Érzelmek és kultúra összefüggései

Az előadások a következő témára: "Érzelmek és kultúra összefüggései"— Előadás másolata:

1 Érzelmek és kultúra összefüggései
A cég emblémájának beillesztése: Kattintson a Beszúrás menüre Válassza a Kép parancsot Határozza meg a cég emblémáját tartalmazó fájl helyét Kattintson az OK gombra Az embléma méretezése: Kattintson az embléma területére. Az embléma a körülötte megjelenő négyzetek segítségével méretezhető Ezeknek a mozgatása húzással lehetséges. Ha az alakzat méretezése közben a SHIFT billentyűt lenyomva tartja, az alakzat oldalainak aránya nem változik meg. Érzelmek és kultúra összefüggései

2 Történelmi hatások Az érzelem felfogásának változásai
Az egyes történelmi korok érzelmeinek elemzése – fennmaradt leírások nyomán

3 Az érzelem felfogásának változásai
Arisztotelész Sztoikusok Középkor Descartes Hume

4 Az egyes történelmi korok érzelmeinek elemzése – fennmaradt leírások nyomán
A családi kapcsolatok változása Szégyen, bűntudat kialakításának változása Nemhez kötött érzelmek Az érzelemfeldolgozás technikái

5 Az érzelmek társas konstruktivista megközelítése
Bizonyítékok: kulturális különbségek Utku törzs: nincs düh? India: lajya érzelme Definíciók Biológiai, prototípus, szindróma, folyamat, az érzelmek „népi teóriái”. A társas konstruktivizmus erős és gyenge formái

6 A társas konstruktivizmus erős formája szerint
Az emberi érzelmek hiedelmeken alapuló, a nyelv által kialakított, a kultúrából származó társadalmi produktumok.

7 A társas konstruktivizmus gyenge formája szerint
Van egy sor természetes érzelmi válasz, amit aztán a társadalom valamennyire felépít. Hogy mennyire, hogyan, milyen elemekből és milyen szándékkal, az vizsgálat tárgya.

8 A társas konstruktivizmus eredményei
Kultúrák közti összehasonlítás Előírások az érzelmekre, népi „gyógymódok” az érzelmek kezelésére Az érzelmek fejlődése (szocializálás) Az érzelmek konstrukciója felnőtteknél

9 Az érzelmek szociológiai modelljei (Kemper)
„Noha az egyén az érzelem helye - csakis őbenne mérhető az érzelem -, a társas mátrix határozza meg, ki, milyen érzelmeket, mikor, hol, milyen alapon és milyen okból fog nagy valószínűséggel tapasztalni, illetve hogyan fejezi ki azokat.” A szociológiai modellek a társas mátrixot és paramétereit foglalják elméleti keretbe.

10 A szociális kapcsolatok és az érzelmek
A szociális kapcsolatok két dimenziója: hatalom és státusz Az érzelmek széles skálája valós, elővételezett, képzelt vagy felidézett társas kapcsolati kimenetelek nyomán jön létre.

11 A kimenetelek lehetőségei
Én a másikhoz képest ill. a másik hozzám képest hogyan változik a két változó (hatalom és státusz) mentén, ill. ki a felelős a kimenetelért, én, a másik vagy egy harmadik.

12 Az én hatalmának Növelése: biztonság érzés
Túlzott növekedés: bűntudat, félelem, szorongás a bosszútól Csökkenése: félelem, szorongás

13 A másik hatalmának Csökkenése: biztonság Növelése: félelem, szorongás

14 Az én státuszának Növelése: elégedettség, öröm, boldogság Csökkenése:
Ha az én az ágens: büszkeség Ha más az ágens: hála Csökkenése: Ha más az ágens: szégyen Ha az én az ágens: depresszió

15 A másik státuszának Növekedése: Csökkenése: Ha kedvelem: elégedettség
Ha nem (és más az ágens): irigység, féltékenység Csökkenése: Ha szeretem és én vagyok az ágens: bűntudat, szégyen, ha más az ágens: szomorúság, szánalom Ha nem szeretem: káröröm

16 Az elvárásokkal kapcsolatos érzelmeket vizsgáló modell
Két dimenzió: optimizmus-pesszimizmus és magabiztosság-bizonytalanság ++: derűs bizalom, + -: óvatos optimizmus, - +: rosszindulatú pesszimizmus, - -: depresszió

17 A 4 negatív érzelemre (bűntudat, szégyen, szorongás és depresszió)
Büntetési paraméterek: típus (hatalom vagy státusz) Arányosság (a büntetett cselekménnyel) A büntető vonzereje

18 A szeretet-kapcsolatok
Szeretet és szerelem megkülönböztetése: a szerelemben extrém mennyiségű státuszt adunk a másiknak, miközben hatalmat nem használunk.

19 A csoportra vonatkozó érzelmek
Durkheim: megosztott érzelmekben áll a kohézió, a rituálék segítik Goffman: minden interakció rituális természetű, fókuszuk a résztvevők szelfje Collins: a csoport érzelmi energiája jó esetben az elvégzett rítus után nő. Az ilyen interakcióban közös tárgyra irányul a figyelem, a résztvevők egymásra hangolódtak.

20 Érzelmi munka Hochschild: érzési szabályok és kifejezési szabályok
Felszínes és mély érzelmi munka Viselkedéses és kognitív technikák

21 Érzelmek és a szelf G.H. Mead: szimbolikus interakcionizmus
A szelf társas teremtmény: a szerepfelvételen keresztül alakul. Ekkor a másik szerepét vesszük föl és abból nézünk magunkra. Rosenberg ebből vezeti le az érzelmeket a következő szempontok segítségével: Ok-okozati összefüggés Szociális konszenzus Kulturális forgatókönyvek