A társadalmi problémák összefüggései. A pénz és ami mögötte van. „ A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.” A környezetvédelem pedig a gazdasági.

Az előadások a következő témára: "A társadalmi problémák összefüggései. A pénz és ami mögötte van. „ A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.” A környezetvédelem pedig a gazdasági."— Előadás másolata:

1 A társadalmi problémák összefüggései. A pénz és ami mögötte van. „ A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.” A környezetvédelem pedig a gazdasági válsághoz vezet.

2 Mikor nem okos a vízben úszással próbálkozni? Ha örvénybe kerülünk.

3 Mit tudunk a pénzről? Mi a pénz? •Csereeszköz •Értékmérő eszköz •Értékhordozó eszköz •Közintézmény

4 Mit tudunk a pénzről? 2. Kettős természete van: csere eszköz felhalmozható Ezek egymásnak ellentmondó tulajdonságok.

5 Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet? Két ismert út van. Duális út: • Kamat (Mézesmadzag) • Infláció (Ostor) A természet rendjét követő út: Ebben a pénz ugyanolyan természetű, mint minden ezen a világon

6 Hogyan működnek az eltérő utak? •Duális út következményei: –Gazdasági válság –Szegénység, szociális feszültségek –Környezetszennyezés, klímaváltozás –Morális válság –Gazdasági növekedési kényszer

7 Gazdasági válság •Mi a gazdasági válság? •Nincs munkahely. Van elvégzendő feladat? •5%, az ős kamat. •Bármilyen okból kifolyólag ha leáll a pénz körforgása, akkor gazdasági válság van. A tőzsdei hírek is mindig bizalomról, vagy bizalomvesztésről beszélnek. •Van egy fizikai határ.

8

9 Ha Jézus szülei a kis Jézus születésekor 1 forintot(!) évi 5%-os kamatra bankba raktak volna, akkor 2009-re ez a vagyon Föld tömegű aranyban kifejezve : 146 000 000 000 db aranygömb lenne (146 milliárd db). Van-e jobb példa arra, hogy a kamat a Földet fölzabálja?

10 Szegénység, szociális kérdések •A szociális igazságtalanság a jövedelmek egyenlőtlenségéből indul ki. •25% ember birtokolja az összes megtermelt jövedelem 75%-át, a legszegényebb 40% pedig a jövedelem 20%-át. •A különbség folyamatosan nő. Nő a GDP, nő a gazdagok részesedése, csökken a szegények részesedése.

11 Szegénység, szociális kérdések •Minden 3. forint adóság és kamatteher. •Ahhoz, hogy egy család az évi 3 M Ft-os kiadásából ezt fedezni tudja, az alábbit teheti: –10 M Ft bankbetét, ami 1 M Ft-ot kamatozik –többet dolgozik –elszegényedik. •Ezért gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények.

12 Szegénység, szociális kérdések Hogy jön ide a roma kérdés, és egyéb előítéletek? •Szociális háló •Ki viseli a terhét a szociális hálónak? •Miért feszültek ezek az emberek? •Tisztán látnak ők? Milyen az az idődimenzió, amiben ez a jelenség lefut? (A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.)

13 Környezetszennyezés, klímaváltozás A magyar államadósság abszolútértékének alakulása 2002-2006. milliárd Ft Amíg a pénz jelenlegi természete fennáll, addig egy kormány sem lehet valójában környezettudatos, mert az államcsőd garantált.

14 Lehet más a pénz? (LMP)  •Hogyan lehet a pénz olyan, mint minden más a természetben? •Hogyan lehet stabil pénzt teremteni? •Hogyan működik egy ilyen rendszer? •Voltak erre történelmi példák?

15 A pénz forgásának biztosítása •Ha a pénz használatát havi 1% költséghez kötjük, akkor a társadalom teljesen másképpen viselkedik a pénzzel kapcsolatban. •Úgy fogunk kölcsönadni pénzt, mint esernyőt vagy egy kis sót. •Ha a pénz ugyanúgy romlik, mint az alma, akkor a pénztulajdonos már nincs fölényben az árutulajdonossal szemben.

16 A módszer •Van egy pénzkibocsátó. Nemzeti bank, helyi önkormányzat, Gazdálkodó szervezet. •A kibocsátó érvényesíti időnként a pénzt: –havonta 1% befizetése ellenében –félévente 6% befizetése ellenében Az érvényesítés oka: az adminisztrációs költség, közösségi kiadások fedezése (adó helyett). A lényeg, hogy a pénzen ülni ne érje meg! Ebben a rendszerben a pénz tulajdonosa nem érdekelt annak a visszatartásában. Sőt. Ha kölcsön adok 1 évre gabonát, akkor nem ugyanazt a gabonát kapom vissza. Ha meg akarom őrizni a gabonám értékét, akkor megéri kölcsönadni. Így viselkedik ilyenkor a pénz is.

17 Történelmi példák •Egyiptom: A bibliai József értelmezte a fáraó álmát és élelmiszer raktározással megmentette Egyiptomot a hét szűk esztendőtől. Hogy csinálta ezt? (Oscara) • A középkor: mi okozta a kiemelkedő gazdasági, szellemi jólétet, különösen 1150-1300 között, amikor gomba módra szaporodott el a sok templom és katedrális? ‘Brekteaten' monetáris rendszer. Krajcár. •Németország a 30-as években: 1930-ban, Hebecker úr, egy kis bajor, schwanenkircheni, csőddel küszködő szénbánya tulajdonosa, azon igyekezetében, hogy fizetni tudjon a munkásainak, szénnel fizetett Reich mark (birodalmi márka) helyett. Elismervényt bocsátott ki - amit wara-nak hívott - amely szénre volt váltható. A hátoldalán kis négyzetek voltak, pecsétek számára. Az elismervény csak akkor maradt érvényes, ha az adott hónap pecsétjét időben beütötték. 1931-re 2000 vállalat használta a warát !!! Novemberben betiltották. •Ausztria a 1930-as években 1932-ben Unterguggenberger úr, Wörgl polgármestere elhatározta, hogy városában tesz valamit az arra az időszakra általánosan jellemző 35 százalékos munkanélküliség ellen. Meggyőzte a városházát, hogy 14.000 schilling értékben utalványokat bocsássanak ki. 1934-re felére csökkent a munkanélküliek száma. Általános lett a vízellátás, az egész várost újra aszfaltozták, a legtöbb házat felújították, átfestették, az adókat határidő előtt befizették, körbe az erdőket újraültették. Átlagosan a Wörgl pénz forgási sebessége 14-szerese volt a Schillingnek.

18 Lehetőségek •Forgásbiztosított forint megteremtése…- nagyon nagy lenne eleinte az ellenállás •Helyi pénzek bevezetése, forgásbiztosított módszerekkel. PSZÁF tanulmány nyilatkozik, hogy ez elvileg lehetséges. •Nem pénzt vezetünk be, hanem energia kvótát. Ez lényegében úgy viselkedik, mint a pénz. Mi is a pénz alapfeladata???