Az Európai Unió protokollja

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió protokollja"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió protokollja
Mogyorósi Balázs EU/III. évf. EHA:MOBOAAB.BKF 2007.december

2 Az Európai Unió fogalma
Az Európai Unió (EU) olyan demokratikus európai országok családja, akik közösen munkálkodnak azon, hogy javítsák polgáraik életét, és egy jobb világot teremtsenek meg. Az európai integráció új szervezeti kerete, melyet a Maastrichti Szerződés hozott létre. Az Európai Unió három „pilléren” nyugszik. Ezek: az Európai Közösség, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés.

3 Az EU felépítése

4 A protokoll fogalma Jelenthet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet. Szabályok összességét, amelyek megszabják az államfő, a kormányfő, az állami, közjogi méltóságok és a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját. Jelentheti a hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok és érvényben lévő szokások összességét.

5 A protokoll célja Zökkenőmentes utat, udvarias magatartást biztosítani a hivatalos kapcsolatokban. Simává, gyorssá, egyszerűvé tenni az államközi kapcsolatokat közvetítő személyek egymás közti szóbeli és írásbeli érintkezését.

6 A protokoll fő funkciói
Biztosítani az emberek közötti kapcsolatteremtés és kapcsolattartás lehetőségét. Keretei lehetővé teszik, hogy hivatalos események alkalmából korábban még nem találkozott személyek egymásnak közvetlenül bemutatkozhassanak, és névjegyeik cseréje után a későbbiekben ismét felvehessék egymással a kapcsolatot.

7 Rangsorolás az EU- ban A soros elnökséget ellátó ország.
Az előző időszak soros elnökségét ellátó ország. A következő időszak soros elnökségét ellátó ország. További sorrend: a többi ország saját nyelvén leírt ország neve szerint az angol ábécében sorolva.

8 Az EU döntéshozatala A döntéshozatal szabályai az alapszerződésben vannak lefektetve. Minden közösségi jogszabály egy alapszerződés bizonyos paragrafusára épül, amely így az adott jogszabály jogi alapját jelenti. Három fő döntéshozatali eljárás működik: konzultációs eljárás; jóváhagyási eljárás; együttdöntési eljárás.

9 Az EU intézményrendszere
A legfőbb intézmények az EU-ban: Európai Unió Tanácsa Európai Parlament Európai Bizottság Európai Bíróság Európai Számvevőszék Európai Központi Bank Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Ombudsman

10 Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok hangja
Az Európai Unió protokoll szerinti legfőbb szerve az Európai Tanács. Ez a tagországok állam- és kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből áll. Nem folyamatosan működő testület, konkrét döntéseket nem hoz, hanem félévente ülésezik, a külügyminiszterek bevonásával. Ezeken a csúcstalálkozónak nevezett eseményeken állást foglalnak az éppen időszerű nagy nemzetközi kérdésekben valamint rögzítik az uniós fejlődés főbb elveit.

11 Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok hangja
Nem rendelkezik formális jogosítványokkal, mégis ez a testület hozza a legfontosabb politika és stratégiai döntéseket, Az állam- és kormányfők egyetértéssel (konszenzus) határoznak, minden tagállamnak egy szavazata van. Legtöbb tagországot a miniszterelnök, Franciaországot pedig az elnök képviseli. Meghatározza az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának általános irányelveit. Általában a féléves elnöki periódus lezárásaként, az elnökséget adó országban ül össze. Meghatározó szerepet játszik az új kibővítés feltételeinek megteremtésében. A Tanácsban minden miniszter saját kormányát képviseli. A miniszter aláírása az általa képviselt kormányzat aláírása. A Tanács minden minisztere felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak. A tanácsi döntések a tagállami szavazatok súlya alapján születnek. Minél nagyobb egy ország, annál több szavazata van a Tanácsban.

12 Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok hangja
Főbb feladatai: Európai törvények megszavazása. Sok területen az Európai Parlamenttel közösen hozza a törvényeket. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása. Nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között. Az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel. Az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP, a részleteket lásd alább) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján. Az együttműködés összehangolása bűnügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között bűnügyekben.

13 Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok hangja
A tanács munkájának segítői: Coreper: Tanács munkáját segítő, illetve üléseit előkészítő testület. Elsődleges feladata, hogy az egyes döntési kérdésekben a tagállamok megpróbálják az álláspontokat egyeztetni és közelíteni, a miniszterek számára politikai döntésre előkészíteni az egyes javaslatokat. Hetente ülésező szervezet. Két szintje van, a COREPER II az állandó képviselők, a COREPER I azok helyetteseinek fóruma, melyek az között egyes kérdések témák szerint is fel vannak osztva.

14 Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok hangja
A tanács munkájának segítői: A Tanács Elnöksége Az Európai Unió tagállamai 6 havonta váltják egymást az ún. soros elnöki tisztségben. Az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá viteléért.

15 Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok hangja
A tanács munkájának segítői: A Főtitkárság Előkészíti és segíti a Tanács munkáját. Segít a politikai döntések meghozatalában és végrehajtásában. A tagországokkal való párbeszédbe is bekapcsolódik a főtitkár.

16 Az Európai Parlament: az emberek hangja
Az EU tagországainak képviselőiből álló, ma 785 tagot számláló intézmény. A nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet játszik.

17 Az Európai Parlament: az emberek hangja
Tagok száma: 1999–2004 2004–2007 2007–2009 Belgium 25 24 Bulgária – 18 Ciprus 6 Csehország Dánia 16 14 Németország 99 Görögország Spanyolország 64 54 Észtország Franciaország 87 78 Magyarország Írország 15 13 Olaszország Lettország 9 Litvánia Luxembourg: Málta 5 Hollandia 31 27 Ausztria 21 Lengyelország Portugália Románia 35 Szlovákia Szlovénia 7 Finnország Svédország 22 19 Egyesült Királyság Összesen (max.) 626 732 785

18 Az Európai Parlament: az emberek hangja
A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. A plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a Bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek.

19 Az Európai Parlament: az emberek hangja
Három fő szerepe van: Megosztja a törvényhozói hatalmat a Tanáccsal. A tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját. Demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei fölött, és részben a Bizottság fölött. Joga van a Bizottság tagjainak jelölését elfogadni vagy elutasítani, és joga van a teljes Bizottság ellen kifogást emelni. A Tanáccsal megosztott hatalmat gyakorol az EU költségvetése fölött, így befolyásolhatja az EU költekezését. Az eljárás végén egészében elfogadhatja vagy elvetheti a költségvetést.

20 Az Európai Bizottság: a közös érdekek képviselője
A Bizottság az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző intézménye. Hajtóerő az EU intézményrendszerében, felelős az EK külső képviseletéért, amelyeket a tagországokban "representation"-nek (képviseletnek), a nem tagországokban delegációknak hívnak. Székhelye: Brüsszel, Berlaymont-palota. A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Elnöke: Jose Manuel Barroso Mandátum: 5 év, a tagállamok kinevezésével, a Parlament jóváhagyásával.

21 Az Európai Bizottság: a közös érdekek képviselője
Feladatai: A közösségi politikák képviselete, megvalósítása. Az EK képviselete a nemzetközi fórumokon. A közösségi alapok kezelése. Tevékenységének éves értékelése éves jelentés formájában. Határozatokat hajt végre, rendeleteket ad ki.

22 Az Európai Bizottság: a közös érdekek képviselője
Működése: Ötévenként új Bizottságot neveznek ki, az Európai Parlament megválasztásától számított 6 hónapon belül. A tagállamok kormányai együttesen megállapodnak a Bizottság új elnökéről. Az elnökjelölt a tagállamok kormányaival összhangban kiválasztja a Bizottság tagjait. Az új Parlament ezek után meghallgatja a tagokat, s véleményt mond róluk. Ha elfogadják, a Bizottság hivatalosan a következő év januárjában kezdi meg működését. A kijelölt tagok hazájukban mindannyian politikai szerepet töltöttek be, sokan miniszterek voltak, de a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól.

23 Az Európai Bizottság: a közös érdekek képviselője
Összefoglalva négy fő tevékenysége van: Javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást. Felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést. Az európai jogrendszer betartásának biztosítása. Nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót, például az EU és más országok közötti megállapodásokra vonatkozó tárgyalások során.

24 Az Európai Bíróság: a törvényesség fenntartója
A Bíróság garantálja a közösségi jog betartását, feladata az alapító szerződések értelmezése, dönt a jogszabályok érvényességéről, értelmezéséről, valamint az intézmények működésének, döntéseinek jogszerűségéről. Alapítás: március 25. Székhely: Luxemburg

25 Az Európai Bíróság: a törvényesség fenntartója
27 bíróból és 8 általános tanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek. Bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A 8 tanácsnok közül ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek: Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország. A másik hármat a többi húsz állam felváltva, betűrendben jelölheti.

26 Az Európai Bíróság: a törvényesség fenntartója
A Bíróság a következő eljárástípusokban hozhat ítéletet: Előzetes döntéshozatal iránti kereset. Tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset. Megsemmisítés iránti kereset. Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset.

27 Az Európai Bíróság: a törvényesség fenntartója
Hogyan szervezi a Bíróság a munkáját? Az esetek minden esetben egy kijelölt bíróhoz és egy főtanácsnokhoz kerülnek. Ezt követően két részből áll az eljárás: egy írásbeli és egy szóbeli részből. Az első részben minden érintett fél elküldi írásos álláspontját, a kijelölt bíró pedig jelentést készít azokról és az ügy hátteréről. E jelentés alapján a főtanácsnok megfogalmazza véleményét. A vélemény fényében a bíró egy tervezett intézkedést vázol fel, amit elküld a Bíróság több tagjának vizsgálatra. Ezután jön a nyílt meghallgatás. Elvben ez már a Bíróság előtt történik (teljes ülésen), de történhet három bíró előtt is, az ügy fontosságától és bonyolultságától függően. A meghallgatáson a felek ügyvédjei álláspontjukat a bírók és a főtanácsnokok elé tárják, akik kérdéseket intézhetnek hozzájuk. Ezt követően a főtanácsnok kinyilvánítja véleményét, miután a bírók döntést hoznak. A Bíróság ítéletei többségi döntéssel keletkeznek, s nyilvános tárgyaláson ismertetik azt. A véleménykülönbségeket nem ismertetik.

28 Az Európai Számvevőszék: érték a pénzért
Az EU szerveinek, elsősorban a Bizottságnak a gazdálkodását ellenőrzi. Székhelye Luxembourg június 1. óta működik az Európai Unió független és autonóm szervezeteként az Európai Számvevőszék. Működése fontos eleme a Közösség "átláthatóságának" - az adófizetők képviseletében és érdekében őrködik a Közösség pénzeszközeinek felelősségteljes és helyes kezelésén, garanciát jelent arra, hogy betartják az erkölcsi, adminisztratív és számviteli elveket.

29 Az Európai Számvevőszék: érték a pénzért
Tagjait a tagállamok delegálják. A tagok hat évre szóló kinevezése - az Európai Parlament jóváhagyásával és a tagállamok közös megegyezésével - a Tanács feladata. Feladata a Közösség pénzügyeinek felügyelete. Ezen belül: Ellenőrzi a költségvetési bevételeket. Felügyeli a kiadások törvényes és szabályos ügymenetét. Bármely tagállamtól ill. az EU szerveitől elszámolásokat kérhet be. Ellenőrzi a költségvetési és számviteli szabályok és elvek betartását. Az illetékes EU intézmények felkérésére helyi átvilágításokat és vizsgálatokat végez.

30 Az Európai Számvevőszék: érték a pénzért
Hogyan szervezi a Számvevőszék a munkáját? Tagországonként egy, összesen 27 tagból áll. A tagokat 6 éves (megújítható) időszakra nevezi ki az Európai Unió Tanácsa, miután az Európai Parlament egyhangú döntést hozott. Munkájukat egy körülbelül 550 fős képzett személyzet segíti, közülük 250 fő auditor. Az auditorokat ún. „audit csoportokba” sorolják, amelyek jelentéstervezeteket készítenek, melyek alapján a Számvevőszék meghozza döntéseit. Az auditorok gyakran vizsgálják az uniós intézményeket, a tagállamokat és bármely országot is, amely pénzügyi segítséget kap az EU-tól. Ha csalást vagy valamilyen rendellenességet fedeznek fel, az információt a lehető leggyorsabban továbbadják az EU felelős testületeinek, amelyek megteszik a megfelelő lépéseket.

31 Az Európai Központi Bank: az euró kezelése
Intézményektől teljesen független európai intézmény. Az európai valutapolitika felelőse. Az ECB-t és a nemzeti jegybankokat magában foglaló Európai Központi Bankok Rendszere tartja fenn az árak stabilitását. Ez a szervezet kezeli a résztvevő országok valutatartalékát és engedélyezi a bankjegykibocsátást. Székhelye Frankfurt.

32 Az Európai Központi Bank: az euró kezelése
Főbb feladatai: Az euró övezet árstabilitásának fenntartása. Az euró vásárlóerejének megtartása. Infláció szigorú ellenőrzése. Kamatok meghatározása.

33 Az Európai Központi Bank: az euró kezelése
Munkáját az alábbi döntéshozó testületek végzik: Az Igazgatótanács:EKB elnökéből, az alelnökökből és 4 másik tagból áll, akiket a tagállamok állam- és kormányfői egyhangú döntéssel választanak. Az igazgatósági tagokat 8 évre választják. A Kormányzótanács: legmagasabb döntéshozó testület. Az euró övezetben részt vevő tagállamok bankjainak elnökeiből és az Igazgatótanács tagjaiból áll. Az EKB elnöke vezeti. Feladata az euró övezet monetáris politikájának meghatározása, s részben kamatok meghatározása. Az Általános Tanács:Az EKB elnökéből, valamint a 27 tagország nemzeti bankjainak elnökeiből és irányítóiból áll, közreműködik az EKB tanácsadói és koordinációs tevékenységében, és segíti az euró-zóna későbbi bővítésére való felkészülést.

34 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom hangja
Egyfajta a híd az Unió és polgárai között, amely együttműködőbb, teljesebb és ezért demokratikusabb európai társadalmat hirdet. A bizottság fontos eleme az EU döntéshozó folyamatainak. Konzultálni kell vele, mielőtt gazdasági vagy szociális kérdésekben döntéseket hoznak. Saját kezdeményezéseként pedig a fontosnak ítélt esetekben véleményt nyilváníthat.

35 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom hangja
Három fő feladata van: Tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak az Európai Parlamentnek gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekben. Segíti a civil társadalom bevonását az uniós döntéshozatalba. Segíti a civil társadalom szerepének növelését és tanácsadó testületek felállítását az Európai Unión kívüli országokban.

36 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom hangja
A tagokat az EU- tagállamok kormányai nevezik ki, de politikailag teljesen függetlenek maradnak. A tagok megbízása négy évre szól, újraválaszthatók. A bizottság plenáris üléseken találkozik, üléseiket hat albizottság készíti elő, amelyeket szekcióknak hívnak. A maguk közül választanak elnököt és két alelnököt két évre.

37 A Régiók Bizottsága: az önkormányzatok hangja
A Régiók Bizottságát 1994-ben az Európai Unióról szóló szerződés (Maastricht) hozta létre. Tanácsadó testület, amely az európai régiók és helyi hatóságok képviselőiből áll. Biztosítja, hogy ezek a testületek is beleszólhassanak az Európai Unió politikájába, abban a helyi sajátosságokat és jogokat képviseljék.

38 A Régiók Bizottsága: az önkormányzatok hangja
Feladata: Új nézeteket jelenítsen meg helyi és regionális szempontból az EU törvénykezésében. Véleményt mond az Európai Bizottság jogszabály-javaslatairól.

39 A Régiók Bizottsága: az önkormányzatok hangja
A tagokat az uniós kormányok jelölik ki, de politikailag teljesen függetlenek. Az Európai Unió Tanácsa nevezi ki őket 4 évre, de újraválaszthatók. A Régiók Bizottsága saját tagjai közül választ elnököt 2 évre.

40 Az Európai Beruházási Bank: EU- projektek finanszírozója
Küldetése az unió céljait szolgáló projektek finanszírozása. Non-profit szervezet, nem kap kamatot a befektetések vagy a betétek után. Nem használja az EU költségvetését sem. Az uniós tagországok együttesen adják tőkéjét, minden ország az unión belüli gazdasági súlya szerint.

41 Az Európai Beruházási Bank: EU- projektek finanszírozója
Legfontosabb feladata, hogy bizonyos projektek finanszírozásával segítse az Európai Uniót céljai megvalósításában. A finanszírozott projekteket körültekintően választják ki: Segíteniük kell az EU céljait, mint pl. kisvállalkozások és az ipar versenyképesebbé tétele. Európai hálózatok létrehozása. Az információtechnológiai szektor fejlesztése. A természetes és városi környezet védelme. Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítása. Nagyban kell segíteniük a kevésbé fejlett területeket.

42 Az Európai Beruházási Bank: EU- projektek finanszírozója
A bank döntéseit a következő testületek hozzák: A Kormányzótanács, amely miniszterekből áll (általában pénzügyminiszterek) minden tagállamból. Az Igazgatótanács, amelynek elnöke a bank elnöke, és ahová 27 tagot a tagállamok neveznek ki, egyet pedig az Európai Bizottság.

43 Európai Ombudsman: az állampolgárok panaszainak kivizsgálója
Az Ombudsman kapcsolat az állampolgárok és az EU-intézmények között. Az EU állampolgárainak, vállalatainak és intézményeinek panaszait fogadja és vizsgálja ki, vagy bárkinek, aki EU- országban él vagy ott van a tartózkodási helye. Most P. Nikiforos Diamandouros az ombudsman.

44 Európai Ombudsman: az állampolgárok panaszainak kivizsgálója
Feladatai: Felfedni a hivatali visszásságokat, amelyeket az EU intézményei vagy más EU-testületek követnek el. Javaslatokat készíthet az EU intézményeinek, s értekezhet az adott ügyről az Európai Parlamenttel, hogy az meghozhassa a megfelelő döntést. Teljesen függetlenül és részrehajlás nélkül dönt. Hivatali ideje alatt nem folytathat más fizetett vagy nem fizetett szakmai tevékenységet.

45 Európai Ombudsman: az állampolgárok panaszainak kivizsgálója
Hogyan szervezi az Ombudsman a munkáját? Az Ombudsman saját kezdeményezés vagy panasz alapján folytat vizsgálatot. Az EU intézményei kötelesek ellátni minden általa kért információval. Ha hivatali visszásság nyomára bukkan, értesíti az érintett intézményt, s javaslatokat tesz a helyzet orvoslására. Az intézménynek három hónapja van arra, hogy részletes véleményt adjon az ügyben. Ezek után jelentést küld az Európai Parlamentnek, s az érintett intézménynek. Minden évben jelentést küld az Európai Parlamentnek vizsgálatairól.

46 Az Európai Unió jelképei
Az Európai Unió zászlója Az Európai Unió Himnusza Az Európai Unió valutája Európa Nap Az Európai Unió jelmondata

47 Az Európai Unió zászlója
Az Európa Tanács viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is. A kör pedig egyebek között az egység szimbóluma 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló jelképpé emelését

48 Az Európai Himnusz Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömódát fogadták el európai himnusznak. Célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy ünnepelje a tagországok közös értékeit és egységét. A közös himnusznak hivatalosan elfogadott szövege nincs.

49 Euró, az európai valuta 1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Bankjegyek és érmék január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg, a két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.

50 Európa Nap Robert Schuman, francia külügyminiszter május 9-én hívta életre az Európai Közösségeket. Az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Alkalmat ad olyan fesztiválokra, rendezvényekre, melyeken az Unió népeit közelebb hozzák egymáshoz.

51 Európa jelmondata 2000. május 4-e óta Európa jelmondata: „Egység a sokféleségben”. arra utal, hogy az Unió egyesíti az európaiakat, hogy annak keretein belül együtt fáradozzanak a közös célért: a békéért és a jólétért

52 Ceremóniák az EU- ban Ha az EU rendezi (szakértői, miniszteri stb. értekezletek): első az Európa zászló, ezt követik az országok a rangsorolás szerint. Ha tagország rendezvénye: első az adott ország zászlaja, ezt követik az országok rangsorolás szerint - majd az Európa zászló. Az EU Himnusz önmagában nem himnusz, nem kell állva hallgatni. Ha a magyar Himnusz után hangzik el, állva kell maradni.

53 Bővítési Protokoll A 2004-es bővítés miatt a Bővítési Protokoll elfogadására volt szükség, melyet december 21-én szentesítettek. A megállapodás meghatározza az EU és a csatlakozó ország közötti kapcsolatot az előcsatlakozási időszakban. Az együttműködés politikai párbeszédet, regionális együttműködést irányoz elő, segíti a négy szabadságelv megvalósulását, a csatlakozó ország jogrendszerének a Közösségi joghoz való közelítését. Célja az, hogy elősegítse az EU tagságra való felkészülést, melynek keretében a Bizottság technikai tanácsokat és pénzügyi támogatást is nyújt.

54 Források www.gprotokoll.hu http://www.eu2004.hu/index.php
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Várnay Ernő, Papp Mónika: Az Európai Unió joga