Vállalati egészségügy politika

Az előadások a következő témára: "Vállalati egészségügy politika"— Előadás másolata:

1 Vállalati egészségügy politika
Összefoglaló a JVSZ, az AmCham és a MOSZ egészségügyi témában készített kérdőíves felméréséről Csákics Krisztina

2 A kérdőív célja FELMÉRNI
a munkavállalók egészségi állapotának fejlesztési lehetőségeit a munkahelyi egészségvédelem területét a foglalkozás-egészségügy állapotát a kapcsolódási lehetőségeket az egészségügyi kormányzat programjaihoz Csákics Krisztina

3 Kik vettek részt a felmérésben?
Megkérdeztünk 1200 vállalatot, illetve vállalatvezetőt  Válaszolt Az összes megkérdezett vállalat 25%-a, azaz foglalkoztatott adatait ismertük meg Csákics Krisztina

4 A válaszadók foglalkoztatotti létszáma
3000 fő felett 4% fő között 16,5% fő között 15% fő között 14% fő között 34% 10-50 fő között 9,5% 10 fő alatt 7% OSSZESEN 100% A 4%, azaz a 3000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok összlétszáma fő, azaz az összes válaszadó által közölt foglalkoztatottnak 40%-át a 3000 fő feletti vállalatok reprezentálják. Csákics Krisztina

5 Válaszadók tulajdonosi megoszlása
Teljesen vagy döntő többségében állami tulajdonú ,0% Teljesen vagy döntő többségében külföldi tulajdonú 55,0% Teljesen vagy döntő többségében hazai tulajdonú 20,5% Egyéb (nonprofit, alapítványi stb.) 5,5% ÖSSZESEN: ,0% A külföldiek nagy aránya elvárható volt az AmCham és a JVSZ tagság miatt. Csákics Krisztina

6 A betegállomány alakulása
Átlag betegállomány: a dolgozói létszám 2,57%-a Ebből tartós betegállomány: 0,5% Csákics Krisztina

7 A foglalkozás-egészségügy szerepe a vállalat életében
A foglalkozás-egészségügyi orvos információt kap a menedzsmenttől a folyamatban bekövetkező változásokról 50% A beruházási és egyéb, a dolgozók egészségét érintő kérdéseknél már a tervezési szakaszban bevonják az orvost 15% Az orvos maga informálódik és tesz ad-hoc javaslatokat a dolgozók egészségét érintő kérdéseknél már a tervezési szakaszba bevonják az orvost – jórészt 1000 fő feletti foglalkoztatotti nagyvállalatok A hasonló arányú válaszoknál, ahol az orvos maga informálódik és tesz javaslatokat, általában helyben működik a foglalkozás-orvosi szolgálat A váll-ok egynegyede nem vonja be az ilyen döntésekbe az orvost. Ezek a váll-ok többségében kisváll-ok, ahol a törvényi előírás miatt van „csak” üzemorvos, de sokszor az orvos és a dolgozók talán nem is találkoznak. A maradék válaszadó úgy nyilatkozott, hogy az orvost informálják a bekövetkezett változásokról – szintén az előbbihez hasonló kisvállalatoknál jellemző ez a forma. 15% Az orvost nem vonják be ezekbe a döntésekbe 20% Csákics Krisztina

8 Egészségügyi információáramlás
Belső levelezőrendszer 31% Foglalkozás-egészségügyi orvos által tartott tájékoztató 27% Faliújság % Vállalati újság 11% Nem irányított 8% Csákics Krisztina

9 Prevenció I. A védőoltási rendszer működése
A válaszadók harmada nem foglalkozik a védőoltási rendszerrel A rendszer bevezetésének és működtetésének költségei magasak Prevenciónak tekintünk minden – a dolgozók fizikai vagy pszichés közérzetének jobbítására, egészség védelmére, a betegség megelőzésére tett erőfeszítést – beleértve a védőoltást, balesetvédelmet stb. A védőoltás megvásárlása, beadatása, ennek megszervezése, az ennek következtében fellépő munkakiesés drága A munkáltató azt mondja: a dolgozó elemi érdeke, hogy ne legyen beteg, azt, hogy ezt úgy éri el, hogy védőoltást adat be magának, vagy gyógyteát iszik, szaunázik, vagy vitamint szed: a dolgozó magánügye. Csákics Krisztina

10 Ennek hatása… Ahol a fertőzéses időszakban betegszenek meg legtöbben  nincs védőoltási rendszer Ha a dolgozónak kell megvennie az oltást  nincs kimutatható egészségnyereség Ha a vállalat átvállalja az oltóanyag költségét és beadatja  sokkal kevesebb megbetegedés  jelentős munkanyereség! A kontrollkérdés egyértelmű megfeleltetést mutat. Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozóra bízzák, megveszi-e a védőoltást, nem mutatható ki kevesebb betegállomány, sőt a táppénz-szabadságos napok száma jellemzően a fertőzéses időszakban növekszik meg. Ám ott, ahol a váll. Vállalja az oltóanyag költségét, s kampányszerűen beoltja a dolgozóit, valóban sokkal kevesebb a betegnapok száma, illetve inkább egyéni megbetegedés, mint csoportos fordul elő. Egyértelműen munkanyereség mutatható ki. Csákics Krisztina

11 Prevenció II. Biztosít-e a vállalat a dolgozóknak kiegészítő szűrőprogramokat?
A váll-ok 38%-ánál nem jellemző, hogy kiegészítő szűrőpr. Biztosítanak, s majd ugyanilyen arányban vannak azok a váll-ok, ahol minden dolgozónak, éves rendszerességgel biztosítanak (ill. írnak elő) szűrővizsgálati részvételt. Ez utóbbi vállalatok kétharmada 1000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat, egyharmaduk pedig kis-és középváll. Megállapítható, hogy a kampányszerű szűrővizsg-ok is jelen vannak a vállalatoknál, s van ahol csak a dolgozók egyes csoportjai, van, ahol a teljes dolgozói kör számára, s ez utóbbi a kisebb foglalkoztatotti létszámmal működő cégekre jellemző leginkább. Csákics Krisztina

12 A munkaalkalmassági vizsgálatok kiegészítő elemei
Teljes vérkép EKG Szemészeti szakrendelés Tüdőszűrés Bőrgyógyászati szűrés Koleszterin-, vércukor-, vérzsír vizsgálat A válaszadók 80%-a kiegészíti a munkaalkalmassági vizsgálatokat az alábbiakkal A legteljesebb szűréseket a veszélyes üzemekben (pl. gyógyszergyár) és az közegészségügyileg veszélyes munkahelyeken (pl. szálloda) végzik el. Csákics Krisztina

13 Balesetvédelem A törvényi előírásoknál sokkal alaposabb tájékoztatással és a törvényi előírásokon túl kiegészítő képzéssel! Az üzemi baleset miatt táppénzen lévő dolgozóknak csak a fele dolgozik veszélyes üzemben (a másik fele tehát nem) a veszélyes üzemek biztonságosabbak lettek! a szellemi munkahelyek munkabiztonsági szempontból veszélyesebbek lettek! Csákics Krisztina

14 Milyen szerepet vállal a cég
Egészségfejlesztés I. Milyen szerepet vállal a cég ezen a területen? A vállalatok 88%-a valamilyen formában szerepet vállal a népegészségügy, ill. egészségfejlesztés területén. A grafikont összehasonlítva az információáramlás módjainál látottakkal, teljes megfelelést találunk. Azaz a vállalatok dolgozóik egészségfejlesztését, az ezzel járó informálást társadalmi, népegészségügyi tevékenységnek tekintik. Az a 12%, aki nem vállal szerepet, szinte megegyezik azokkal, akik nem irányítják eü. Információikat a dolgozók felé. Ezek a váll.-ok többségében kisváll., max. 250 főt foglalkoztatnak, így egyrészt nincs súlyuk, s erőforrásuk sem ezen akciókban való részvételre. Csákics Krisztina

15 Egészségfejlesztés II. A programokon való aktivitás
Csákics Krisztina

16 Részvétel a népegészségügyi program keretében államilag finanszírozott szűréseken
A kérdés az államilag finanszírozott mammográfia, méhnyak- és vastagbélrák szűrésben való részvételre vonatkozott. Látjuk, hogy csak mintegy 10% azon vállalatok aránya, akik szervezetten, munkaidőben küldik a dolgozókat ezekre a szűrésekre, a többség a munkavállaló belátására bízza, részt vesz-e a szűrőprogramban, bár a válaszadók közel harmada kommunikációval ösztönzi a dolgozóit az ilyen programokon való részvételre. Olyan választ nem kaptunk – bár a lehetséges válaszok közt szerepelt -, hogy munkaidőn kívül, szervezetten küldenék dolgozóikat ilyen szűrésekre. Talán, mert a váll. Nem kíván v.nem tud a dolgozó szabadidejének terhére ilyen kampányt megvalósítani. A grafikon alapján úgy tűnik, mintha a váll-ok többsége az ilyen szűréseken való részvételt magánügynek tekinti. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tartják fontosnak a kérdést, valószínűsíthető az is, hogy a nem megfelelő vagy elégséges kommunikáció miatt ezen szűrések propagandája még nem tudatosult a vállalatokban. Csákics Krisztina

17 A munkahelyi dohányzás
A válaszadók 75%-a nem tudja, hányan dohányoznak a vállalatnál! A többi vállalat kétharmada a jövőben aktív leszoktató programok szervezését kezdi meg. egyharmaduknál pedig már meg is valósítottak ilyen programot. Egyik legfontosabb kérdés volt a kérdőívben, hiszen ez a téma a népegészségügyi programban is prioritást élvez. Dohányos munkaváll. A válaszadó váll-ok majd mindegyikénél van, csak 1 váll. nyilatkozott úgy, hogy nincs doh. mtárs, s ez is egy kevesebb, mint 10 főt fogl. kisváll. 1. A válaszadók 75%-a nem tudja, hányan dohányoznak a váll-nál. A doh. munkahelyek közt iskola, s egészségügyi intézmény is van, s ezen intézményeknél pl. nem kísérik figyelemmel a doh. létszámát, s leszoktató programjaik sincsenek. 2. A vállalati leszoktató kampányok ütemének növekedése nagyban köszönhető az egészségügyi kormányzat dohányzáselleni aktív kampányának, így ezek a programok egyrészt kiegészítik, másrészt katalizálják egymást. A program sikerével egyrészt egyértelmű egészségnyereség mutatkozik, másrészt jelentős munkahatékonyság érhető el. Nézzük meg, mi a helyzet az üzemi étkezés területén. Örvendetes Csákics Krisztina

18 Tagja-e a cég valamely önkéntes, kölcsönös egészségpénztárnak?
Azok a vállalatok, amelyek még nem mérték fel a lehetőségeket, leginkább állami nagy-vagy közepes vállalatok, amelyek 1000 főnél többet foglalkoztatnak, vagy pedig külföldi tulajdonúak, de kis létszámú dolgozói körrel rendelkeznek. Amint látjuk, a válaszadók egyharmadának az önkéntes, kölcsönös egészségpénztári csatlakozás nem nyerte meg a tetszését. Ezek közt sok a kisvállalat (250 főnél kevesebbet foglalkoztató), illetve olyan nagyvállalatok, akik a korábban bemutatott juttatási lehetőségeket preferálják inkább. Csákics Krisztina

19 Mennyi tagdíjat fizetnek a dolgozók után?
A saját egészségpénztárral rendelkező vállalatok (az előző diagram 3%-os adata) 50-50%-ban válaszoltak úgy, hogy vagy Ft közt, vagy Ft közti tagdíjat fizetnek. Nem volt olyan vállalat, amely ,-nél többet fizetett volna. A diagramon látható, saját egészségpénztárral nem rendelkező, de valamely egészségpénztárnál tag vállalatok több mint fele Ft között fizet dolgozói után. Kedvező, hogy az egészségpénztárhoz csatlakozott vállalatok 21%-a hajlandó ,- Ft fölötti tagdíjat is befizetni. Csákics Krisztina

20 Ha az üzleti biztosítókkal kötött egészségbiztosítást vagy bármilyen célú vállalati alap létrehozását nem terhelné Tb és SZJA, vagy ha a díja a költségek terhére elszámolható lenne, a megkérdezett vállalatok 90%-a minden dolgozóra kötne egészségbiztosítást! Csákics Krisztina

21 Kutatásunk eredménye alapján bizonyított
A kutatás összegzése Kutatásunk eredménye alapján bizonyított a vállalatok munkavállalók irányában kialakított felelősségtudata A kormányzat felé meglévő partneri szándéka A kormányzati egészségügyi koncepció iránti fogadókészsége A vállalatok képviselői, a felmérésben részt vevő szervezetek, a Joint Venture Szövetség, az AmCham Hungary és a Menedzserek Országos Szövetsége, a felmérésre alapozott, közösen kialakított álláspontját a következő hozzászólásból ismerhetik meg. Csákics Krisztina

22 A munkaadók és az egészségügyi kormányzat együttműködésének nyertese:
az egészségesen dolgozó ember! A vállalatok képviselői, a felmérésben részt vevő szervezetek, a Joint Venture Szövetség, az AmCham Hungary és a Menedzserek Országos Szövetsége, a felmérésre alapozott, közösen kialakított álláspontját a következő hozzászólásból ismerhetik meg. Csákics Krisztina

23 Köszönöm a figyelmet. Joint Venture Szövetség www. jointventure
Köszönöm a figyelmet! Joint Venture Szövetség Tel: Csákics Krisztina