A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

Az előadások a következő témára: "A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai"— Előadás másolata:

1 A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

2 Szakaszolás Widlöcher (1984)
Három jelentősebb periódust különböztetünk meg: 1-3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál. 3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze, képi nyelv. 9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy szemléleti realizmus A gyermek a dolgok leképezését, grafikai megjelenítését a külső valóságnak rendeli alá. A rajz képi nyelv funkciója megszűnik.

3 Firka korszak (1-3 év) A rajzfejlődés kezdeti éveiben döntő, meghatározó szerepe van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. (pl.: testvér) Az első ceruzafogás két szempontból is nagy élmény: nyomot hagy, valami láthatót hoz létre élvezetes maga a mozgás, a mozgás öröme Ebből következően az első hetekben, hónapokban pozitív érzelmi megnyilvánulásokkal kíséri a rajzi tevékenységet. Firka korszak nagy részére jellemző a „kéz vezérli a szemet” elv, tehát minden a mozgás örömének van alárendelve. (kifut a papíron → a szándékosság itt még nincsen jelen) Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és gyakorolja be a gyermek

4 A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek lehetünk tanúi:
1. Amorf firkák: tartalma: pontok, függőleges, vízszintes, hosszabb, rövidebb vonalak, hajlított vonalak

5 a, határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt” firkák:

6 b, lengővonalas firka

7 c, körkörös gomolyfirka
A gyermek időnként igyekszik a rajzlapon belül maradni, az íróeszközt könnyebben, lazábban fogja, a görcsösség lassan eltűnik.

8 d, cikcakk firka Tudatosabb mozgásvezérlés, nagy koncentráció és figyelem. Egy ültő helyében, egy rajzi folyamat → elismerésre méltó egy 2 éves gyermektől.

9 e, zártfirka, tömbfirka Énfejlődés → különállóság, autonómia Mérföldkő → megjelenik az első kezdetleges, véletlenszerű forma, ált. a kör → megjelenik az első jelentésadás, pl.: ez egy csiga

10 2. Kezdetleges alakrajzolás:
A gyermek uralja a papírt, „szem vezérli a kezet”. Ábrázolásában egyre nagyobb szerep jut tudatosságnak, szándékosságnak a véletlenszerűség mellett. A formákat megnevezi, a jelentésadás a 2-3 éves korszak nyelvi tapasztalatával hozható összefüggésbe („mi ez” korszak). A vonalak közül előbb jelennek meg az ívek, mint az egyenesek Fontos jellemző a sémák kialakulása, kedvenc formáit sorozatszerűen rajzolja. A gyermek számára örömet jelent az egész lapot telerajzolni nappal, autóval, emberrel.

11

12 A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás szándéka, a formák az ábrázolás eszközévé válnak.
A firkák a következő rajzi korszak elején is nagy szerepet játszanak, ötéves kortól jelentősen csökken az arányuk. ( 4 éves 47% → 5 éves 8% ) Már ebben a korszakban utalásokat találhatunk a gyermekek rajzaiban a rajzoló személyiségére, temperamentumára. (nyomaték, vonalvezetés, térkitöltés, ritmus).

13 2. Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus (3-9 év)
A rajzolás igazi nagy korszaka, a gyermekek a játék mellett a rajzolásban lelik örömüket. Ebben a korszakban a rajz „képi nyelv”, ami sok mindent elmond a rajzolóról és a szándékairól. Ebben a korszakban a gyermeki fantáziát nem korlátozzák sablonok, nem köti a valóság. 6-7 éves korig jellemző, hogy ami a gyermek számára érzelmileg fontos (pozitív és negatív is), azt részletesen kidolgozza, elnagyoltan veti papírra. Az egocentrikus gondolkodás jól nyomon követhető a rajzokban 5-7 éves kora között: „ez az én házam, ez az én kutyám”, illetve önmaga középpontbeli, felnagyított ábrázolása.

14 Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való túlzsúfoltság.
Nem törődnek az irányokkal (kiterített kép). Juxtapozíció (4-5 éves korig): mindent rádobál a képre ami az eszébe jut „összedobált elemekből kialakul az egész” Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört rajzol le a gyermek minél egységesebb a kompozíció, annál érettebb a gyermek A gyermek meghúzza az alapvonalat: van elől, hátul, alul, felül perspektívaábrázolás kezdete Egy rajzi folyamatban rajzolnak, nem szakítják félbe, ha csak félig készül el akkor sem tér vissza hozzá. Mozgást még nem képesek ábrázolni. Fontos jellemvonás ebben a korszakban a sémák alkalmazása, az alakok leegyszerűsítése, pl.: emberi és állati fej egyforma. Határozott, biztos vonalvezetés. Egy vonalhúzással bonyolultabb formákat, alakokat is megrajzol. Nem korrigálja rajzait, elégedett velük. Utánozni, másolni, még egyszer ua. lerajzolni nem szeretnek.

15 3. Természetszerű ábrázolás vagy szemléleti realizmus (9-15 év)
A gyermek gondolkodásában egyre jelentősebb szerepet játszik az objektív valóság, a fantázia szerepe pedig csökken. Most már valóban azt akarja ábrázolni, amit, s ahogyan lát. 8-9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás (pl.: családrajz) Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás. A rajz többé már nem gyermeknyelv. A rajzolási folyamatban is van változás: Eddigi határozott ábrázolás helyett sokat korrigál, javít, gyakran elégedetlen a munkájával, a radírozás időszaka. Az iskolai elvárások erősen hatnak, felerősítik az önkorrekciós folyamatokat. Önkontroll, önkritika erősödése → elégedetlenség → évesen sokan felhagynak a rajzolással Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.

16 Ennek a korszaknak a sajátosságai:
A pontos részletezés az egész korszakra jellemző Sematikus részletezés → megtanult sémák használata (magunktól) Természetszerű részletezés → egyéniesített kivitelezés (megtanulható) Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is kifejezi (nem tanulható) A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása fokozatosan jelenik meg  nagy szerep az iskolai oktatásnak  megjelenik a takarás, elkülönül a talajszint és az ég  a távlat nagyságrendekkel való kifejezése

17 3. A mozgásábrázolás  Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik általánossá  Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat, kifejező testtartást is kapnak. (pl.: száguldó lovak) 4. 10 éves kor felett fejlődik a színharmónia iránti érzékenység  A harsány, erőteljes színezés megszűnik, tudatosabban alkalmazzák a színeket  Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás, árnyékolás 5. A másolás  A minták lemásolásához való kedv kialakulása  Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat, kidolgozzák és mint saját alkotásukat mutatják be  Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés sokoldalúságát tökéletesítik.

18 Az emberábrázolás fejlődése (Mérei Ferenc és Feuer Mária)
Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet: leggyakrabban fej-láb emberke vagy két kör alak összeillesztése

19 6-7 éves korig szembenálló, „homlokrajzok”.
3-4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb: fej, szem, száj, orr, törzs, láb, kar. 4 éves kor körül arányeltolódás: nagy fej, szem, száj, orr, fül, kis törzs, hosszú kar, rövid láb. 5 éves korban újabb elemek: haj, nyak, ujjak, ruha, valamint minél arányosabb kivitelezésre törekednek. A felöltöztetés az alkalmazkodás jelzője, szocializálódás; ezzel különítik el a nemeket. 5-7 éves korú gyermekeknél a lap 70-80%-át kitöltő emberalak a jellemző, az egocentrikus gondolkodás csökkenésével, 7-9 éves korban az emberalak mérete is folyamatosan csökken. 6 éves korban az emberrajzok ismérvei bővülhetnek: haj differenciáltabb ábrázolása (szalag, díszek, stb.), homlok, szemöldök, szempilla. Kísérleteznek a profilrajzzal, testrészek aránya tovább javul. A kéz, az ujjak a tenyér megrajzolásával sok gyermeknek gondja van. 6-7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek előre: díszítéssel sokat időznek, lányok → királylány, hercegnő; fiúk → lovagok, katonák

20 7-9 éves korban megszilárdul a stabil emberalak rajz.
Figyelnek a nyakvonal, a váll helyes ábrázolására, a térd, sarok megjelenítésére. Többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a szembennálló törzs. Próbálják az alakot cselekvés közben ábrázolni, 9 éves kor körül megjelenik az ízületekben való mozgatás. 10 év felett a megjelenítés színvonalában jelentkező különbségek egyértelművé válnak, jó nívójú rajzokat csak a tehetséges gyermekek készítenek. A gyermekek egy része megmarad az egyszerűbb, begyakorolt testsémánál. A jó képességű rajzolók tovább finomítják a megjelenítést, a sémák feloldódnak, törekednek az alakok egyéni kifejezésére. A gyermekek többsége éves kor között felhagy a rendszeres rajzolással.

21 A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE
7- 8 hónapos csecsemő  Megmarkolja a ceruzát, krétát, mint bármi más keze ügyébe eső tárgyat  Hadonászik vele, szájba veszi, dobálja  Nem érti a papírral való összefüggést  Firkát még nem produkál 8-20 hónapos csecsemő  Változatlanul marokra fogja az íróeszközt  Hegyét ferde szögben erősen rányomja a papírra  Eleinte a ceruza alatt hirtelen elhúzza a papírt, vagy keze  és karja hirtelen megindul a felületen s határozottan kezdődő, majd elvesző nyomot hagy  Később teljes vállöve ritmusos mozgatásával rendszerint nagy amplitúdójú  lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát rajzol, amelyet gyakran nem képes megállítani a lap szélén  Ettől kezdve már különböző nyomatékkal rajzol, gyengén, közepesen, vagy erősen nyomja rá az eszközt a papírra –szocializálódott  a rajzeszközre

22 hónap  Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy részét  átveszi a mutatóujj, a mozgás változatlanul igénybe veszi az egész vállövet  A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a cikcakk firka létrehozására, amely lényeges lépés: primitív szinten képessé válik a papír által határolt felület uralására hónap  Az íróeszközt a három radiális ujjal – hüvely-, középső- és mutatóujjal  merőlegesen  tartja a papírra  Ez jelentős változás a rajzoló mozgás terén, ezért új firkatípus ekkor ritkán jelenik meg Többféle ceruzafogást is kipróbálnak, de a helyes ekkor még kényelmetlen számukra

23 hónap  Az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk-  és  mutatóujj kezdi vezetni  Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát közelebb fogja a hegyéhez  Ekkor a teljes, jól begyakorolt  firkarepertoár rendelkezésre áll Képesé válik jól felismerhető alakok rajzolására év  7.  életévre az íróeszköz használatának begyakorlása, készségszintű elsajátítása   Az íróeszközt a legmegfelelőbb helyen fogja  Mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik  Ez a ceruzafogás lehetővé teszi: precíz, szem vezérelte  és változatos, bonyolult  vonalformák kialakítását nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását

24 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom:
Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a gyermekrajzok beszélnek Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája.