Eltévedt időszámítás Szekeres Sándor

Az előadások a következő témára: "Eltévedt időszámítás Szekeres Sándor"— Előadás másolata:

1 Eltévedt időszámítás Szekeres Sándor
Az időszámítás Kárpát-medencébe kerülésének időpontja a szélesebb körű elterjedését nem befolyásolta, mivel azt nem a Kárpát-medencei ismertsége indította el, hanem egy jól használható időszámítás hiánya. Ez a hiány a római időszámítás megszűnésével keletkezett. A fantomkornak pedig elkerülhetetlenül létre kellett jönnie az időszámítás nevének a félreértése miatt. IV. rész: A fantomkor

2 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomkor keletkezése

3 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A megszűnt pártus birodalom időszámítása tovább élt a lovasnomád rokonnépek között és az időskála egy korábbi beérkezése a hunokhoz (avarokhoz) kapcsolható. Ez a körülmény megmagyarázná az ősforrások viszonylag pontos évszámait. A pártus időszámítás elterjedésének lehetséges útvonala:

4 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az időszámítás elterjedése I. A nagy egyházszakadás időpontjáig (szkizma, 1054) az Úr bevezetésű éra egy volt a sok közül, és csak egy szűk körben lehetett ismert. A Kárpát-medencéből a kereszténység felvételekor eltűnik a betiltott pogány kultúrával együtt, és a keresztény hittérítők vették át kultúra irányítását, akik uralkodói években jegyezték továbbiakban dátumaikat, ahogyan a Kézai-krónika évszámai jelzik. Elterjedését és bevezetését két körülmény segíti: egyik az egyszerű kezelhetősége, a másik pedig Róma igénye egy - a bizáncitól különböző - időszámításra a nagy egyházszakadás után.

5 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az időszámítás elterjedése II. Felmerül a kérdés, hogy miért fogadták volna el a kor keresztény államalakulatai a pogányság időszámítását? Csak a korabeli Róma szerint voltak pogányok, és ekkor még a keresztény Bizánc is pogánynak számított! Az itt élő „pogány népek” is Jézus-hitűek voltak, és többféle keleti típusú keresztény vallás is elterjedt volt körükben. Így szinte természetes volt, hogy a „pogányul keresztény” Kárpát-medencei népek körében ismert időszámítást Krisztus születésétől számolt éveknek vélték.

6 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomévek keletkezése I. A bevezetése után megkeresték a római időszámítás és a Krisztushoz születéshez kötött új időskála kapcsolódását. Jézus születésének évét a Biblia evangéliumainak adatai alapján megkeresték a római időszámításban, és Augustus császár uralkodásának 27. évében állapították meg…

7 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomévek keletkezése II. …és ezért Augusztus uralkodásának 27. évét az új időszámítás 1. évéhez helyezték... …de ez a 247 évvel korábban indult arszakida időszámítás 1. éve volt, és nem Jézus születésétől számolt 1. év! A művelettel a teljes római kort, és az ahhoz kapcsolható valamennyi kronológiai eseményt 247 évvel korábbra helyezték.

8 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomévek keletkezése III. Ma már ismert tény, hogy ez sem pontos, mivel Heródes i.e. 4. körül halt meg, Jézusnak pedig még előtte kellett megszületnie, azaz i.e. 5-8 között. Justinianus császár 537-ben egy rendelettel eltörölte a konzuli hivatalt, ami a római naptár alapja volt, így az megszakadt. A 600 utáni évszámok már nem kapcsolódtak a római korszakhoz, azok ottmaradtak a 900-as években, így 600 és 900 közé 247 plusz év került be. A sötét középkor azért kezdődik Justinianus kora után (565), mivel ő még szervesen kapcsolódik a létező konzuli listák által a római korhoz, míg az őt követők nem, és így maradtak a 800-as, 900-as években.

9 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomévek keletkezése IV. A fantomkor létrejöttének folyamata: A két időskála helyes elrendezésben. Felül a ma is használatos arszakida időskála. Az 1. évszám a pártus birodalom megalakulásának éve. Lent pedig a római időszámítás skálája, ahol az 1. évszám Jézus valós születési évét jelenti. Ez pedig a jelenlegi, tévesen összeillesztett időskála, ahol jól látható a három különböző rész, a hátracsúsztatott római kor, az átmeneti, fantoméveket tartalmazó kor, és a jelenleg is helyen lévő skála, kb. a 900-as évektől. A pártus birodalom megalakulásának és a mai időszámításunk 1. éve. ↓ A ~350 évnyi fantomkor, benne 247 fiktív és ~100 valós év. ↓ ↑ A 247 évet hátracsúszott római kor ↑ A ma is használatos arszakida időskála ↑ Jézus születésének valós éve (itt i.sz. 247)

10 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomévek keletkezése V. Az ábra bal oldalán a helyesen egymás mellé helyezett időskálák láthatóak, a jobb oldalon pedig hibás elhelyezéssel, a fantomkor sötétebb sávval jelezve. Az időskálák léptéke nem pontos, csak a szemléltetéshez készült.

11 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A fantomévek keletkezése VI. A Krisztus születése szerinti időszámítás első éve utólag lett megállapítva, ugyanúgy, mint a bizánci vagy a zsidóság VIII. századtól használt „a világ teremtésétől” kezdetű időszámításának első éve. Egyik időszámításnak sincs valós kezdőponthoz kötődő múltja, így mindegyik védtelen a római korszak hátracsúsztatásával létrejövő fantom korszakkal szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a valós kezdőévvel rendelkező időszámítások mentesek a fantomkortól. Például az iszlám, a kopt, az etióp…

12 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Fantomévek nélkül

13 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Julius Caesar halálának éve A római korszak évszámai 247 évvel megtoldva kerülnek a valós helyükre a mai időszámításunkban. Így: Caesar i.e. 45-ös naptárreformja valójában 203-ban történt és Caesart 204. március idusán ölték meg az összeesküvők. (A korábban leírtak alapján már ismert, hogy a naptárreform évében március 21-én következett be a napéjegyenlőség.) A csillagászati programok Úr 203. évében március 21-én re számítják a napéjegyenlőség időpontját, - szemben a i.e. 45 -ös év március 23.-val - és itt is következik be még további húsz éven keresztül.

14 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Néhány érdekesebb évszám és új megfelelője Történelmi esemény Régi évszám Valójában Caesar halála i.e i.sz. 204 Augustus hatalomra jutása i.e i.sz. 221 Augustus uralkodásának 27. éve Krisztus születése szerinti első év i.sz i.sz. 248 Augustus halála i.sz. 14 i.sz. 261 Diocletianus császár i.sz. 284 i.sz. 531 Niceai zsinat éve i.sz. 325 i.sz. 572 Attila halála i.sz. 453 i.sz. 700 Az ókor vége / középkor kezdete i.sz. 476 i.sz. 723 Római időszámítás megszakadása i.sz. 537 i.sz. 784 Justinianus halála (sötét középkor ind.) i.sz. 565 i.sz. 812 Fantomkor ~ i.sz ~ i.sz

15 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az időszámítások Megismételve: azokba az időszámításokba, amelyek valós első évvel rendelkeznek, nem került be a fantomkor. A továbbiakban azok az évszámok, amelyek az új időszámításban a valós helyükre kerülnek, az „Úr” vagy az „Úr időszámításában” kifejezéssel lesznek bevezetve.

16 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az iszlám időszámítás Az iszlám naptár a Hold járására alapuló naptár, és Mohamed menekülésének (hidzsra) időpontjával indul. A máig 1431 iszlám év telt el, ami kb normál év, mivel egy holdév nappal rövidebb egy napévnél. A lényeg: a kezdetét jelentő hidzsra az Úr időszámításában és a mai hivatalos időszámításban is 622. július 16-án, egy újholdnapon történt. A megfelelő újhold megtalálható 622. július 14–én. Az újholdnapot a vékony karéj megjelenésétől számítják, így ez elfogadható. Természetesen még jócskán benne van a római korban, hiszen annak vége (i.sz. 476) itt Úr. 723-ban van.

17 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Egy érdekes példa a történelmi párhuzamokra Két egymástól eltérő adat az alexandriai könyvtár elpusztításáról : „A könyvtár pusztulásáról nincsenek egyértelmű adatok. A pogányság ellen küzdő Theodosius utasítására égetik el 389–ben. Az ekkor kitört keresztény lázadás alatt a könyvtárban található, eretnek irodalomnak tekintett könyveket vetették tűzbe. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a i.sz században már nem létezett.” „A végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Alexandriát. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, elégették a könyveket.” Vajon mi pusztult el 640-ben, ha a IV-V. században már nem létezett? Feltehetőleg ez egy elégetés volt, az első a római időszámítású krónikákban - időben 247 évet visszacsúszva- a második pedig időben viszonylag pontos iszlám krónikákban leírva.

18 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A koptok időszámítása és Jézus születési éve Az alexandriai központú, egyiptomi kopt egyházat Márk evangélista alapította, és egyúttal ő volt az első pápájuk. Következő adatok ismeretesek Márk életének állomásairól a kereszténység krónikásai által: Krisztus utáni 14. évben született és 30 éves korában, Krisztus után a 44. évben, indult el Péterrel téríteni Rómába. A keresztény egyház hitvallása, igehirdetése szerint ekkor léptek a mártírok útjára, hogy felvállalják hitükért a vértanúságot. Péter Rómából küldi át Alexandriába, ahol megalapítja egyházát, akiket ma koptoknak neveznek.

19 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A koptok időszámítása és Jézus születési éve Az egyiptomi koptoknak saját időszámításuk és naptáruk van, ami a régi egyiptomi naptárra épült. A mártír évével indult (i.sz. 284), és következetesen a mártír(ok) időszámításának nevezik. Érdekes módon itt is megtalálható a mártír kifejezés! Tizenkét, egyenként 30 napos hónapból áll, és a maradék 5 napot, a szökőévben pedig 6 napot, tizenharmadik hónapként az év végére teszik. Az újévet szeptember 11-én tartják. A kopt időszámítás i.sz. 284-ben indul és természetesen nincs benne a 247 évnyi fantomkor.

20 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A koptok időszámítása és Jézus születési éve Márk a keresztény hagyomány szerint Krisztus után 14-ben született. A korabeli keresztény források adatait hitelesnek elfogadva és újraértelmezve: pontosabban akkor született, amikor Jézus 14 éves volt... …és ismeretes, hogy Jézus nem Krisztus születése után 1-ben született, hanem még Heródes i.e. 4-ben bekövetkezett halála előtt, valamikor időszámítás előtti 8. és 5. között.

21 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A koptok időszámítása és Jézus születési éve A koptok induló évszámából, 284-ből kivonva 247-t, a fantomkor éveit, a koptok kezdőéve visszakerül a fantomkort tartalmazó mai időszámítás szerinti helyére. Ez pontosan i.sz. 37. A ma érvényes időskálán ez lenne a valós mártírok éve, az egyiptomi kopt egyház időszámításának 1. éve. Márk életének eseményein továbbhaladva, a 37-ből elvéve 30-at (Márk 30 évesen indult el Péterrel Rómába és lépett a mártírok útjára), ami a Krisztus utáni 7. év. Ekkor születhetett Márk. Ebből visszaszámolva 14-et (ennyivel idősebb Jézus Márknál), Jézus születési éve az eredmény, ami az időszámítás előtti 7. év, és a feltételezett születési időszakba esik.

22 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A koptok időszámítása és Jézus születési éve A két ábra jól szemlélteti, ahogyan az évszámok kiegészítik egymást. Felső a fantomkort figyelembe vevő állapot, alsó pedig az időben valós helyükön lévő eseményeket mutatja.

23 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A koptok időszámítása és Jézus születési éve Az eddig leírtak alapján: az egyiptomi koptok az időszámításukat Márk és Péter Rómába indulásától (Úr 284-től), vagyis Péter és az apostolok mártírok útjára lépésétől számolják, és nincs benne a 247 éves fantomkor.

24 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az etióp időszámítás Az etiópok naptárának ugyanaz a rendszere, mint a koptok naptárának, vagyis szintén a régi egyiptomi naptárra épült. Az újévet ugyanakkor tartják, szeptember 11-én, és jelenleg évet írják. Az évszám körülbelül 7 évvel kevesebb (7 év, 9 hónap és 10 nap), mint a mi jelenlegi naptárunk, és egészen pontosan 276 évvel több, mint az egyiptomi koptok évszáma. A titokzatos időszámítás a mai naptárunk szerint i.sz. 7-ben indult és mai napig nincs magyarázat arra hogy miért.

25 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az etióp időszámítás kezdő éve Az egyik számítási vonal: Ha a kopt naptár a mai naptárunk szerint - a fantomkort is figyelembe véve - i.sz. 37-ben indult, akkor 276-t kivonva i.e. 239-ben kezdődött. A másik számítási vonal : Ha a mai naptárunk, i.e. 247-ben indult, és az etióp naptár 7 év és 9 hónappal rövidebb a mai naptárunknál, akkor kb. időszámítás előtti 239-es évben kezdődött.

26 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az etióp időszámítás kezdő éve Mi történt Krisztus előtt 239 körül, az akkori etióp területen vagy Egyiptomban? Egyiptom uralkodója ebben az időben III. Ptolemaiosz volt. Az a hellén király, aki az etióp területek törzseit Egyiptomhoz csatolta. Az a naptárreformos Euergetész-nek, azaz jótevőnek nevezett király, aki a források szerint i.e. 238-ban a régi egyiptomi naptárban be akarta vezetni a szökőévet… …és elrendelte, hogy az ötnapos 13. hónap ezután minden negyedik évben hatnapos legyen. Erről az általa készített, többnyelvű canopusi felirat ad tájékoztatást. Az egyiptomi koptok és az etiópok naptára a mai napig így működik.

27 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Az etióp időszámítás Ezek alapján kijelenthető, hogy az etiópok i.sz.7-ben kezdődött naptára a III. Ptolemaiosz által megreformált és a számolásban újra kezdett ókori egyiptomi naptár egyenes ági folytatása… …és sem az egyiptomi koptok, sem az etiópok naptárában nincs benne a fantomkor.

28 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A kettős honfoglalás elmélete László Gyula kettős honfoglalás-elmélete új tartalmat kap a fantomkor nélkül. Az elmélet szerint a magyarság két lépcsőben foglalta el a Kárpát-medencét. Az első 670 körül volt, az úgynevezett griffes-indás kései avarok által, a második a már jól ismert 895-ös Árpád-féle honfoglalás. Mára már elfogadott, régészet által igazolt tény, hogy 670 körüli években egy új kultúrájú és nagy tömegű nép áramlik a Kárpát-medencébe, amelyik magyar helyneveket ad szálláshelyeiknek. Amiből az következik, hogy a késő avarok népességének is - mivel falu-, patak- és dűlőneveik magyarok - magyarul kellett beszélnie

29 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A kettős honfoglalás elmélete Az avar korszak időrendjéről máig lezáratlan vita folyik; László Gyula szerint a következő időbeli szakaszokra bontható: - i.sz. 568-től számolják a Kárpát-medencei jelenlétüket, amit a növényi jelképek (akantuszos stílus) és keskeny íj jellemez. - i.sz. 630-tól a Donig terjedő korai fejedelemség kora. - i.sz. 670-től kései avarok kora, amit griffes-indás veretek és széles íj jellemez. Az összehasonlításhoz a hun korszak eseményei pedig a követezőek: - i.sz körül indul el a népvándorlás korai hulláma, amit gyakran a korai hunok megjelenésének neveznek. - i.sz. 425 körül teszik át székhelyüket az Attilához köthető hunok a Duna-Tisza közé, és alakul ki a hun birodalom. - i.sz. 453 Attila halálának éve.

30 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A kettős honfoglalás elmélete A hun és az avar korszak eseményeit egy idővonalon ábrázolva: Mivel hun korszak szervesen kötődik a római korhoz, így az is hátracsúszott 247 évet. A balra látható ábrán a teljes hun korszak vissza lett téve a valódi helyére. A kései avar kor helyét a régészet szabta ki, az ott marad... …és jól látható hogy az hun és az avar kor eseményei tökéletesen fedik egymást

31 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A kettős honfoglalás elmélete Ez megmagyarázza, hogy eleink miért kötötték magukat – eddig kissé érthetetlen módon - egy 450 évvel ezelőtti, igen rövid ideig itt élt néphez. Mert valójában - Kézai krónika ősforrásai alapján - csak 172 év van köztük! A kettős honfoglalás elméletének bő kétszáz éves visszalépése kiegészült a hunok korának 247 éves előrelépésével… …ami annyit jelent, hogy a magyarság már a rómaiak korában a Kárpát-medencében tartózkodott, és nem biztos, hogy itt meg kell állni.

32 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Adalék egy Kárpát-medencei nyelvi emlékhez Egy különleges nyelvi emléket hagyott ránk Ammianus Marcellinus „Rerum gesterum libri qui supersunt” című művében. (i.sz. 359.) A latin nyelvű részlet: „Visoque imperatore ex alto suggestu iam sermonem parante lenissimum meditanteque allgoqui velut morigeros iam futuros quidam ex illis furore percitus truci calceo suo in tribunal contorto „marha, marha”, quod est apud eos signum bellicum, exclamauit eumque secuta incondita multitudo vexillo elato repente barbarico ululans ferum in ipsum primcipem ferebatur, qui cum ex alto despiciens plena omnia discurrentis turbae cum missilibus vidisset retectisque gladiis et verrutis, iam propinquante pernicie externis mixtus et suis ignotusque.” Magyar fordításban pedig így hangzik: „Amikor a császár megjelent az emelvényen, és barátságos hangon éppen megszólítani készült, s úgy akart hozzájuk beszélni, mint a jövőben engedelmes alattvalóihoz, egyikük éktelen haragra lobbanva az emelvény felé hajította a csizmáját, és ezt kiáltotta „marha, marha”, ami náluk csatakiáltásként hangzik. Erre az egész gomolygó tömeg arrafelé tódult, és hirtelen magasba emelve a barbár zászlót, vad üvöltéssel egyenesen a császár felé rohant, aki a magasból letekintve mindenféle ide-oda futkosó tömeget látott feléje közeledni dárdákkal, kivont kardokkal, kopjákkal.”

33 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Adalék egy Kárpát-medencei nyelvi emlékhez A történet lényege: II. Constantius, aki i.sz , azaz Úr között uralkodott, Úr 606-ban (i.sz. 359-ben) hadjáratot vezetett a mai Bácska területére, hogy a szarmata belháborúba beavatkozzon. A háború után egy magas töltésről beszédet mondott az ott lévőknek. A beszéd hallatán a töltést építők közül valaki haragra gerjedve, levette a saruját és császárhoz vágta „Marha marha!” kiáltás kíséretében. A császár megijedt a felé tóduló tömegtől és trónszékét hátrahagyva elszaladt. Nagy megtorlás követte a rendzavarást, de a kiáltást az író egyfajta csatakiáltásként őrizte meg. Szinte reflexszerűen próbálták meg több nyelvből is származtatni a szó jelentését, - mivel a magyar itt még nem jöhet szóba, mert mi ugye, 895-ben jöttünk be (??)- annak ellenére, hogy az élethelyzet tökéletesen megfelel a kifejezés mai értelmének. Nem kell sokat magyarázkodni, nagy valószínűséggel az egykor élt, feldühödött jász-szarmata atyafi, köztünk legyen szólva: egyszerűen lemarházta a római császárt.

34 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az elmélet alapjai című részben már volt szó a IV-IX. századi nagyszámú furcsán hamisított oklevelekről. A kutatók szerint az ekkor készült hamisítványoknak közös jellemzője, hogy keletkezésük idejében nem vették hasznát, szinte minden okmány legalább 300 évet várt erre. Ezzel kapcsolatban Fuhrmann a következőt jelentette ki: „Két eset lehetséges, vagy minden hamisító egy rendkívüli képességekkel megáldott látnok volt, vagy probléma van az időszámításunkkal.” Ha a fantomkor utólag jött létre, akkor meg kell vizsgálni, hogy okozhatta-e ezt a jelenséget a hátracsúsztatás, és valóban hamisítványok-e ezek az oklevelek?

35 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az alábbi kép a valós, a valóban megtörtént történelmi eseményeket szemlélteti, ahol középső négyzetrácsos rész, a fantomkor nélküli 100 átmeneti évet jelenti a római korszak és a jelennek nevezett 900-as évek között. Az ábrán az egymás felett lévő mezők egyidejű történéseket jelentenek, amelyek közül egyesekről van feljegyzés, másokról nincs. A fantomkor létrejöttének folyamatán illusztrálva bemutatható, hogyan jöhettek létre a kérdéses hamisítványok. A képen 1-től 10-ig tíz tetszőlegesen kiválasztott korszak lett megjelölve. Néhány egyidejű között okiratok készültek, amelyek kékkel vannak jelölve.

36 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az okiratok pedig a következők: (Fontos: a következőkben leírt események, okiratok nem valósak és talán nem is életszerűek, kizárólag a szemléltetést szolgálják!)

37 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az okiratok mindegyikét hitelesnek lehet ítélni az ábrával illusztrált fantomkor nélküli történelemben. De bevezetik Krisztus születésétől számolt időszámítást, és Jézus születési évét az 1. évszámhoz téve, létrehozzák a fantomkort. Ugyanakkor a számmal jelölt események is eltolódnak egymástól.

38 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az ábra a fantomkorral kiegészült sötét középkort mutatja. Ha a történészek megvizsgálják a korhoz tartozó okiratokat, igen meglepő adatokat fognak találni… …mivel az oklevelek címzettjei időben jelentősen eltávolodtak egymástól.

39 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az első: az 1-es kelyhet ajándékozó és a 2-es megajándékozott között kb. 200 esztendő van. Ez lehetetlen! Tehát ez az okirat hamis!

40 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága A 3-as kardot ajándékozó és a 4-es megajándékozott között kb. 350 esztendő van. Ez is lehetetlen! Tehát ez az okirat is hamis!

41 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Az 5-ös házasodó és a 6-os rokonná váló között kb. 180 esztendő van. Ez képtelenség! Tehát ez az okirat szintén hamis!

42 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága A 7-es és a 8-as csatázó ellenfelek ugyanahhoz a korhoz tartoznak. Ez rendben! Tehát ez az okirat valódi!

43 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága A 9-es kinevező és a 10-es kinevezett között kb. 350 év van. Ez szintén lehetetlen! Tehát ez az okirat is hamis!

44 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
A hamisítók igazsága Fuhrmann és más kutatók által hamisnak nyilvánított óriási számú (75-80%) IV-IX. századi oklevél az itt bemutatott módon veszíthette el hitelességét. A korszakot helyretéve, igen érdekes új történelem rajzolódhat ki az eddig hamisnak ítélt forrásokból.

45 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás IV. A fantomkor
Véleményem szerint maga a sötét középkor sem létezett, az a körülbelül száz év - amit jóval később húztak szét 350 évre - szokványos fejlődésű, átmeneti korszak volt a Róma keresztény korszaka és az európainak nevezhető keresztény középkor között. Szekeres Sándor Tovább a Fogyatkozások című bemutatóhoz Visszalépés az elmélet honlapjára © : Szekeres Sándor 2009