Egészségügyi adminisztráció, jelentések mindennapi adatvédelem

Egészségügyi adminisztráció, jelentések mindennapi adatvédelem
Dr. Alexin Zoltán SZTE, Szent-György Albert Klinikai Központ belső adatvédelmi felelős 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 107. web: SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, 2019. november 26.
Alexin Zoltán Matematikus, JATE TTK 1985, PhD. Matematikatudomány 2003. Szabályalapú gépi tanulóalgoritmusok és alkalmazásaik természetes nyelvi problémák megoldására EuroSOCAP FP6, QRLT , szakértő Európai szabvány a bizalmasság és az adatvédelem megvalósítására az egészségügyben Regionális Humán Orvosbiológiai Kutatásetikai Bizottság, tag, január 1. Tisztességes Adatkezelésért Egyesület, november 6. Magyar Adatvédelmi Társaság, elnökségi tag, 2012 Peres ügyek, CJEU, Alkotmánybíróság előtti ügyek adatvédelem témában TÁMOP /1/ Szenzorhálózat alapú adatgyűjtés és információfeldolgozás, 5.1. alprojekt: Adatvédelmi protokollok AAL rendszerek számára, University of Central Lancashire, Preston, UK TÁMOP C-11/1/KONV Infokommunikációs technikák és a jövő társadalma (FuturICT.hu), SZTE ÁJK és PTE IKJK EU COST IC1206 De-identification for privacy protection in multimedia ( ), WG4 Ethical, bioethical, societal and legal aspects of deidentification. SZTE ÁOK és SzAKK, belső adatvédelmi felelős, 2015. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Jogi eljárások Alkotmánybíróságon: Az OEP adatmegőrzési idejének megállapításáért (Ab. 1034/E/2005) Nem támogatott vények adatainak összegyűjtése ellen (Ab. 29/2009. III. 21.) Az OEP korlátlan adatigénylésének lehetősége ellen (Ab. 53/B/2009) Az eü. adatok összekapcsolhatóságának korlátozása ellen (Ab. 728/B/2004) A bírói közreműködés nélkül bekövetkezett sérelemre hivatkozva indítani Ab. eljárást másodlagos adatvédelmi törvény ellen (Ab. 3110/2013. VI. 4.) A tiltakozás és jogorvoslat nélküli kötelező EESZT ellen, (Ab. folyamatban IV/0753/2018) Sikertelen maradt: A szükségtelen kényszer üzemorvosi alkalmassági vizsgálat ellen, Ab. IV/2718/2012 A beavatkozás nélkül történő kényszer orvosi kutatás ellen (EJEB), 129/B/2008 Az OEP adatmegőrzési idejének csökkentéséért, a vények adattartalmának csökkentéséért, Ab. IV/ /12 Az orvosi titoktartás állami elismeréséért, Ab. IV/2689/2012 Az kórházak, szakrendelők adatmegőrzési idejének csökkentéséért, Ab. 67/2011. (VIII. 31.) Perek (rendes bíróságokon): az eü. adatokról utólagos tájékoztatásért, az adatvédelmi szabályzatok nyilvánosságáért, az engedélyezett orvosi kutatások nyilvánosságáért, eü. adatok törlésének lehetőségéért (EJEB), az eü. adatokról előzetes tájékoztatás Európai Unió Bírósága: a TEA személyes adatokat tartalmaz-e? (folyamatban) Az OEP adatkezelése aránytalan és visszamenőleges kényszerintézkedés Ombudsman: Infotv. ellen (2012.) a jogalapok, majd az EESzT (2016) kötelező adatkezelése miatt SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26. 3 3

1. Bevezetés

Mit jelent a személyes adatok védelme?
Ab. 15/1991. (IV. 13.) Az Alkotmányban … biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Megerősítve: december 22. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Legfontosabb jogszabályok
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. számú Európai Parlament és a Tanács (EU) rendelete, május 25-től Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény. Kiegészíti és pontosítja a GDPR-t, a jogorvoslati eljárásokat, a Hatóság (NAIH) működését szabályozza (Infotv.) Az egészségügyben előforduló adatkezelésekre vonatkozó szabályokat igyekszik összegyűjteni (Eüaktv.) Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény. A betegjogokat, a dokumentáció vezetését, egyes speciális ellátási formákra vonatkozó különleges szabályokat tartalmazza (Eütv.) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Hippokratesz esküje Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára (…). Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben – nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. (Hippokratesz, i.e ) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvos Világszövetség Ünnepélyesen fogadom, hogy életemet az emberiség szolgálatára szentelem; Tanítóimmal az őket megillető tisztelettel és hálával viselkedem; Betegeim egészsége és élete lesz a legelső szempontom; A rám bízott titkokat a beteg halála után is megőrzöm; Az orvosi hivatás becsületét és nemes tradícióit minden rendelkezésemre álló eszközzel fenntartom; … Genfi Nyilatkozat, 1948. World Medical Association, SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi eskü Én, esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. (…) Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. (…) 1993-tól kezdve a magyar egyetemeken bevezetett szöveg SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi titok Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény (később Eüaktv.) 3. § d) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat; SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi titoktartás Eüak. 7. § (1) Az adatkezelő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani. (2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező. (IV/2689/2012 elutasított Ab. indítvány) Eüak. 8. § A betegellátót – az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi [orvos]szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi titoktartás A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 170. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja: a) a felek bármelyikének a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója; b) … c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette; A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. Törvény (2018. jan. 1.) 290. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja: a) a felek bármelyikének hozzátartozója, c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette, SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi titoktartás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja a) a terhelt hozzátartozója, b) az, aki a (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, c) – a 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása kötelező. A büntetőeljárásról szóló évi XC. Törvény (2018. júl. 1.) 173. § (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a tanúvallomást megtagadhatja, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint a) ez alól az arra jogosult felmentette, vagy b) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet számára kötelező.

2. Nemzetközi kitekintés

Személyes egészségügyi adatok felhasználásának esetei
Egészségügyi célból Az érintett gyógykezelése céljából – elsődleges adatkezelés (és a fizetés, azaz a tb. elszámolás ide tartozik) Az orvosi szakma fejlesztése, az ellátások javítása érdekében – másodlagos felhasználások (képzés, kutatás, minőségbiztosítás, intézmények adminisztrációja, népegészségügy) Nem egészségügyi célból Változatos egyéb célokból – harmadlagos célok (bűncselekmények megelőzése, üldözése, segélyezés, …) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az adatkezelés indoka Az érintett saját egészséghez való joga Harmadik személyek egészséghez fűződő érdeke A társadalombiztosítás költséghatékonyságának biztosítása Az egészségügyi intézmények jogos (gazdasági) érdeke Intézmények belső minőségbiztosítási, ellenőrzési igénye Bűncselekmények, mulasztások, etikai szabálysértések kivizsgálása Egyéb köztörvényes bűncselekmények felderítése, üldözése Polgári peres ügyekben bizonyíték biztosítása Tudományos kutatás és statisztika érdekei … SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosok Világszövetsége
World Medical Association ( Jogilag nem kötelező,etikai nyilatkozatok Orvosi hivatásról és etikáról Genfi Nyilatkozat (1948.) Nemzetközi Etikai Kódex (1949.) Orvosi Adatkezelésről Washingtoni Nyilatkozat (2002.) Orvosi kutatásról: Nürnbergi Kódex (1946.) Helsinki Nyilatkozat (1964.) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az Alkotmánybíróság 36/2005. (X. 5.) határozata
A magánszféra lényegi fogalmi eleme éppen az, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, oda be se tekinthessenek, ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint pl. az önrendelkezési szabadság vagy a testi- személyi integritáshoz való jog is sérülhet. (AB közlöny, XIV. évf. 10. szám). SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az Alkotmánybíróság 3110/2013. (V. 27.) határozata
[88] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Eüaktv. 22. § (6) bekezdésében szabályozott megőrzési idő és a magánszférához való jog között nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése átfogóan védi a magánszférát: az egyén magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét. A magánszféra lényege tekintetében továbbra is fenntartható az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából idézett megállapítás, miszerint „a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek.” [36/2005. (X. 5.) AB határozat] A kifogásolt rendelkezés a társadalombiztosítási igazgatási szerv kötelező adatszolgáltatás alapján végzett adatkezelési tevékenységének időbeli korlátját határozza meg. Az adatszolgáltatás tehát nem önkéntes ugyan, de az adatok beszerzése nem a magánszférába való behatolással (megfigyelés) történik, ami az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított információs önrendelkezési jog védelmi körébe tartozik. (AB közlöny, évf. 12. szám, 566. oldal). SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

3. A magyar egészségügyi adatkezelés

Fontosabb törvények még
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (Infotv.) EU 2016/679. számú európai parlamenti és tanácsi rendelet: Általános Adatvédelmi Rendelet (2018. július 26-tól) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (Eüak.) Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (Eütv.) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló évi XXI. Törvény SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Személyazonosító adat
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. Törvény 4. § (4) Természetes személyazonosító adat a polgár a) családi és utóneve, születési családi és utóneve, b) születési helye, c) születési ideje és d) anyja születési családi és utóneve. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. Törvény 4. § (1) A polgárt a) természetes személyazonosító adataival, b) a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy c) törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben meghatározott azonosító kóddal (a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani. (2) A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet kötelezni. (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a polgár az (1) bekezdés szerinti adatok igazolásának módját szabadon megválaszthatja. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Beteg azonosítása A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. Törvény (Ebtv.) 29. § (4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám) igazoló hatósági igazolványát és – amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte – érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a taj-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikusan is igazolhatja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A biztosított a taj-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Eüak. 3. § b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására; Eüak. 3/B. § (2019. április 26-tól) E törvény alkalmazásában személyazonosító adat az olyan, az egészségügyi adat érintettjének azonosítására szolgáló személyes adat, amelyet az adatkezelő az egészségügyi adattal együtt, az egészségügyi adat kezelésével azonos vagy attól elválaszthatatlan céllal az egészségügyi dokumentáció részeként kezel. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi adat Eüak. 3. § [65/2002. (XII. 3.) AB határozat] a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás); amennyiben a 4. § (1) bekezdése szerinti célból indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül. GDPR: 4. cikk 15. „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról; SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Különleges személyes adat
Infotv. 3. § 3. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez* tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat (65/2002. (XII. 3.) Ab. határozat), b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; a szexuális életre vonatkozó személyes adat *: eredetileg nemzeti és etnikai kisebbséghez Infotv. 3. § (2018. július 26-tól) a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok,

GDPR és az Infotv. Infotv. 2. § (1) E törvény hatálya – személyes adatok tekintetében a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint – minden olyan adatkezelésre kiterjed, amely személyes adatra, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. (2) Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23–24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)–(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52–54. §-ban, az 55. § (1)–(2) bekezdésében, az 56–60. §-ban, a 60/A. § (1)–(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)–(10) bekezdésében, a 62–71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)–(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Jogalapok a GDPR-ben hozzájárulás életfontosságú
érdek szolgáltatásiszerződés alapján jogos érdek közérdek kötelező adatkezelés SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Különleges személyes adat
GDPR 9. cikk (A személyes adatok különleges kategóriái) (1) … személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése tilos. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha: a) az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával; h) az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi vagy szociális ellátás vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog alapján …; i) az adatkezelés a népegészségügy területét érintő olyan közérdekből szükséges, mint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem vagy az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas színvonalának és biztonságának a biztosítása, és olyan uniós vagy tagállami jog alapján történik, amely megfelelő és konkrét intézkedésekről rendelkezik …; SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 136. § (1) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 136. § (2) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a) a betegnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító adatait (2009. október 1.), b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, valamint – ha a beteg kéri – a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogató nevét, lakcímét, elérhetőségét, továbbá kiskorú, illetve a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét (2014. március 15.), c) a kórelőzményt, a kórtörténetet; d) az első vizsgálat eredményét, e) a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, f) az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket, SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 136. § (2) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni g) egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését, h) az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét, i) a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét, j) a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, k) a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, l) a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, m) a beleegyezés [15. § (3) bekezdés], illetve visszautasítás ( §) tényét, valamint ezek időpontját, n) minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 136. § (3) Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni: a) az egyes vizsgálatokról készült leleteket, b) a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, c) az ápolási dokumentációt, d) a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint e) a beteg testéből kivett szövetmintákat. 137. § Az egészségügyi szolgáltató [2016. január 1-től] a) több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően az ellátás adatait összefoglaló zárójelentést, b) miniszteri rendeletben meghatározott járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor, a beteg ellátásával és gyógykezelésével kapcsolatos összefoglaló adatokat tartalmazó ambuláns ellátási lapot készít és – a 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével (nem tudás joga) – azt a betegnek átadja. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Dokumentáció megőrzése
Eüak. 30. § (1) Az egészségügyi dokumentációt – a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a (7) bekezdés kivételével – az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt – a (3) bekezdés kivételével – a nyilvántartást meg kell semmisíteni. (2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig (2012. január 1.), a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni. (3) Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Dokumentáció megőrzése
Eüak. 30. § (4) A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén – az (5) bekezdés kivételével – a) a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak, b) az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek kell átadni (ÁEEK, Egészségügyi Készletgazdálkodási Főosztály, (6) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény előírásai értelemszerűen vonatkoznak. (6a) A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő eljárása során keletkezett – egészségügyi és személyazonosító adatot is tartalmazó – dokumentációt az eljárás befejezését követően át kell adni a (4) bekezdés b) pontja szerinti szervnek. NAIH: ABI /2010/P (Egészségügyi irat, magánirat – levéltárba nem adható) OBDK: nov. 4. – a közlevéltárak nem férhetnek hozzá egészségügyi dokumentációkhoz. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A dokumentáció SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A dokumentáció Eüak. 3. § e) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától; Eüak. 28. § (1) Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét (meg kell őrizni a törlés után még 10 évig, Infotv. 25/F. § (4) bekezdése, július 26-tól). (2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok 6. § szerinti védelmét. (3) A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, valamint az azzal összefüggő saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A dokumentáció Eüak. 29. § (1) A betegellátó nyilvántartja a) azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket, b) a védőoltásra kötelezett személyeket, c) azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá a védőoltásban részesített személyeket a tisztiorvos is nyilvántartja. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell tárolni. (4) A háziorvos a hozzá bejelentkezett érintett kórtörténetében tartja nyilván annak – általa ismert – valamennyi egészségügyi adatát. (5) A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert igénybe vett érintettekről. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A háziorvos A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüMR. 3/A. § (1) A háziorvos választása a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Ha a háziorvos a jelentkezést elfogadja, az őt választó személy (a továbbiakban: jelentkező személy) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki a jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, a háziorvosi szolgáltató rendelőjének címét és telefonszámát. (2) Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja” elnevezésű nyomtatványt. (3) Az orvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, azonban abban az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más háziorvost nem választott és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A háziorvos A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüMR. 3/B. § (1) Évente egy alkalommal indokolás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik. (2) Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton kivonatát adattartalmát. [2019. jan. 1.] (3) Az újonnan választott háziorvos a 3/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja. (4) A választást követő körzetmódosítás, illetve rendelési idő változása a bejelentkezett személyek ellátását – ha átjelentkezés nem történik – nem érinti. (5) A jelentkező, illetve átjelentkező személy egészségügyi törzskarton kivonatát adattartalmát az érintett személy beleegyezése nélkül más háziorvosnak átadni nem lehet. Az érintett személy hozzájárulását kell vélelmezni, ha a választott háziorvos feladatait annak körzetében (rendelőjében) időlegesen vagy véglegesen más orvos látja el. (Ab. 56/2000, december 18.) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

4. Elsődleges adatkezelés

Beleegyezés az adatkezelésbe
Eüak. 12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása - az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével - önkéntes. (2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell. (3) Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A háziorvos centrális szerepe
Eüak. 11. § (1) A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és - amennyiben az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg - azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának. (2) A háziorvos az érintettet - kérelmére - tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról. (3) Az érintett háziorvosa [2011. ápr. 1.] és a kezelését végző orvos [2014. jan. 1.] a 4. § (1) bekezdése szerinti cél érdekében – ha az érintett ezt írásban nem tiltotta meg – jogosult az érintett által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosított adatait ismerheti meg. Az érintettet a kezelést végző orvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen, postai úton vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton juttatja el. (2018. január 1.) (4) A (3) bekezdés szerinti egyedi adatbetekintésre, illetve adatkezelésre történő felhatalmazás nem jogosítja fel a kezelőorvost sem az adatok esetleges továbbadására, sem más célú felhasználására. (2018. jan. 1.) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Adatok összekapcsolása
Eüak. 10. § (1) A 4. § (1)–(3) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási szervnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítási szerv között is továbbíthatók és összekapcsolhatók, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a népegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges. (1a) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására – a 4. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl – a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor, ha azok az egészségügyi és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek. (67/2011. (VIII. 31. Ab. határozat) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Adatok összekapcsolása
Eüak. 10. § (2) A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja. Ennek lehetőségéről a továbbítás előtt az érintettet tájékoztatni kell. A 13. § szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot. (3) A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet – a 11. § (3) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltak kivételével – az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozó egészségügyi adatokat. (4) Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is. (2016. január 1-től, EESzT) SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26. 46

Hozzátartozó informálása
Az egészségügyről szóló évi CLIV. Törvény (később Eütv.) 25. § (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. (2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. (4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. (5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. (7) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Tájékoztatás Eüak. 7. § (3) Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat. (7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni. (maradt a korábbi változat) Eüak. 7. § (új, ápr. 26.) (3) Az érintettnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok minden további másolatért miniszteri rendeletben meghatározott költségelemek alapján díjat kell fizetni. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Tájékoztatás Infotv. 25. § (jogok érvényesítése az érintett halálát követően, július 26-tól) (1) Az érintett halálát követő öt éven belül a 14. § b)–e) pontjában, illetve – az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelési műveletek esetén – az általános adatvédelmi rendelet 15–18. és 21. cikkében meghatározott, az elhaltat életében megillető jogokat az érintett által arra ügyintézési rendelkezéssel, illetve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt, az adatkezelőnél tett nyilatkozattal – ha az érintett egy adatkezelőnél több nyilatkozatot tett, a későbbi időpontban tett nyilatkozattal – meghatalmazott személy jogosult érvényesíteni. (2) Ha az érintett nem tett az (1) bekezdésnek megfelelő jognyilatkozatot, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója annak hiányában is jogosult a 14. § c) pontjában, az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelési műveletek esetén az általános adatvédelmi rendelet 16. és 21. cikkében, valamint – ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt – a 14. § d) és e) pontjában, az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelési műveletek esetén az általános adatvédelmi rendelet 17. és 18. cikkében meghatározott, az elhaltat életében megillető jogokat érvényesíteni az érintett halálát követő öt éven belül. Az érintett jogainak e bekezdés szerinti érvényesítésére az a közeli hozzátartozó jogosult, aki ezen jogosultságát elsőként gyakorolja.

5. Másodlagos adatkezelés

Az adatkezelés céljai I.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (később Eüaktv.) 4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja: a) az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, b) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, d) a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele, e) a betegjogok érvényesítése. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az adatkezelés céljai II.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (később Eüaktv.) 4. § (2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni: a) egészségügyi szakember-képzés, b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése, c) statisztikai vizsgálat, d) hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás, e) az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása, f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik, g) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére (29/2009. (III. 20.) Ab.) igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az adatkezelés céljai III.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (később Eüaktv.) 4. § (2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni: h) bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés, i) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében, j) közigazgatási hatósági eljárás, k) szabálysértési eljárás, l) ügyészségi eljárás, m) bírósági eljárás, n) az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása, o) a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik, SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az adatkezelés céljai IV.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (később Eüaktv.) 4. § (2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni: p) közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása, q) a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása, r) munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés, s) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében, t) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések – ideértve a fokozott expozíciós eseteket is – kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele, u) az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás, SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Az adatkezelés céljai V.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (később Eüaktv.) 4. § (2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni: v) eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása, w) betegút-szervezés, x) az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése, y) az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése, z) az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében, zs) az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26. 55

Országos Egészségpénztár I.
10 millió állampolgárnak január 1. óta igénybe vett ellátási eseményeit, kiváltott orvosi vényeit tartalmazza (2009. október 1-től csak a támogatott vények) Valójában három adatbázis: A háziorvosok havi (B300) és a magánorvosok vényjelentései A gyógyszertárak vényjelentései A járó- és a fekvőbeteg intézetek jelentései A három adatbázis könnyen összekapcsolható a TAJ azonosítóval Egy redukált nézet elérhető elektronikusan A betegek számára az Elektronikus Ügyfélkapun keresztül ( A háziorvosok számára az OEP portálon keresztül SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Országos Egészségpénztár II.
Jogszabályi alapok: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. Törvény (Tbj.) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. Törvény (Ebtv.) Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény (később Eüaktv.) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Kormányrendelet SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi hatósági tevékenység I.
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény 15. § (1) A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha a) az 1. számú melléklet A) pontjában szereplő fertőző betegséget észlel vagy annak gyanúja merül föl, b)-c) törölve. (2) Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva – az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével – kérheti az érintett személyazonosító adatait. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi hatósági tevékenység II.
Eüak. 1. számú melléklet Személyes adatokkal kell jelenteni az alábbi fertőző megbetegedéseket: Amoebiasis, Anthrax (lépfene), Botulizmus, Brucellosis, Campylobacteriosis, Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB), Variáns Creutzfeldt-Jacob-betegség (vCJB), Chikungunya-láz, Cholera (kolera), Cryptosporidiosis, Diphtheria (torokgyík), Echinococcosis, …, Tetanus (merevgörcs), Toxoplasmosis, Congenitalis toxoplasmosis, Tuberculosis, Trichinellosis, Tularemia, Typhus abdominalis, Typhus exanthematicus, Variola (himlő), Vírusos haemorrhagiás lázak, Yersiniosis, Korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség, Új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések (A, B, C). Személyazonosító nélkül jelentendő betegségek: AIDS-megbetegedés, HIV-fertőzés, Acut urogenitalis chlamydiasis, Gonorrhoea (kankó), Lymphogranuloma venereum, Syphilis (vérbaj). SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi hatósági tevékenység III.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény Feladatai: Járványveszély elhárítása (fertőző betegek bejelentése) Kötelező védőoltások beadásának adminisztrációja Oltási események (mellékhatások) kivizsgálása Kötelező szűrővizsgálatok adminisztrációja (pl. tbc) HIV szűrés (anonim is lehet, 27/2002. (VI. 28.) Ab. határozat) Intézeti fertőzések kivédése Az egészségügyi államigazgatási szerv: régen ÁNTSZ, ma megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi hatósági tevékenység IV.
Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény, III. fejezet, 6. cím tartalmazza a fertőző betegségek és a védőoltások szabályozását. Kapcsolódó rendelet: A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet Tartalmazza az EFRIR (Epidemológiai Felügyeleti Rendszert kiszolgáló Informatikai Rendszer) adatkezelését SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

ÁNTSZ honlap SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Kémiai biztonság A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény 2. § (3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre, b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, illetve a kábítószer-prekurzorokra, c) a kozmetikai termékekre, d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagokra, e) a radioaktív anyagokra, f) az élelmiszerekre, g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra, h) a növényvédő szerekre, i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő 23. § (6) A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Kémiai biztonság A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. § c) emberi mérgezési eset: az ország területén bekövetkező, bármilyen eredetű veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék hatásának tulajdonítható emberi mérgezés, ideértve az emberi és állatgyógyászati szerek, növényvédő szerek, növényi és állati mérgek, kábítószerek alkalmazásából származó mérgezéseket is, de kivéve az ételmérgezéseket és a foglalkozási megbetegedéseket, 8. § (5) Az emberi mérgezési esetet – ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes keverék hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is – elektronikus úton az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon be kell jelenteni az ETTSZ-nek (Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat), függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetve fel nem róható baleset eredményeként következett be. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Kémiai biztonság A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 8. § (6) A bejelentést az esetet lezáró orvos, illetve egészségügyi intézmény teszi meg a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetve esetleges elhalálozását követő egy héten belül. (6a) Az orvosi ellátás nélkül halált eredményező, és igazságügyi szakértői kivizsgálásra kerülő heveny mérgezési esetek bejelentését az igazságügyi szakértői kivizsgálást elrendelő szerv végzi, ha a szakértői vizsgálat megállapítja, hogy mérgezés volt a halál oka, vagy ahhoz jelentős mértékben hozzájárult. A bejelentést az igazságügyi szakértői vélemény kézhezvételétől számított egy héten belül kell megtenni. (7) A 12. számú melléklet szerinti tartalmú mérgezési eset bejelentő lapot az első ellátást végző orvos – ha a (2) bekezdés alapján nem ő a bejelentő – a további ellátásra szoruló beteg esetén kitöltve, a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetve egészségügyi intézményhez, aki (amely) az adatlap adatait felhasználja a bejelentés megtételéhez. 12. számú melléklet: monogram + születési évvel kell jelenteni az adatokat. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Gyógyszerészeti hatósági tevékenység
Gyógyszermellékhatások (adverse events) bejelentései, kísérleti klinikai készítményekkel kapcsolatos kutatások engedélyezése OGyÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet), korábban OGYI Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény 18. §. (2) bekezdése: Az egészségügyi dolgozó köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott feltételezett mellékhatást haladéktalanul a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek jelenteni. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott módon nyilvántartásba veszi és továbbítja az egészségügyi dolgozók és a betegek által a tudomására hozott, Magyarországon bekövetkezett összes feltételezett mellékhatást. Online és papír alapú adatküldés, önkéntes hozzájárulással (ABI /2010/K). EDPS opinion 2009/C-229/04 EU szintű mellékhatás adatbázist tervez az EMA ( SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Mellékhatás bejelentés
SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi kutatás szabályozása I.
Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Kormányrendelet, Regionális és országos (kétszintű) etikai felügyelet, e rendeletben felsorolt etikai bizottságokkal (szakhatóságokkal). Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT, TUKEB, HRB, KFEB, RKEB-ek, Meghatározza az illetékes etikai bizottságot és az eljárásának menetét, Megkülönböztette az orvostechnikai eszközökkel végzett kutatásokat, ehhez speciális engedélyezési eljárás szükséges az ÁNTSZ jogkörében eljáró államtitkárságtól (EMMI, TUKEB), és a klinikai készítményekkel folytatott vizsgálatokat (KFEB, OGYÉI). SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Orvosi kutatás szabályozása II.
Beavatkozással járó és beavatkozással nem járó orvosi kutatások Klinikai készítményekkel kapcsolatos külön szabályozás 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet Orvostechnikai eszközökre ugyancsak külön szabályozás 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet Egyéb orvosi kutatásokra a 23/2002 (V. 9.) EüM rendelet A beavatkozással nem járó esetben etikai felügyelet csak március 10-től van Retrospektív, beavatkozással nem járó, emberek végzett orvosi kutatáshoz nem szükséges hozzájárulás sem tájékoztatás! (129/B/2008. Ab. határozat, ) Etikai bizottságok díjazás ellenében adnak szakhatósági állásfoglalást, amelynek eredményeként a kutatásra az engedély az egészségügyi államigazgatási szerv (ÁNTSZ) megadja A 23/2002. EüM rendelet 2009-től külön, speciális beleegyezést és tájékoztatást ír elő genetikai vizsgálatok esetére. Tervezés alatt: ionizáló sugárzással járó kutatás szabályozása SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi Tudományos Tanács
SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

6. Harmadlagos adatkezelés

Bíróság, ügyészség, rendőrség
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény (később Eüaktv.) 23. § (1) A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv [2015. jan. 1.] az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, ideértve azon adatokat is, amelyek az egészségügyi szolgáltató által felvett látlelet alapján állnak rendelkezésre. [2018. jan. 1.] A megkereső szervek a következők lehetnek: a) büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség a bíróság, az igazságügyi szakértő (2018. július 1.) b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében, g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében, (2014. január 1.)

Honvédség Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény (később Eüaktv.) 23. § c) hadköteles személy esetén az illetékes jegyző, a hadkiegészítő parancsnokság, illetve a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság, e) a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben, f) az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv, h) halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos. (2014. január 1.) i) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vizsgálat során a közlekedésbiztonsági szerv. (2016. jan. 1.) (2) A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. (3) A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.

A rendőrségről szóló évi XXXIV. Törvény (2018. július 1.) 69. § (1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az ügyészség jóváhagyásával a 64. § a) és e) pontjában meghatározott célból adatok szolgáltatását igényelheti … e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől és f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől. (2) A rendőri szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel. (3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség engedélye nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészségi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

A rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 82. § (1) A rendőrség a különleges adatok közül kezeli a) a büntetett előéletre vonatkozó adatot, valamint b) bűnüldözési tevékenysége során egyéb bűnügyi személyes adatot és az elkövetőnek vagy a sértettnek a bűncselekménnyel összefüggő egészségügyi adatát, továbbá c) a külön törvényben szabályozott közigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan az ott meghatározott különleges adatokat. (2) A rendőrség kezelheti azokat a különleges adatokat, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult. A megőrzési idők a 91/A. §-ban találhatók SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet
Az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény 15/A. § (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha a) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel, b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben ba) a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint bb) zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő. (2) A munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet
A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott – egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli, az adatokat a hatósági eljárás jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli. SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Köszönöm a figyelmet! SZTE ÁOK, Rezidensi törzstanfolyam, Szeged, november 26.

Egészségügyi adminisztráció, jelentések mindennapi adatvédelem

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Egészségügyi adminisztráció, jelentések mindennapi adatvédelem"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Egészségügyi adminisztráció, jelentések mindennapi adatvédelem

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Egészségügyi adminisztráció, jelentések mindennapi adatvédelem"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés