Erdélyi pillanatok - egy késő délután – s a szürkület után !

Az előadások a következő témára: "Erdélyi pillanatok - egy késő délután – s a szürkület után !"— Előadás másolata:

1 Erdélyi pillanatok - egy késő délután – s a szürkület után !
„ és meg kell látnod Erdélyt – - egy késő délután – s a szürkület után ! mély erdőt, mely növeszti a roppant kopjafát. És meg kell látnod Erdélyt. Hol Istvánunk óta több őrtüzet látott, mint békés, napvilágot a vén Európa….” Bágyi Bence Jakab: Fiamnak Erdélyi pillanatok

2 Torockó

3 Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja
Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

4

5

6

7

8

9 Székelykő

10

11

12

13 Tordai-hasadék

14 A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye
A Tordai-hasadék Erdély egyik látványos kirándulóhelye. A "kettészakadt" hegy már nagy távolságokból látható. A tudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlásával keletkezett. A hasadékhoz számos Szent László legenda fűződik, az egyik szerint mögötte ketté vált a hegy, s a kunok nem tudták tovább üldözni. Lova patkójának nyoma a Patkós-kő. A hasadék kb. 2 km hosszú, az ösvény néhol 200 m magas mészkősziklák között vezet a Hesdát patak hol egyik, hol másik oldalán. A két oldalt kis gyaloghidak kötik össze. A hasadékban 32 feltárt barlang is van.

15

16

17

18

19

20 Parajd

21 Parajd Sóvidék Európában az első olyan település amely nevét az ásványkincséről kapta. Ennek a nagy "közösségnek" a középpontja Parajd, a Székelyföld só hazája. Parajd az Erdélyi medence keleti pereme és a Görgényi havasok találkozásánál húzódik, a sótól fehéren ragyogó sziklák ölelésében. Parajd az utolsó település Hargita megyében, közvetlen szomszédja a Maros megyéhez tartozó, természetes sóstaváról híres Szovátának (Medve tó). A Parajdi medence a Sóhát körül helyezkedik el . Parajd messze földön hires ásványi kincsét a "Sóháttya" őrzi, az előbb említett sóhát helyi elnevezése. Ugyanakkor a település nagyon gazdag vízhálózattal rendelkezik. Itt folyik át a Kisküküllő amely a Kis és Nagy ágával nyújtott ihletet a falu legnagyobb szülöttjének Áprily Lajos költőnek. A Kisküköllő Parajdon, a Haromnak nevezett hegy lábánál egyesül a Korondi patakkal mely a sósziklák között tört utat magának. A település megnevezése PARAJD először 1567-ből való. A vidék már a Rómaiak idejében ismert volt mint sólelőhely. A székelyek az 1500-as évekig rendelkeztek szabad sójoggal.1562-ban azonban János Zsigmond megfosztotta a Székelyeket a szabad sójogtól, lefoglalta az állami kincstár számára a parajdi sóbányát. A földalatti kitermelés a 18.sz-ban kezdődött, addig a külszíni sófejtés volt a jellemző. A mai sóbányát 1787-ben nyitották meg.

22

23

24

25 Szent Anna-tó

26 A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A szabályos kör alakú tó átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. Nyári időszakban fürdőzők lepik el. A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el. A búcsút a Causescu időkben is megtartották a securitate fokozott ellenőrzése ellenére is. A közelben lévő Mohos-tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaságok találhatók.

27

28

29 Gyilkos-tó

30 Gyilkos-tó legendája Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja koromfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.

31

32 Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

33

34 "Nagyobbszerü tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben." (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II )