A Nemzeti köznevelésről szóló törvény

Az előadások a következő témára: "A Nemzeti köznevelésről szóló törvény"— Előadás másolata:

1 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Oktatásért Felelős Államtitkárság

2 A Kormány 2011. augusztus 31-én jóváhagyta
Nemzeti Erőforrás Minisztérium

3 MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI RENDSZER LÉTREHOZÁSÁRA?
Megújulás Felemelkedés Verseny Nemzeti középosztály Társadalmi elvárások Nemzeti Erőforrás Minisztérium

4 MILYEN PROBLÉMÁKAT KELL MEGOLDANI ÉS HOGYAN?
A változások támaszkodjanak azokra a még meglevő erősségekre, amelyek a 20. század közepére valóban sikeressé tették köznevelési rendszerünket. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

5 A köznevelési rendszert piaci szereplőnek tekintették, s ily módon kiszolgáltatták a nemzet felemelkedése iránt közömbös érdekeknek: A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

6 Tisztázatlan és nehezen érvényesíthető az állam felelőssége és irányító szerepe, az intézményfenntartás és a szakmai szolgáltatások helyzete: Az intézményrendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére és a magyar tradíciókra (Eötvös József) tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül. A szakmai szolgáltatások visszakerülnek az oktatásért felelős miniszter irányítása alá. Az intézmények szakmai önállósága és felelőssége növekszik. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

7 Az intézményi szintű döntésekben laikusok kaptak meghatározó szerepet a pedagógiai megfontolásokkal szemben: A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek. Ily módon egyértelművé válik a köznevelés szereplőinek helyzete a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

8 Az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus, aminek következményei a fiatalok normaszegésének és deviáns viselkedésének erősödésében már tetten érhetők: A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává, amelynek értékalapját az új törvény és a törvényi felhatalmazás alapján készült új Nemzeti alaptanterv teremti meg. A törvény címadása is a nevelés középpontba állítását jelképezi. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

9 Megszűnt az egységes nemzeti műveltség továbbadását szolgáló tartalmi szabályozás:
A törvény új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével), csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

10 Romlik az oktatás eredményessége, hanyatlik a fiatalok teljesítménye az oktatás majd minden területén: A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége. Emellett az új törvény megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

11 A felzárkóztatási programok sikertelenek maradtak: tovább nőtt a leszakadás veszélye, a tehetséggondozás nem szervesült az intézményrendszerben: A leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet építünk a köznevelés rendszerébe, amelynek szerves részévé válik a tehetséggondozás is. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

12 A pedagógushivatás tekintélyvesztése mélyponton van, ami mára a köznevelés megújításának gátjává vált: A törvény pedagógus életpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógus szerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

13 A köznevelési rendszer egésze – példátlan módon – külső szakmai kontroll nélkül működik:
Az új törvény bevezeti a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését, amely a pedagógus életpálya-modell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

14 A finanszírozásra egyaránt jellemző a hiánygazdálkodás és a túlköltekezés:
Központi bérfinanszírozást vezetünk be, amely kötelező iskolai benntartózkodással, a helyettesítések és túlóra-elszámolások megszüntetésével jár együtt. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

15 Az aprólékos túlszabályozottság átláthatatlan működést, önállótlanságot, kicsinyes elszámolásokat, merevséget és – jóhiszeműség mellett is – számos szabálytalanságot eredményez: Egyszerűbb, átláthatóbb keretszabályozás készüljön, amely – alapküldetése mellett – a szakmai felelősségre és hivatástudatra építve a pedagógustársadalom valódi nemzeti középosztállyá válását is szolgálja. A részletszabályokat a törvény mellékletei tartalmazzák. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

16 AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI RENDSZER ALAPJAI
TARTÓPILLÉREK: alkotmányos alapértékeink, a Nemzeti Együttműködés Programja, a magyar és az európai köznevelés hagyományai Nemzeti Erőforrás Minisztérium

17 ALAPELVEK: A köznevelés közszolgálat A magyar állam feladata
A közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat szolgál A gyermekek szüleivel illetve gondviselőivel közösen (bizalom, szakmai hitel) Kötelességek és jogok harmóniája Meghatározó erkölcsi és szellemi értékek Információs rendszer Nemzeti Erőforrás Minisztérium

18 Kisebbségek kulturális autonómiája
Korai fejlesztés, egyéni és csoportos megelőző fejlesztés Óvodák 3 éves kortól, szabályozott módon kivételek Tankötelezettség éves korig Általános iskolát követően képességek, törekvések és tudás szerinti továbbtanulás Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek Átjárható iskolarendszer Állami, egyházi és magánintézmények Nemzeti Erőforrás Minisztérium

19 A pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok
Állami kollégiumi ellátás Tartós, iskolai tulajdonú tankönyvek Szakmailag önálló intézmények, állami ellenőrzés Kiemelt, nem automatikus pótlékok Szabad iskolaválasztás Anyanyelv Fenntartás Nemzeti Erőforrás Minisztérium

20 PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA Az életpálya szakaszai A minősítő bizottság
A minősítési eljárás Pedagógus továbbképzés A bérezés rendszere Nemzeti Erőforrás Minisztérium

21 A megújulásra akkor lesz esélyünk, ha az összefogás, a kölcsönös bizalom, a hivatástudat, a szakértelem és a szeretet vezérli a köznevelési rendszer egészét!

22 Dr. Hoffmann Rózsa rozsa.hoffmann@nefmi.gov.hu
Nemzeti Erőforrás Minisztérium