő programszakértőt a megfelelő szakértői nyilvántartásból a képző intézmény választhatja ki, a minősítés díját a képző intézmény fizeti. Jogszabály meghatározza a képzési program általános felépítését, témaköreit (a képzés célját és a képzésbe való bekapcsolódás feltételeit, a képzés egységeit, a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzés, illetve egyes részei elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a végzettséget, képzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésének /vizsga/ feltételeit). A képzési program további témaköreit, illetve konkrét tartalmát részben külön jogszabály írja elő (pl. OKJ szerinti képzés esetében), illetve – a 2. és 3. képzési körben - a felnőttképzési szakmai vagy nyelvi programkövetelmény jelöli meg, részben pedig a támogató igényei határozhatják meg (pl. nem OKJ szerinti szakmai képzés esetén a képzés pontos óraszáma, részletesebb szakmai tartalma, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igények, stb.). Minősítést csak részletesen kidolgozott, komplex, koherens, az egyéb előírásoknak is megfelelő képzési program kaphat. /A programkövetelmények nyilvántartásait annak érdekében hozzuk létre, hogy a felnőttképzés tartalmilag is szabályozottabb és átláthatóbb legyen. A nyilvántartások vezetését és az ahhoz kapcsolódó jogosultságokat (döntés a program nyilvántartásba kerüléséről, megújításáról, törléséről stb.) a nyelvi programok esetében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, illetve a szakmai programok esetében a köztestületként hatósági jogosítványokkal felruházott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi, illetve gyakorolja. Felnőttképzési szakmai és nyelvi programkövetelményre javaslatot – természetes személyek kivételével - bárki tehet a nyilvántartást vezető szervnek a program kidolgozásával és benyújtásával. A nyilvántartást vezető szerv jogszabályban meghatározott eljárásban dönt a programkövetelmény nyilvántartásba kerüléséről. A jogszabály meghatározza a javaslattétel formáját és tartalmát./ Az előzetesen minősített képzési programot akkor lehet egyszerű bejelentéssel az engedélybe felvetetni az 1. képzési körben, ha az engedélyben már van az adott szakmacsoportba tartozó, iskolai rendszerben oktatható, vagy iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítés, - a 2. képzési körben, ha az engedélyben már van az 1. képzési körben oktatható szakképesítés és a képzési program szakmailag ebbe besorolható, a 3. képzési körben, ha az engedélyben már van államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő, adott nyelvre szóló képzési program, akkor az adott nyelvből az államilag nem elismert nyelvvizsgára felkészítő program bejelentéssel felvehető. A 4. képzési körbe tartozó program első esetben kérelemmel, a további esetekben bejelentéssel kerül az engedélybe.

16 Az ellenőrzés, szankciók
A hatóság – szakértők bevonásával, kétévenként legalább egyszer – ellenőrzi az engedéllyel rendelkező képző tevékenységét. A hatóság a nem megfelelően működő intézmények engedélyét súlyos szabálysértés esetén visszavonja. Az engedély megszerzésének feltétele, hogy a képző intézmény rendelkezzen vagyoni biztosítékkal engedélye visszavonásának, tevékenysége megszűnésének esetére. Az engedélyét teljesen elveszítő intézmény vezetője, alapítványának, fenntartójának képviselője - az állami intézményfenntartó képviselőjének kivételével - engedéllyel rendelkező, más intézményben nem lehet vezető. A helyszíni ellenőrzés törvényességi és szakmai szempontból, magában a képzési folyamatban is vizsgálni fogja a képzések jogszabályok szerinti megvalósulását. A szakértők az intézmény ellenőrzésének tapasztalatait jegyzőkönyvben összegzik. A jegyzőkönyvet megküldik a hatóságnak. A szakértők az ellenőrzés alapján a képző figyelmét felhívják a hibák kijavítására, a továbbfejlesztés lehetőségeire is. A hatóság a jelentésben foglaltakat áttekinti, a nem megfelelően működő intézményeket felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére, szükség szerint szankcionálja, a törvényben meghatározott súlyos vagy ismételt szabálysértés esetén engedélyüket – részben (csak bizonyos képzésre, képzésekre vonatkozóan) vagy teljesen - visszavonja. A hatóság az ellenőrzéssel kapcsolatos döntéséről szóló jogerős határozatot a Ket. szabályai szerint nyilvánosságra hozza. Az engedélyt visszavonó hatósági döntés ellen fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor az engedélyét elveszítő intézmény képzésein résztvevőket, illetve a képzéseket támogatókat nem érheti anyagi kár. E célból a felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. A vagyoni biztosíték részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

17 A szakértők és feladataik
Felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő az lehet, aki engedéllyel rendelkezik, vagyis szerepel a nyilvántartásban. Hatósági szakértői feladatok ellátására kizárólag a nyilvántartásban szereplő szakértők kérhetők fel. A képzési programok előzetes minősítését is csak engedéllyel rendelkező szakértők végezhetik. A hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére szakértői testületet (Felnőttképzési Szakértői Bizottság) hoz létre. A törvényjavaslat új felnőttképzési szakértői rendszer kialakítására irányul, mert a rendszer működésének kulcseleme a szakértők magas színvonalú tevékenysége. Ezért indokolt, hogy a szakértői tevékenység megkezdése és folytatása során szigorúbb feltételek érvényesüljenek. A törvényjavaslat két szakértői kör tevékenységére vonatkozó szabályozást tartalmaz, melyek a hatóság által vezetett nyilvántartásban szereplő felnőttképzési szakértők, (akik általános és egyben programszakértői feladatokat is elláthatnak), illetve a kamara nyilvántartásában szereplő felnőttképzési programszakértők köre. Mindkét körben hatósági engedélyhez, nyilvántartásba vételhez és szigorú összeférhetetlenségi szabályokhoz kötött a szakértői tevékenység végzése. A nyilvántartásba kerülés részletes feltételeit miniszteri rendelet fogja szabályozni. Szakértő az lehet, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatásától való eltiltás hatálya alatt megfelelő szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megfelel a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek. A képzési programok tartalmának és belső koherenciájának megítélése miatt az intézmény által kidolgozott programot programszakértővel szükséges minősíttetni. A képzési programok minősítését az OKJ-s képzések és a támogatott egyéb szakmai képzések körébe tartozó szakmai programok esetében a kamara felnőttképzési programszakértői nyilvántartásában szereplő, az adott szakmai képzési tevékenység megítélésére jogosult szakértő, a nyelvi képzések, valamint a támogatott egyéb képzések körébe tartozó képzési programok esetében a hatóság felnőttképzési szakértői nyilvántartásában szereplő, „nyelvi” programszakértői, valamint az egyéb, általános programszakértői tevékenység végzésére való jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti. Kiemelten fontos kérdés, hogy a szakértők az intézmények ellenőrzését, az előírt követelmények érvényesülésének vizsgálatát egységes szempont- és eljárásrendszer szerint végezzék. Ezért a törvényjavaslatban foglaltak szerint a hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére szakértői testületet hoz létre, mely a szakértők működésével, képzésével és továbbképzésével, valamint az engedélyezési rendszer szabályozásával és működésének vizsgálatával kapcsolatban javaslattevő, véleményező, monitoring és szakmai kidolgozó feladatokat lát el.

18 Az MKIK szerepe a felnőttképzésben
A felnőttképzési rendszer működtetésében fontos szerepe lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. A Kamara összeállítja és vezeti az OKJ-n kívüli szakmai programkövetelmények nyilvántartását, vezeti a programszakértők nyilvántartását. A programszakértő részt vesz az engedély megszerzésére irányuló kérelmek elbírálásában az első és második képzési körben, az intézmények képzési programjainak minősítésében az első és második képzési körben, az intézmények hatósági ellenőrzésében, különös tekintettel a képzések gyakorlati részének megvalósulására.

19 A törvény végrehajtását szolgáló részletes szabályozás I.
Kormányrendelet határozza meg részletesen: az engedélyezési eljárás és követelményrendszer szabályait, a kérelem és bejelentés szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, az engedéllyel rendelkező intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó (a törvényben megfogalmazottakon túli) szankciókat, az intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

20 A törvény végrehajtását szolgáló részletes szabályozás II.
Miniszteri rendeletek határozzák meg részletesen: az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat, a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének – törvényben megfogalmazottakon túli –követelményeit és eljárási rendjét. A kormányrendelet és a fenti miniszteri rendeletek tervezetei a napokban kerülnek közigazgatási és társadalmi egyeztetésre. Az előző és az aktuális dián jelzett szabályozások megalkotására van szükség ahhoz, hogy az engedély megszerzésére vonatkozó kérelmek benyújthatók legyenek. A felnőttképzési törvényben jelzett alábbi szabályozásokat folyamatosan készítjük elő. Kormányrendelet készül a pályakövetési rendszer működéséről, az adatszolgáltatás rendjére vonatkozó részletes szabályokról (de lehet, hogy a pályakövetésről külön törvény lesz), azokat a képzésekről, amelyeket a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani, a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól Miniszteri rendelet készül a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, az OKJ-ba tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzés teljesítésének és ellenőrzésének részletes szabályairól, azon képzések meghatározásáról, amelyeket kizárólag az állami felnőttképzési intézmény (TKKI) végezhet, a bemeneti kompetencia-mérés lefolytatására és az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokról

21 Az átmeneti időszak Az akkreditált intézmények engedély megszerzése nélkül, a évi CI. törvény szerint folytathatják az egyébként az új törvény hatálya alá tartozó képzéseiket is. Az akkreditált képzési programok engedéllyel rendelkező képzési programnak számítanak, és ÁFA mentesek. A már megkötött támogatási szerződéssel rendelkező képzéseket végző intézmények intézményi akkreditációja a támogatási szerződés lejártáig érvényben marad. A munkaügyi központ, valamint az NMH által állami vagy uniós forrásból támogatott OKJ szerinti képzések – ez évben – a augusztus 31-én hatályos OKJ alapján is indíthatók. Az átmeneti időszak az akkreditációval rendelkező intézmények és programok esetében általában egy év; a 2013-ban akkreditációt szerzett intézmény és program esetében több mint másfél év; a támogatott képzések esetében a támogatási szerződés végéig tart; a munkaügyi központ által állami vagy uniós forrásból támogatott OKJ szerinti képzések 2013 végéig indíthatók a augusztus 31-én hatályos OKJ szerint. A évi CI. törvény szerinti intézmény-akkreditációval rendelkező felnőttképzést folytató intézmények akkreditációjuk lejártáig, de legkésőbb augusztus 31-ig (a január 1. után akkreditációt nyert intézmények március 31-ig) indíthatják a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában augusztus 31. napján szerelő képzéseiket a augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. Tehát az akkreditált intézmények a törvény megjelenése után még egy évig folytathatják – képzés-szabályozási szempontból - változatlanul eddigi tevékenységüket. Akik ez évben nyerték el vagy hosszabbították meg intézményi akkreditációjukat, azok még másfél évig. A képző intézménynek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában augusztus 31-én szereplő képzési programjai augusztus 31-ig – január 1-ét követően akkreditációt nyert intézmény esetében március 31-ig – megfelelnek az új törvény szerint az engedély kiadásának feltételeként előírt képzési programnak. Az ÁFA mentesség csak a programakkreditáció lejártáig érvényes. A központi költségvetés és az európai uniós források terhére a szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzések a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig a augusztus 31-én hatályos törvényi rendelkezések szerint folytathatók le. Az OKJ-ról szóló 150/2012-es kormányrendelet 9. §-a pontosan a következő szöveggel egészült ki, mely – bizonyos képzések esetében – még lehetővé teszi a régi OKJ felnőttképzésben történő alkalmazását: „A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 3. §-a szerinti jegyzéken szereplő, felnőttképzést folytató intézmények a MüM rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás alapján folyó képzéseiket, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) által a központi költségvetés vagy európai uniós források terhére megvalósított programokkal összefüggésben az NMH által vezetett jegyzéken szereplő, felnőttképzést folytató intézmények a vonatkozó program szerinti együttműködési megállapodás alapján megvalósuló képzéseiket a augusztus 31-én hatályos OKJ és a augusztus 31-én hatályos OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint is indíthatják.” Ez a kiegészítés január 1-jén hatályát veszti. Az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában augusztus 31-én szereplő egyéb szakmai képzésre irányuló képzési programokat a kamara, valamint a nyelvi képzésre irányuló képzési programokat a hatóság március 31-ig megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy azok mennyiben felelnek meg az új törvény szerinti programkövetelmények nyilvántartásába való felvétel követelményeinek. A csekély átalakítással a követelményeknek megfeleltethető akkreditált programmal rendelkező intézményeket a kamara, illetve a hatóság felkéri az átalakítás elvégzésére. A felnőttképzési szakértői nyilvántartásban jelenleg szereplő személyek február 28-ig az új törvény szerinti felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhetik. Ha a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló, jelenleg hatályos miniszteri rendeletben foglaltak alapján a felnőttképzési szakértő bejelentett szakterülete kizárólag a felnőttképzési programakkreditáció, abban az esetben csak felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhet a megjelölt időpontig.

22 Szakképzési megállapodás

23 A szakképzési megállapodás
Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 84. § (7) bekezdése szerint akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött. A szakképzési megállapodás együttműködési megállapodás a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és a szakképző iskola székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal között a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. A megállapodást a fenntartó minden iskolája vonatkozásában külön, egyesével köti meg a kormányhivatallal. A megállapodás megkötése során a szak- és felnőttképzési miniszter egyetértési jogát az állami szak- és felnőttképzési szerven keresztül gyakorolja. Az OKJ 6. mellékletében foglaltak vonatkozásában a vidékfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja egyetértési jogát.

24 A megállapodás főbb jellemzői I.
A szakképzési megállapodást főszabályként 5 évre köti a fenntartó a kormányhivatallal, kivéve a 2013/2014-es tanévet, mely tanév vonatkozásában egy éves megállapodást kötnek. A fenntartó nyújtja be a kormányhivatalhoz a megállapodás tervezetét, mely többek közt tartalmazza a fenntartónak a szakképző iskolája költségvetési hozzájárulásban részesítendő szakképzési alapfeladataira kidolgozott, - a szakképzési megállapodás hatálybalépését követő - öt tanévre vonatkozó tervét.

25 A szakképzési megállapodás főbb jellemzői II.
A megállapodásban foglaltaknak összhangban kell állniuk a fenntartó szakmaszerkezeti döntésre tett javaslatával, és a megyei szakképzési tervben foglaltakkal. A megállapodás kizárólag a fenntartó olyan szakképző iskolájára és olyan szakképesítésre és ágazatra vonatkozóan köthető, amely szakképesítésre, vagy ágazat esetén az ágazati szakközépiskolai oktatásra vagy az ágazathoz tartozó legalább egy szakképesítésre a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik, továbbá amelyek a szakképzési megállapodás időtartamának első tanévében a szakmaszerkezeti döntés értelmében – a főváros vagy az adott megye és az adott fenntartó esetében − támogatottak.

26 A szakképzési megállapodás szabályozása, és a nyilvánosság
A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötését a szakképzési törvény 88. § (2) bekezdés f) pontja alapján a kormány rendeletben szabályozza, mely előkészítés alatt áll. Az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó feltételeket és a megkötött szakképzési megállapodások listáját az illetékes minisztériumok honlapján továbbá az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapján hozzák nyilvánosságra.

27 a szakképzés-átalakítás szolgálatában
Uniós pályázatok a szakképzés-átalakítás szolgálatában 1. „Gyakornoki program” (TÁMOP A) a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: 2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése (TÁMOP 2.2.6) 3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása (TÁMOP B) 4. A szakképzési törvény végrehajtásáért Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP és TÁMOP 2.2.2) 5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2.2.5) 6. Saját munkavállalók képzése (TÁMOP ) 1. „Gyakornoki program” (TÁMOP A) a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: foglalkoztatásuk ösztönzése bér- és járuléktámogatással, cégen belüli mentorálással, a konvergencia régiókban Cél: közvetlen munkahelyteremtés, az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulása, pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, foglalkoztathatóságuk növelése. Keret: 8,5 Mrd Ft Megjelent a kiírás, 2013 februártól pályázható 2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése (TÁMOP 2.2.6) Célja: A felsőfokú végzettségű, de pedagógiai végzettséggel nem rendelkező, szakmai elméleti tanári munkakörben foglalkoztatottak pedagógus végzettséghez juttatása, másrészt a szakképző iskolákban dolgozó gyakorlati oktatók módszertani, pedagógiai továbbképzése Keretösszeg: 1,4 milliárd forint Státusz: a pályázat benyújtásának határideje meghosszabbítva! 3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása (TÁMOP B) Célja: A külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat végző szakemberek mestervizsgához jutásának támogatása, és a gyakornoki programban mentorainak szakmai támogatása, központi szolgáltatások. Keretösszeg: 1,2 milliárd forint Státusz: A konstrukció előkészítés alatt áll, várható kezdés első negyedév 4. A szakképzési törvény végrehajtásáért Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP és TÁMOP 2.2.2) 5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2.2.5) Célja: A szakképzést folytató iskolák ösztönzése a hároméves szakiskolai szakképzés mielőbbi elindítására, a fejlesztések elindítása, a korszerű képzési struktúra mielőbbi stabilizálása. Keretösszeg: összességében 4,5 milliárd forint a két komponensre Státusz: Az első komponensre 2012 szeptemberében pályázhattak, a második komponensre december 14-ig nyújthattak be pályázatot az iskolák 6. Saját munkavállalók képzése A TÁMOP keretében, május 1. óta pályázhatnak mikro és kisvállalkozások: szakmai képzések, idegen nyelvi képzések, a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések, számítástechnikai, informatikai képzés. Támogatás: maximum 10 M Ft

28 TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt
A szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése alprojekt: Mérés-értékelés kiterjesztése („1AP”) 2. alprojekt : OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel („2AP”) 3. alprojekt : Kerettantervek kidolgozása („3AP”) 4. alprojekt : Szakmai folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása(„4AP”) 5. alprojekt : Az MKKR kidolgozása („5AP”)

29 1AP: Az alprojekt feladatai
Feladatkészítés a Feladatbankba (FB) a komplex szakmai vizsgához indikátor: 2500 db feladat Jelentős fejlesztés az informatikai rendszer tekintetében az alábbi területeken: feladatváltozatok generálása feladatakkreditáció szakmai információtulajdonosok, munkaadók bevonása referenciafeladatok, vállalati feladatkészítés más rendszerek integrálása feladatszervezés elektronikus feladatexpediálási rendszer kialakítása stb.

30 1AP: Előzmény és a fejlesztés indokoltsága
Előzmény: TÁMOP / kiemelt projekt A Feladatbankban nem az új, komplex vizsgáztatási rendszernek megfelelő feladatok állnak rendelkezésre, ezek nem illeszkednek az új típusú szakképzéshez Az új szvk-k kiadásával szükségessé vált a Feladatbank új vizsgafeladatokkal való feltöltése Feladatbank elérése:

31 1AP: Kipróbálás képzési körülmények között
FB kipróbálása, próbavizsgák lebonyolítása Szakképző intézményekkel Intézményi képviselők (aktívan oktató tanárok), tanulók Eredmény: a szakképzés szereplőinek segítése – felkészülés a szakmai vizsgákra, vizsgák lebonyolítása

32 1AP: A kipróbálásban részt vevők és feladataik
Kb. 30 intézményben, 100 fő (aktívan oktató tanárok) Félnapos budapesti felkészítés Intézményi koordinátor Felügyelő tanár Javító tanár Különböző típusú feladatsor(ok) és szolgáltatások kipróbálása

33 2AP: A fejlesztés indokoltsága
Jelenleg nem megoldott a hatósági képesítések és kötött foglalkozások egységes elven alapuló nyilvántartási rendszerének működtetése Sem a munkavállaló, sem a munkaadó nem tudja, hogy milyen képesítéssel kell kötelező érvénnyel rendelkezni az adott munka elvégzéséhez

34 2AP: A fejlesztés előnyei
A képzők számára átlátható, tervezhető képzési rendszert biztosít A munkaadók és munkavállalók számára biztosítja a képesítések összehasonlíthatóságát és így az elhelyezkedés megkönnyítését

35 2AP: Az alprojekt kiemelt feladatai I.
A hatósági képesítéseket és kötött foglalkozásokat leíró dokumentumok szerkezetének és tartalmának hozzáillesztése az OKJ dokumentumrendszeréhez Javaslat kidolgozása a hatósági képesítések és kötött foglalkozások új, átfogó, EU-konform szabályozási rendszerére

36 2AP: Az alprojekt kiemelt feladatai II.
„Időgép” létrehozása, amely a képesítések beszámítható-ságának és megfeleltetési lehetőségeinek változáskövető táblázatát jelenti Célja, hogy mintegy 40 évre visszamenően támpontot nyújtson a szakképesítések aktuális munkaerő-piaci fel-használhatóságát illetően

37 3AP: Az alprojekt céljai
A szakképzés egységességének, az iskolarendszer átjárhatóságának biztosítása Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési intézményrendszerrel való tartalmi kompatibilitás megteremtése

38 3AP: Az alprojekt eddigi eredményei
Szakképzési tantervi ajánlások Szakképzési kerettantervek SNI és HÍD II. szakképzési kerettantervek és szakmai tantervi adaptációk elkészíttetése

39 3AP: Az alprojekt további feladatai
A kerettantervek alkalmazását, a helyi folyamat- tervezést és az eredménykövetést szolgáló informatikai rendszer kidolgozása Módszertani útmutatók készítése A kerettanterveket alkalmazók felkészítése A kerettantervek intézményi implementációjának támogatása A kerettantervek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatgyűjtés

40 3AP: Informatikai rendszer
Helyitanterv-készítő program Tanmenetkészítő program Órarendkészítő program

41 3AP: Módszertani útmutatók
Az elkészült új szakképzési kerettantervekhez az alkalmazók részére hosszú távon használható módszer-tani útmutatók készülnek – összesen 67 db.

42 3AP: Az alkalmazók felkészítése
Indikátor: 400 fő Egész napos felkészítés 9 helyszínen 6 vidéki városban 3 a fővárosban INFORMATIKAI RENDSZER Helyi tanterv Tanmenet Órarend

43 3AP: Intézményi implementáció támogatása
Mentor szakértők közvetlen kapcsolatfelvétellel és sze-mélyes jelenléttel segítik a szakképző intézményeket. KERET- TANTERV

44 3AP: Tapasztalatgyűjtés
Kérdőív és mélyinterjú keretében az új típusú képzési forma előnyeinek és a felmerülő problémáknak a feltárása.

45 4AP: A fejlesztés célja A szakképzés új rendszeréhez igazodó szakmai folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása Kellő számú szakember felkészítése A külső ellenőrzés feltételeinek biztosítása A képzés színvonala közelítsen a munkaerő-piaci elvárásokhoz

46 4AP: A fejlesztés folyamata
Szakmai egyeztetések Résztanulmányok Informatikai specifikáció Zárótanulmány Módszertani kézikönyv Informatikai rendszer Felkészítési anyagok Próbaellenőrzések 40 fő 120 ellenőrzés Javaslattervezet a jogi szabályozásra Visszacsatolás Szükségletelemzés - Folyamatellenőrzési rendszer finanszírozása - A folyamatellenőrök területi és szakmai megoszlása Koncepciók készítése Anyagbányászat Felkészítés az alkalmazásra 240 folyamatellenőr Szakképző intézmények

47 4AP: A fejlesztés eredményei
Az egységes szempontú értékelés lehetővé teszi az intézmények összehasonlítását Az eredmények visszacsatolása és az esetleges problémák feltárása lehetőséget ad a fejlesztésre Kellő információt nyújt a döntéshozók számára Közelítés a munkaerő-piaci igényekhez

48 4AP: Az iskolák szerepe és feladatai
Szakértők bevonása: segítségnyújtás abban, hogy a jelenleg is aktív, szakmai elméletet és gyakorlatot oktató pedagógusok kerüljenek kiválasztásra (40, ill. 240 fő) Részvétel és közreműködés: dokumentumvizsgálatok óralátogatások, értékelések próbaellenőrzések megbeszélése Adatfeltöltés a támogató informatikai rendszerbe (kitöltött űrlapok, információk) Visszacsatolás: vélemény a próbaellenőrzés tapasztalatairól; javaslatok

49

50 5AP: Mi a képesítési keretrendszer?
Szintleíró jellemzők: tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség

51 5AP: Mire jó az MKKR? Atlátható és átjárható képesítési rendszer
Tanulási eredmények átvihetősége Elhelyezkedés, pályaorientáció Egész életen át tartó tanulás Mobilitás 5AP: Mire jó az MKKR?

52 5AP: Az alprojekt tevékenységei
Fogalmi alapok, szükségletelemzés és módszertan meghatározása A szakértők felkészítése a képesítések tanulási eredmény megközelítésű leírására Javaslat a szakképesítés MKKR szintjére -> validáció -> döntéshozatal Együttműködés a társprojektekkel és társadalmi partnerekkel

53 Kérdéseiket a szakkepzes@lab.hu
vagy a címre várjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 53