Kinek az érdeke a munkahelyi baleset-megelőzés?

Az előadások a következő témára: "Kinek az érdeke a munkahelyi baleset-megelőzés?"— Előadás másolata:

1 Kinek az érdeke a munkahelyi baleset-megelőzés?
Dr. Bényi Mária Országos Közegészségügyi Központ „Egészségbarát Munkahely”, november 16.

2 A munkahelyi balesetek száma
Az OMMF-hez a foglalkoztatottak köréből évente bejelentés érkezik a munkahelyi balesetekről. Ezt EU viszonylatban erősen alábecsültnek tartjuk. (2-3 szoros lehet az arány ezen a körön belül is.). Munkabaleset az a 3 napon túl gyógyuló, bejelentett baleset, amely a munkát végző személyt a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától. Halálos munkabaleset: az a munkabaleset, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben – életét vesztette.

3 Országos Lakossági Egészség Felmérés OLEF2003
Az OLEF2003 a balesetekkel kapcsolatban két kérdést tartalmazott: Az elmúlt 12 hónapban hányszor volt olyan sérülése vagy mérgezése, amely orvosi ellátást igényelt? Milyen tevékenység közben történt a legsúlyosabb sérülése vagy mérgezése az elmúlt 12 hónapban? Közlekedés közben Sportolás közben Munkavégzés közben Házi vagy ház körüli munka közben Egyéb tevékenység közben….

4 Orvosi ellátást igénylő balesetek száma az elmúlt 12 hónapban a felnőtt lakosság körében
Tevékenység Férfi Nő Összesen Háztartás Munka 43 571 Közlekedés 65 456 86 486 Sport 63 319 29 723 93 042 Nem azonosított 15 918 32 747 48 665 Összes

5 Mennyibe kerül ez nekünk?
Csak az egészségügyi ellátáson belül 8-12%-ra teszik a baleseti ellátás költségét. Ez 150 – 200 Milliárd forint évente Magyarországon. Egy balesetre átlag Ft-jut – a munkabaleset tehát évente: 32 Milliárd forint. A megtérítés összege cc. 3 milliárd Ft.

6 A munkabalesetek szereplői
Főszereplők: A dolgozó A munkavégzés környezete (beleértve a fizikai feltételeken kívül a munkaszervezésből adódó légkört is) – amelyért a munkáltató felel Az egészségpénztár Mellékszereplők: a munkatársak, egészségügyi ellátás, munkavédelem, foglalkozás-egészségügyi orvos, ÁNTSZ, stb.

7 Az ideális dolgozó(1) Józan, felnőtt ember óvja a testi épségét
Tart a baleset életre szóló hatásától(rokkantság) Tudja, hogy rövid – és hosszú távon is anyagi hátrányt jelent neki, és az egész családjának egy munkahelyi baleset Nem kockáztatja a munkahelyét

8 A dolgozó a mai magyar valóságban (2)
Elvállalja feketén is munkát Biztosítás nélkül is dolgozik Munkavédelmi ismeretek nélkül dolgozik Alkalmassági vizsgálat nélkül dolgozik Nem biztonságos gépeken is dolgozik Munkavédelmi eszköz nélkül is dolgozik

9 A dolgozó a mai magyar valóságban(3)
Elvállal bármennyi órát egyhuzamban, csak hogy legyen munkája Nem őrzi meg a ”józanságát” Esetenként szükségtelenül kockázat – nem használ munkavédelmi eszközt, ha biztosítják számára, akkor sem. A fáradtság miatt többet hibázik – különösen a fizikailag megterhelő munkakörökben.

10 A munkáltató(1) A munkáltatónak érdeke, hogy ne legyen baleset:
Közvetlen anyagi érdek: A dolgozó ne essen ki a munkából – csökken a termelés. Ne kelljen táppénzt fizetni, ne keljen baleseti járadékot fizetni.

11 A munkáltató (2) Közvetett anyagi érdek
A balesettel magára vonja a hatóságok figyelmét. Rontja a hírnevét.(MEDIA) Nyugaton a balesetmentesség javítja a versenyképességét – ez is a minőségi kritérium. Ezen kívül: gondoskodni kell a dolgozó pótlásáról, a munka-átszervezésekkel járhat, stb.

12 A „jó” munkáltató (3) Biztosítja az előírásnak megfelelő baleset-mentes körülményeket: A munkakörnyezet nem zsúfolt, jól megvilágított, nem zajos, nem poros, nincsenek a légtérben káros vegyi anyagok, a munkagépek biztonságosak, stb. A dolgozókat a szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoztatja. Munkavédelmi oktatást biztosít.

13 A „jó” munkáltató (4) Védőeszközökkel ellátja– azok viselését megköveteli. Biztosítja az alkalmassági vizsgálatokat. Nem tűri el a munkahelyi alkoholfogyasztást. Egyéb, az egészségi állapotot javító programokat indít.(Stresszkezelés, egyéb önismereti tréningek, stb.)

14 OLEF2003: Alkohol - balesetek
Az alkoholfogyasztás mértéke legjobban a munkavégzés közben elszenvedett balesetek arányában mutatkozott meg. Míg absztinensek között a munkabalesetek az összes baleset 13,9%-át teszik ki, addig a nagyivóknál a 29%-át, tehát a dupláját.

15 OLEF 2003: Megterhelés - baleset
Szignifikánsan magasabb az összes baleset azok körében, akik úgy érzik, hogy teljes munkaidőben megerőltető munkát végeznek (13,6%). Hozzájuk képest azokat, akik nem érzik nehéz tehernek a munkát 8,2%-ban érte baleset, azokat, akik nem dolgoznak 8,8%-ban. A fizikailag megterhelő munkát végzők között 40,8% az összes balesetből a munkabaleset. Ez az arány a fizikailag nem megterhelő munkát végzők körében 21,7%, míg a nem dolgozók körében 14,6%.

16 OLEF2003: Zaj - balesetek A környezeti tényezők közül a balesetekre befolyásolóan hathat a zaj. Azokon a munkahelyeken, ahol zajosnak érzik a környezetet 13% a balesetet elszenvedők aránya, míg ahol a zaj nem zavaró, 7,4%.

17 OLEF2003:Hőmérsékleti diszkomfort - balesetek
Azokon a munkahelyeken dolgozóknál, ahol a hőmérsékleti tényező nem optimális az összes balesetek aránya 12,8%, amely szignifikánsan magasabb azoknál, akiknél a hőmérséklet, saját bevallásuk szerint, nem jelent gondot (8%). A munkabalesetek aránya a nem optimális hőmérsékleti környezetben 33,7%, 10%-kal magasabb azoknál, ahol ez a tényező nem befolyásolja a munkavégzést, az eltérés jelentős, de nem szignifikáns.

18 Az egészségpénztár(1) Érdeke, hogy minél kisebb legyen az anyagi kiadása. Jelenlegi körülmények között ezt a megtérítésekkel tudja elérni.( TB egészségügyi hozzájárulás a munkáltató részéről: 11%) Az igényérvényesítés akkor alkalmazható a munkáltatóval szemben, ha nem állapítható meg egyértelműen a dolgozó felelőssége. Becslések szerint ennek aránya: 50-50% (Jelenleg 17%)

19 Az egészségpénztár(2) Várható a jelen rendszeren belül is a szigorítás – egészségügyi ellátókon keresztül: megtérítés csak megfelelő külső ok megjelölése esetén fog bekövetkezni a fekvő és a járóbeteg szakellátásban is. (BNO10) További eredményeket hozhat a baleset-megelőzésben a kassza szétválasztása, a munkáltató prevenciós szemléletét javíthatja, ha az a befizetések oldalán anyagi előnyökkel jár.

20 Egy külföldi példa Ausztriában 30%-kal csökkent 1993-tól ig munkabalesetek száma (évi ről ) Az egyik nagy biztosító évente 50 millió eurót költ baleset-megelőzésre. Kiszámították, hogy minden euróval 7-et spórolnak meg.

21 Baleset-megelőzési stratégia(1)
2008-ig minden EU-s országnak le kell tenni egészségügyi tárcán belül is a maga baleset-megelőzési koncepcióját. Prioritások –”top 5”. Ennek, mint az OLEF felmérés is rámutatott, hazánkban részét kell hogy képezze a munkahelyi baleset-megelőzés is, hiszen a felnőtt lakosságon belül férfiak körében 2,83% a munkahelyi balesetet évente elszenvedők aránya.

22 Baleset-megelőzési stratégia (2)
Ebben a munkában az egyes hatóságoknak oroszlánrészt kell vállalni: OMMF, FVF,ÁNTSZ. De fontos, hogy a civil szervezetek támogatása is – így nagyban számítunk az „Egészséges Munkahelyekért Egyesület” munkájára is.

23 Bővebb információ a Baleset-megelőzési Munkacsoport munkájáról
És

24 Mottónk „Minden baleset éppen eggyel több annál, mint szükséges…”