A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció

Az előadások a következő témára: "A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció"— Előadás másolata:

1 A munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció
Mire használható a „3K-mkk” keresleti előrejelzés? a kereslet-kínálat egybevetése ? a kínálat nyomon követése Dávid János, 3K Consens Iroda, www:3kconsens.hu

2 A 3K Consens Iroda a GKI -val együttműködésben kidolgozta a munkaerőpiaci kereslet előrejelzésének módszerét, és ennek alkalmazásával elkészítette a közötti évekre szóló előrejelzését Az előrejelzés területi bontásban, 196 szakmacsoportra készült el ben A létrejött adatbázis lehetővé teszi, hogy bármely területi egységre kiszámítsuk a munkaerő keresletet Egy példa: lásd a következő diát

3

4 Feszültségpontok Megszakadt a szerves, napi kapcsolat a családok és a –korábban- környezetükben lévő foglalkoztatók között, ahol korábban maguk is dolgoztak Belenyugvással vagy megnyugvással figyelemmel kisérték (megtapasztalták) élet és karrierlehetőségeiket A környező társadalom elismerte, megbecsülte az általuk elért társadalmi státuszukat Látszólag kitágultak a lehetőségek: Bárkiből lehet bármi, jóléthez vezető „nagy magasságokba” emelkedhet Életszerűtlen, a realitásoktól elszakadó karrier víziók alakultak ki a tanulókban, hallgatókban és szülőkben

5 Feszültségpontok 2. Egészségtelen presztízs hierarchia alakult ki a szakiskolák-szakközépiskolák és gimnáziumok között Jelentősen csökkent az általános iskolák felelősségvállalása a hátrányos helyzetű, gyenge tanulástámogató képességű családok gyermekeivel szemben A szakképzés rendszerében az egyes szakmákat kapcsolták képzettségi szintekhez megszüntetve ezzel az egyén, a tanulók felelősségét és (lehetőségeit) hogy saját teljesítményűk révén foglalják el helyüket –egy-egy szakmán belül alacsonyabb és magasabb kompetencia szinteken. (Változtat ezen a moduláris képzés?)

6 Feszültségpontok 3. A rendszerváltást követően..
Elsősorban a termelés világában váltak átláthatatlanná, kaotikussá a foglalkoztatási viszonyok …- ez riasztó a tanulók –szülők pályaválasztási döntései kialakításakor A munkahelyek területi koncentrációja, egyes területek különösen alacsony munkahely kínálata az iskolai „ továbbtanulásra” ösztönözte a tanulókat A szakképzés fejlesztésének elhanyagolása: 90-es évek – amikor a fejlesztésre a legnagyobb szükség lett volna- hozzájárult a szakképző iskolák vonzerejének csökkenéséhez.

7 E helyzet eredményeképpen
Évente , a kereslethez viszonyítva ezer tanulóval kevesebb jelentkezik kékgalléros szakmákra A még vonzónak nevezhető technikusi képzés, sem ellensúlyozza a hiányt, mert célkitűzései nem illeszkednek a vállalati termelési-foglalkoztatási rendszer elvárásaihoz

8 TÉRSÉGI MUNKAERŐPIAC kívánatos működése
TOVÁBB TANULÓK PÁLYAORIENTÁCIÓSZERVEZETEI Szak-körök SZAKMA ELHAGYÓK Általános iskolák, Munkaügyi kp. Civil, és szociális szervezetek Szakképző int. látogatások Foglalkoztatók Szocializációs tevékenység, Tájékoztatás, gyakornok fogadás Tanulók, szülők PÁLYA KÖVE-TÉS Életszerű jövőkép ismeretek KERESLET - KÍNÁLAT számítások Beválás információk vizsgálat TISZKEK , SZAKISKOLÁK, SZAKKÖZÉPISKOLÁK Képzési szerkezet alakítása Korrekciós adatok Sokoldalú, élő, iskola -tanuló-vállalati kapcsolat

9 A térségi munkaerő kínálat kívánatos alakítása
Tárgyszerű –becsült – munkaerő keresleti adatokra van szükség minden munkaerőpiaci-területi szegmensből ( ez ma már 3Kmkk vizsgálat alapján biztosítható) Pályakövetési vizsgálatokra van szükség ( a tényleges munkaerőpiacra bocsátás –(és beválás) bekalkulálhatóságához A munka adók aktív kommunikációjára van szükség a következő irányokba A térség lakosság, tanuló/pályaválasztó ifjúság, közéleti szereplők általános iskolák, TISZK-ek, szakiskolák, felsőfokú képző intézmények A közép-, és felsőfokú szakképző intézmények aktív , tartalmas kapcsolatépítésére van szükség a következő irányokba A munka adók

10 Mire, és miként használható a- 3K-mkk munkaerő keresleti előrejelzés a pálya orientáció és szakképzési kibocsátás alakításához? Az adatbázis –a foglalkoztatók telephelyi adataira épít ezért – számítások útján bármilyen területi egységre adható keresleti előrejelzés A számítás módszertana szükségessé teszi a egyes paraméterek helyi tényekhez való igazítását, amely bizonyos mértékű helyszíni munkát igényel az előrejelzés készítőitől A számítások eredményeként – elviselhető hibahatárok között - megmondható, hogy –a kijelölt területen- a különféle szakképzettségekből mennyire lesz szükség a következő években Ez az adat átfordítható a sikeres elhelyezkedés várható esélyeit kifejező tájékozató értékű mutatószámmá.

11 A szakmunkáshiány és a szakképzés helyzetében…
Képesnek kell lenni befogadni, megtanítani a leghátrányosabb csoportok gyermekeit is A veszélyeztetett gyerekeket megfigyelő segítő rendszert kell az általános iskolákban működtetni Átláthatóvá kell tenni a tanulók jövőjét Ki kell alakítani a tanulók (fiatal felnőttek) ön-, és megbecsültségét Új típusú pályaorientáció szükséges Mikró-, kis és nagyvállalatokat egyaránt be kell vonni a képzésbe, a tanulók szocializációjába A TISZK beruházásokkal együtt a szakma presztízsét is fejleszteni, gondozni kell: kommunikáció A hagyományos tanításon túlmenő feladatokhoz kiegészítő erőforrásokat kell kiküzdeni.

12 A pályaorientáció… Elsődleges célja, hogy a pályaválasztó megismerje és megérzékelje a válaszható szakmát, szakmacsoportokat Felmérje saját készség- és tudás/tanulási adottságai és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét Megismerje a választandó szakmát „körülvevő” munkaszervezeti-társadalmi viszonyokat (foglalkoztatás és munkavégzés körülményeit) Megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat (tudás elemek, szakmai gyakorlat elemek) Megismerje a tudás és gyakorlat elsajátíttatásával foglalkozó intézményeket

13 A pályaorientáció, mint „projekt”
6, 10, 12 évig tart Szereplői: a szülők, az általános iskola és a középfokú képző intézmény A pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg A munkaadók és munkakörnyezetük, foglalkoztatási viszonyok

14 A pályaorientáció eszközeinek csoportjai
Életkor - konform gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret létrejöttét szolgáló eszközök Életkor –konform tanulást támogató és önismerete létrejöttét szolgáló eszközök Munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és segítségnyújtás a tapasztaltak feldolgozásához, értékeléséhez Tanulási környezet (iskola) megismerését szolgáló eszközök Életkor - konform információnyújtás eszközei Átfogó segítségnyújtás a tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép kialakításához