Kiutak a válságból?. Kiút feltételei • Rendszerszemlélet • Szociális igazságosság • Környezet eltartóképesség szerinti használata • Paradigmaváltás •

Az előadások a következő témára: "Kiutak a válságból?. Kiút feltételei • Rendszerszemlélet • Szociális igazságosság • Környezet eltartóképesség szerinti használata • Paradigmaváltás •"— Előadás másolata:

1 Kiutak a válságból?

2 Kiút feltételei • Rendszerszemlélet • Szociális igazságosság • Környezet eltartóképesség szerinti használata • Paradigmaváltás • Értékváltás • Intézmények reformja

3 Az érvényes paradigma  A fejlődés célja a fenntartható gazdasági növekedés, hogy előteremtsük a társadalmi létminőség javulásának és a környezet védelmének forrásait.  Az ember és a természet eszköz, erőforrás  Tőkét kell teremteni, bevonni a növekedés érdekében  Probléma: nem lehet végtelenül növekedni, a növekedésnek ugyanúgy vannak szociális, mint környezeti határai  A pénztőkének és a természeti-tőkének egyensúlyban kell lenni!

4 Az új paradigma  A környezet eltartó- képességének határain belül élni, hogy a jövő generációk is kielégíthessék szükségleteiket  A fejlődés célja a társadalmi jóllét  A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között.  A környezet korlát és lehetőség egyszerre.

5 A szemléleti megoldás •A problémák rendszerben léteznek, nem oldhatók meg különálló intézmény- rendszerekkel •Amíg a problémák okai fennállnak, addig a problémák újratermelődnek •A gazdasági válságnak, a társadalmi igazságtalanságnak, a környezeti problémáknak, az erkölcsi válságnak közös oka van

6 A környezet állapotát meghatározó ok- okozati rendszer állapot terhelések Fizikai struktúrák Termelés-fogyasztás Intézmények rendszere Társadalmi viszonyok rendszere Értékek rendszere

7 A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok Anyagi jólét Környezet minőség

8 Az intézmény problémája  A válságok közös oka a pénz intézményrendszere  A pénztulajdonos fölényben van az árutulajdonossal szemben  A pénz kamatozó természetűvé válik  Kamatot mindenki fizet  A kamatterhekből kamatjövedelmek lesznek, a jövedelmek átrétegződnek a munka által szerzett jövedelmek felől a munka nélkül (pénz által) szerzett jövedelmek felé  Mindenki a növekedésben érdekelt  A növekedés miatt elkerülhetetlenek a környezeti problémák

9 Az intézményi megoldás • Silvio Gesell: A szabad pénz (Természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén – 1916) • A pénz legyen ugyan olyan romlandó, mint az áru • Ez a negatív kamatozású, forgás-biztosított pénz • Havonta érvényesíteni kell egy X%-os névértékű bélyeggel • Woergl: 32 ezer Schilling értékű alternatív pénzt nyomtak. Havi 1%-kal csökkent az értéke, amit meg kellett váltani. 1000 egységgel kezdtek, és 8000 egység volt a legtöbb. 5000 ember vett részt. A pénz naponta kétszer cserélt gazdát, egy évben közel ötszázszor. 3 millió értékben bonyolítottak le üzletet.

10 Az erkölcsi megoldás Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkűség, szeretet, megértés), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre

11 A technikai megoldás

12 A technikai eszköz • A természeti erőforrás kvóta • Integráló eszközrendszer • A fosszilis energiaforrások ütemezett csökkentése • Kibocsátási jogok helyett erőforrás felhasználási jogok • A pénztőke és a természeti-tőke összhangba hozása • A termelés és fogyasztás mintázatának átalakítása • Az értékek egyensúlyának megteremtése