A tőkepiac szabályozása

Az előadások a következő témára: "A tőkepiac szabályozása"— Előadás másolata:

1 A tőkepiac szabályozása
Halász Zsolt

2 A tőkepiaci szabályozás forrásai
2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Értékpapírkibocsátás Befolyásszerzés Tőzsde, tőzsdei kereskedés Központi értéktár Központi szerződő fél Tőkepiaci felügyelet BEVA Bszt. befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók: Intézményi keretek (tőke, szervezet, személyi feltételek, tulajdonszerzés, minősített befolyásszerzés, tevékenységi engedélyezési feltételek, a szlgáltatók működése és felelőssége, kockázatkezelési szabályok, prudenciális szabályok, felügyeleti tevékenység Befektetési szolgáltatások: szolgáltatások meghatározása, feltételek, ügyfelek tájékoztatása, szerződéskötés, nyilvántartás 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről

3 A tőkepiaci szabályozás forrásai
CRR rendelet - 575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről Szanálási keret rendelet - BRRD /59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról (MIFID I. irányelv /39/EK irányelv a pénzügyi eszközök piacairól – halyát vesztette) MIFID II. irányelv /65/EU irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFIR rendelet - 600/2014/EU rendelet a pénzügyi eszközök piacairól EMIR rendelet - 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról MAD irányelv A piaci visszaélésekről szóló irányelv /57/EU irányelve a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról MAR rendelet - A piaci visszaélésekről szóló rendelet - 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről

4 A tőkepiac szereplői Befektetési válllakozások Hitelintézetek
Magyar Nemzeti Bank (szabályozás, felügyelet, fogyasztóvédelem) Értékpapír kibocsátók Központi értéktár (KELER Zrt.) Központi szerződő fél BEVA Tőzsde Kereskedési platformok

5 Piaci szereplők PÉNZPIAC TŐKEPIAC Pénzügyi vállalkozások
Hitelintézetek Befektetési vállalkozások Befektetési alapkezelők Pénzügyi szolgáltatások Kieg. pénzügyi szolgáltatások Befektetési szolgáltatások Kieg. befektetési szolgáltatások

6 Központi értéktár és központi szerződő fél
Kétpilléres struktúra, amelyek az elszámolások, fizetések biztonságát garantáló infrastruktúra elemei. EU szintű szabályozás 909/2014/EU rendelet az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról A központi értéktár és a központi szerződő fél biztosítja az értékpapírokkal kapcsolatos teljesítési és elszámolási tevékenységet, továbbá az előbbi végzi az elszámolóházi tevékenységet is.

7 Központi értéktár Szabályozás: 909/2014/EU rendelet a (...) központi értéktárakról Központi értéktárnak az a jogi személy minősül, amely Kiegyenlítési szolgáltatást nyújt (az értékpapír kiegyenlítési rendszert működteti / kiegyenlítés = az ügylet teljesítése) és emelett legalább további egy szolgáltatást nyújt az alábbiak közül: Hitelesítési szolgáltatást nyújt (értékpapírok bevezetése a könyvelési rendszerbe) és vagy Felsőszintű értékpapírszámlákat vezet (központi számlavezetési szolgáltatás). „Kiegyenlítés”: értékpapírügylet teljesítése, amely ügyletet azzal a céllal kötöttek meg, hogy az ügyletben részt vevő felek kötelezettségei pénzeszköz- átutalás vagy értékpapír-transzfer vagy mindkettő révén kerüljenek kiegyenlítésre Feladatok: ISIN azonosító (értékpapír azonosító kiadása) Központi értékpapír nyilvántartás Magyarországon a központi értéktár tevékenységet a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi.

8 Központi szerződő fél Fogalom: 648/2012/EU rendelet „Központi szerződő fél” : olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben; A központi szerződő fél, amely számára engedélyezték a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását, ezen ügyletek elszámolását megkülönböztetésmentesen és átláthatóan, a kereskedés helyszínétől függetlenül elvégzi. Magyarországon: a KELER KSZF Zrt.

9 Kereskedési helyszínek – piaci infrastruktura
Alapelv (MIFIR): minden szervezett kereskedésnek szabályozott helyszíneken kell történnie, A minél magasabb szintű átláthatóság biztosításával! Kereskedési helyszín: Bármely, a MIFID II irányelv szerint létrejött befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett rendszer, amely biztosítja a különböző pénzügyi eszközökhöz fűződő eladási és vételi érdekek találkozását, melynek következtében a MIFID-ben foglaltakkal összhangban ügyletek jönnek létre. Piacműködtető: olyan személy vagy személyek, aki/akik irányítják és/vagy működtetik a szabályozott piac üzletvitelét, és aki/akik lehetnek maga a szabályozott piac is;

10 Kereskedési helyszínek – piaci infrastruktura
Kereskedési helyszín lehet: Szabályozott piac: a piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, amely – a rendszeren belül és annak beavatkozást kizáró szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai és/vagy rendszerei alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, és amely engedéllyel rendelkezik, és rendezetten működik; Multilaterális rendszer: valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül; Multilaterális kereskedési rendszer (MTF): valamely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer, amely több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándékát hozza össze – a rendszeren belül és a beavatkozást kizáró szabályokkal összhangban – oly módon, hogy az szerződést eredményez; Szervezett kereskedési rendszer (OTF): multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez;

11 Tőzsde Tpt. Forgalom – Szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer, b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben,

12 Tőzsde (2) Tpt. Fogalmak:
Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás, Tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír, Tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy, Tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru Tőzsdei tevékenység: tőzsdei termék szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. Tőzsdei tevékenységet kizárólag tőzsde végezhet.

13 Kibocsátó Kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Értékpapír forgalomba hozatala: Felügyleti engedély (nyilvános) vagy bejelentés (zártkörű) Befektetők tájékoztatása (zártkörű), vagy formális kibocsátási tájékoztató szükséges Befektetési szolgáltató közreműködése(pénzügyi eszköz elhelyezése)

14 Befektetővédelmi Alap
Cél a befektetők vagyonának védelme a befektetési szolgáltató fizetésképtelensége esetén Nem véd a befeketési kockázattól Védett szolgáltatások megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfóliókezelés, a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forint összeghatárig 100 %, 1 millió forint összeghatár felett 1 millió forint és az millió forint feletti rész 90 %-a.

15 A pénzügyi eszközök Befektetési szolgáltatás tárgya: a pénzügyi eszköz. Pénzügyi eszköz a) az átruházható értékpapír, b) a pénzpiaci eszköz, c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz, hozamhoz, áruhoz vagy egyéb termékhez kapcsolódó tőzsdei vagy nem tőzsdei származtatott ügyletek.

16 Átruházható értékpapírok
Kötelemkeletkeztető tények Ptk. 6:2. § Kötelem keletkezhet különösen (…) értékpapírból(…). Értékpapírjog a kötelmi jog része  DISZPOZITIVITÁS! Az értékpapír fogalma (Ptk. 6:565. §) Az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Ha jogszabály meghatározza egyes értékpapírfajták kötelező tartalmi elemeit, kizárólag az ezeknek megfelelő okiratot vagy dematerializált értékpapírt lehet az adott értékpapírfajtába tartozó értékpapírnak tekinteni. Minimális tartalmi elemek: kibocsátó, értékpapír jelleg, megtestesített jog, sorozat-értékpapírkód- darabszám, kibocsátás helye, ideje, kibocsátó akáírása Az értékpapír fogalma (Tpt.) A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz.

17 Az értékpapír jogi fogalma
Egyoldalú nyilatkozat (a kibocsátó részéről) Benne foglalt jog meghatározása Kellékek: külön jogszabályban vagy Ptk. minimum Egyedi vagy sorozat Forma: okirat vagy dematerializált Bemutatóra vagy névre szóló (dematerializált csak névre szóló) Átruházhatóság vagy annak korlátozása Kifogás korlátozás Megszünés: a kibocsátó általi megszerzés nem szünteti meg csak a közjegyző általi semmissé nyilvánítás

18 Értékpapírok az abban meghatározott jog szerint
Pénzkövetelésről szól: kötvény, letéti jegy, jelzáloglevél, váltó, csekk, befektetési jegy Tagsági jogról szól: részvény Tulajdonjogról és egyéb jogról szól: közraktárjegy

19 Értékpapír alaki legitimációja
Az értékpapír kiállítóját az értékpapír jóhiszemű jogosultjával szemben akkor is terhelik az értékpapírban rögzített kötelezettségek, ha az értékpapír kibocsátás nélkül vagy érvénytelen ügylettel került forgalomba. Az értékpapír jóhiszemű jogosultjának az értékpapírból eredő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak vagy más tulajdonszerzésnek nem volt jogcíme, vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.

20 Bemutatóra és névre szóló értékpapírok
A bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni. Névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol. Ha az utolsó forgatmány üres, az értékpapír birtokosát kell jogosultnak tekinteni, feltéve, hogy a forgatmányok láncolata megszakítatlan. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg. A dematerializált értékpapír jogosultjának – ellenkező bizonyítás hiányában – annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják.

21 Kifogáskorlátozás Az értékpapír kötelezettje a jóhiszemű jogosulttal szemben az értékpapír vagy az értékpapírszámla tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szembeni jogviszonyán alapulnak.

22 Értékpapír átruházása
Akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Bemutatóra szóló értékpapírok: Az olyan okirati formában előállított értékpapír, amely nem tartalmazza a jogosult megnevezését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint a kötelezett nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni, az átruházásra irányuló jogcímen alapuló birtokátruházással ruházható át. Névre szóló értékpapírok: Az olyan okirati formában előállított értékpapír átruházásához, amely tartalmazza a jogosult megnevezését, és nem tartalmaz olyan kikötést, amely szerint a kötelezett az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni, az átruházásra irányuló jogcímen alapuló birtokátruházáson kívül teljes vagy üres forgatmány szükséges.

23 Dematerializált értékpapír
A Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Ptk. alapján csak sorozatban bocsátható ki. Nyilvántartás: értékpapírszámlán Átruházás: transzferálás értékpapírszámlák között

24 Egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok
Részvény: Ptk Kötvény: Tpt. és a 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a kötvényről Letéti jegy: 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a letéti jegyről Jelzáloglevél: évi XXX. törvény a jelzálog- hitelintézetről és a jelzáloglevélről Közraktárjegy: évi XLVIII. törvény

25 Kötvény A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti. Kötvény kibocsátására jogosult: a) az állam, beleértve a külföldi államot is, b) a Magyar Nemzeti Bank, c) az önkormányzat, d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult, e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe, f) külön törvényben erre feljogosított szervezet. A kötvény átruházható értékpapír – az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A kötvény átruházását jogszabály vagy a kibocsátó korlátozhatja, kizárhatja. A kötvényen alapuló követelés a kibocsátóval szemben nem évül el.

26 Letéti jegy A letéti jegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kibocsátója hitelintézet lehet. A letéti jegy kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet. A letéti jegy átruházható értékpapír, az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges átruházás semmis. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.

27 Jelzáloglevél Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott Névre szóló Sorozatban kibocsátott Átruházható értékpapír A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel.

28 Részvény A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták: a) Törzsrészvény (min. az alaptőke 50%-a +1); b) elsőbbségi részvény; c) dolgozói részvény; d) kamatozó részvény; e) visszaváltható részvény. Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények az elsőbbséggel érintett részvényesi jogok szerint különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra.

29 Pénzpiaci eszközök A fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek. Államkötvények A Treasury-bill (kincstári váltó) fogalma alá tartozó állampapírok, amelyeket a magyar jog kincstárjegyként kezeli A commercial paper (kereskedelmi papír) – forgalomba hozatalára Magyarországon kötvényként van lehetőség, a Certificate of Deposit-hoz (CD – letéti igazolás): külföldi kibocsátó értékpapírjainak tulajdonjogát bizonyító, tőkepiacon forgatható értékpapírok, amelyek bevezethetők egy szabályozott piacra és a külföldi kibocsátó értékpapírjaitól függetlenül kereskedhetők. A magyar szab az értékpapírszerű formában kibocsátott betétokiratok (a kereskedelmi bankok által kínált különféle fantázianevű betétjegyek, pénztárjegyek, takarékjegyek) pedig betétnek minősülnek

30 Befektetési jegyek Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA); Befektetési alap: a törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;

31 Származtatott ügyletek
Fogalma: Olyan ügyletek, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi Fajtái: Határidős ügyletek Opciós ügyletek Csere (swap) ügyletek Speciális szabályozás: Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról

32 Származtatott ügyletek – Határidős ügyletek
A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

33 Származtatott ügyletek – Opciós ügyletek
Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció). Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását. Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja. A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

34 Származtatott ügyletek – Csere (swap) ügyletek
A swap ügyletek cserét valósítanak meg. Két ügylet összekapcsolásával jönnek létre: spot vásárlás és határidős eladás; spot eladás és határidős vásárlás, vagy több határidős ügylet. A swap ügyletek jelentős része közép-, és hosszúlejáratú csereügylet. Deviza swap: A hosszabb távra szóló deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát - összegét és kamatait - egy másik devizára - összegére és kamataira - cserélik. Ezzel a lehetőséggel import - export cégek élnek, saját árfolyam kockázatuk mérséklésére. A deviza-swap leggyakoribb használója két különböző országban működő vállalat.

35 Származtatott ügyletek – Csere (swap) ügyletek (folyt.)
Kamatláb swap: két fél abban állapodik meg, hogy kamatfizetéseiket azonos pénznemben, meghatározott eszmei tőkére meghatározott időtartamra vonatkozóan kicserélik. A kamat swap legegyszerűbb és leggyakoribb változata az ún. kupon- swap, amelyben fix és változó kamatok cseréjére kerül sor. A swap ügylet két olyan felet kapcsol össze, akik ott (fix, vagy a változó kamatozású hitelek piacán) veszik fel a hitelt, ahol viszonylagos előnyük van, majd egy swap megállapodás keretében kicserélik a kamatfizetéseket. A gyakorlatban a kamatok tényleges cseréjére nem kerül sor, csak a különbözeteket számolják el.

36 Certifikátok és warrantok
A certifikátok olyan értékpapírok, amelynek értéke egy adott mögöttes termék - például egy részvénypiaci index, nyersanyag vagy akár egyedi részvény - árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát tőzsdén kereskedett termék. A certifikátok származtatott termékek, amelyek árfolyama nem a kereslettől, hanem a mögöttes termék árfolyamának alaulásától függ. Warrantok: tőkeáttételes certifikátok (A tőkeáttétel mutatója azt mutatja meg, hogy a mögöttes termék árfolyamának 1%-os változására miként hat a certifikát árfolyamára.

37 Befektetési szolgáltatások

38 Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatsok
Befektetési szolgáltatások a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedés, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás, f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése, i) szervezett kereskedési rendszer működtetése. Kiegészítő szolgáltatások: a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, c) a befektetési hitel nyújtása, d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás, h) a származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

39 Szerződések megbízások, valamint az ügyfél pénzének és pénzügyi eszközeinek elkülönített nyilvántartása A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről. A nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették. A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel. A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.

40 Megbízás végrehajtása az ügyfél javára
Fogalom: megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában. Alapelv: A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre. A legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár), b) a megbízás költségét, c) a megbízás végrehajtásának időigényét, d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és e) a megbízás nagyságrendjét, f) a megbízás jellegét vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából releváns megfontolást.

41 Megbízás végrehajtása az ügyfél javára
Végrehajtási politika: A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (végrehajtási politika) készít és ennek tartalmáról az ügyfeleket tájékoztatja. Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás, b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének. A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfólió-kezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásáról és a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

42 Saját számlás kereskedés
Fogalma: saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje

43 Portfóliókezelés Fogalma: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége Az a befektetési vállalkozás, amely portfóliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként portfóliónként tartja nyilván és kezeli. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében. A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.

44 Portfóliókezelés – tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem
Garancia: A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A befektetési vállalkozás tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja. Védelem: A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A befektetési vállalkozás a tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

45 Befektetési tanácsadás
Fogalmak: befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást, befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé, közvetlen befektetési ajánlás: olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, a Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást

46 Pénzügyi eszköz elhelyezése
Pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása, Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni (kivéve: állampapír, befektetési alapkezelő, hitelintézet,befektetési vállalkozás saját értékpaprja) Főszabályként, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni. A tájékoztató és a hiredtmény Felügyelet általi előzetes jóváhagyása szükséges!

47 Jegyzési garanciavállalás
Fogalma: jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás.

48 Letéti őrzés, letétkezelés
Fogalmak letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása, letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat, Ptk: Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.

49 Értékpapírszámla Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír- tulajdonos javára vezetett nyilvántartás, A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő vezet. Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti. Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.

50 Ügyfélszámla Fogalma: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján – az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.

51 Befektetési hitel Fogalma: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában Hitelezési szabályzat alapján Kötelező írásbeliség Tiltott hitelnyújtás: a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához, b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás 10 %-ot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

52 Multilaterális kereskedési rendszer működtetése
Fogalma: Olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve. Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető). Szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer, b) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, e) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben, Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás, A multilaterális kereskedési rendszer a Felügyelet engedélye alapján létesíthető és működtethető.