Egyházak finanszírozása

Az előadások a következő témára: "Egyházak finanszírozása"— Előadás másolata:

1 Egyházak finanszírozása
Előadó: Vertetics Ádám Gazdasági vezető Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Iroda

2 „Mit ér az állam és egyház szétválasztásának alkotmányjogi posztulátuma, ha az állam fizeti az egyházat és ezért az egyház elvei feladásával kell, hogy fizessen? ’Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy az egyház szabadságának előfeltétele az állami fizetés eltörlése. Akit fizetnek, az attól függ, aki fizeti.’ [...] Persze a papoknak meg kell élni valamiből – ám ha az állam alkalmazottai, akkor nem papként élnek: ’Élniük kell, igaz, de mindenekelőtt az egyháznak kell élnie, és az egyház csak a szabadságáért hozott áldozat árán élhet.’” (Hughes Felicité Robert de Lamennais – Lamennais abbé) – államtól való egyházi függetlenségért érvel … francia gondolkodás ↔ akkori pápai egyházvezetés

3 Nemzetközi kitekintés - Egyházak jogi státusza
Egyházállamiság (pl. Vatikán, Irán, Afganisztán) Államegyháziság (pl. Dánia, Norvégia, Finnország, Anglia és Skócia, Görögország) – állam dominál, király az egyház feje Egyház feletti állami fennhatóság rendszere (pl. Bulgária, vagy Magyarország a Kádár rendszerben) Kapcsolódó modell (pl. Németország, Ausztria) – önálló egyház de egyházi adó beszedését állam intézi , segít Koordinációs rendszer (pl. Lengyelország, Írország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) Az állam és az egyház radikális elválasztása (pl. USA, Franciaország)

4 Nemzetközi kitekintés - Egyházfinanszírozás
Összefonódó típusoknál a finanszírozás sem választható külön Elváló típusoknál a finanszírozás 3 fő jogcíme: Az egyházak hitéleti tevékenységének finanszírozása Az államtól átvállalt közfeladatok ellátásával kapcsolatos finanszírozás Az egyházak támogatása a kulturális értékek megőrzésében A finanszírozási rendszerek típusai: Az egyházi adó rendszere Az egyházi hozzájárulás rendszere Adóátirányításos rendszer Adományozási- és gyűjtési rendszer

5 Az egyházi adó rendszere
Az egyháztagok az egyházuknak külön adót fizetnek, amelynek a megfelelő egyházakhoz történő eljuttatásáról az állam gondoskodik Két fő példa: Németország Kétféle adómérték: délnémet tartományokban 8%, északnémet tartományokban 9% A szabad foglalkozásúaknál az adóhivatal vonja le, munkavállalók esetén a munkáltató Egyháztagság esetén az adó nem választható, automatikusan behajtásra kerül Csak akkor nincs adó ha nem vagyunk egyháztagok Svájc Kantononként eltérő rendszer, eltérő adómérték Nem csak a hívek alanyai, hanem bizonyos mértékig az adott területen élők és az ott működő jogi személyek is

6 Az egyházi hozzájárulás rendszere
Egyedülálló példája jelenleg Ausztria A rendszer lényege, hogy az egyházak önmaguk határozzák meg az egyháztagoktól elvárt hozzájárulás mértékét (a jövedelemvizsgálatban, a beszedésben, adminisztrációban az állam nem működik közre) Fontos állami szerep viszont, hogy mivel a hozzájárulás megfizetése magánjogi kötelezettségnek minősül (mint pl. az egyesületi tagdíjakból eredő kötelezettség), így végső esetben bírósági úton kikényszeríthető

7 Adóátirányításos rendszer
Lényeges eltérés az egyházi adó rendszereihez képest, hogy az állami- önkormányzati adók mellett az állampolgárok nem fizetnek plusz adót, hanem ezen befizetett adó egy részének felhasználásáról rendelkezhetnek az egyházak javára A rendszer előnye az egyházi adó rendszereihez képest, hogy az államnak nem kell foglalkoznia az adófizetők vallási hovatartozásainak nyilvántartásával. Jelentős példái: Olaszország, Spanyolország, Portugália

8 Adományozási- és gyűjtési rendszer
Ennek a rendszernek lényegi jellemzője az, hogy az állam semmilyen módon nem járul hozzá az egyházak hitéleti tevékenységének finanszírozásához. Ez a rendszer olyan országokra jellemző, amelyek gazdaságilag fejlettek, de az egyházak az államtól szigorúan elválasztva működnek. Jellemző példái: Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia

9 1930 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint Vallás
Vallás Férfi Nő Összesen megoszlás, százalék 1930 Katolikus 66,9 67,4 67,2 Református 21,2 20,6 20,9 Evangélikus 6,2 6,1 Izraelita 5,0 5,2 5,1 Egyéb felekezetek 30 605 28 462 59 067 0,7 0,6 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 1 052 907 1 959 0,0 Nincs válasz 159 144 303 100,0

10 1941 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint Vallás
Vallás Férfi Nő Összesen megoszlás, százalék 1941 Katolikus 68,0 68,4 68,2 Református 21,0 20,6 20,8 Evangélikus 6,0 Izraelita 4,2 4,4 4,3 Egyéb felekezetek 33 509 31 190 64 699 0,8 0,7 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 1 754 2 087 3 841 0,0 Nincs válasz 910 764 1 674 100,0

11 1949 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint Vallás
Vallás Férfi Nő Összesen megoszlás, százalék 1949 Katolikus 70,3 70,7 70,5 Református 22,2 21,6 21,9 Evangélikus 5,2 5,3 Izraelita 58 141 75 720 1,3 1,6 1,5 Egyéb felekezetek 33 994 37 505 71 499 0,8 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 6 795 5 492 12 287 0,2 0,1 Nincs válasz 703 819 1 522 0,0 100,0

12 2001 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint Vallás
Vallás Férfi Nő Összesen megoszlás, százalék 2001 Katolikus 52,9 56,0 54,5 Református 15,4 16,4 15,9 Evangélikus 2,8 3,1 3,0 Izraelita 5 868 7 003 12 871 0,1 Egyéb felekezetek 48 667 62 613 1,0 1,2 1,1 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 16,2 13,0 14,5 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz 11,6 10,2 10,8 100,0

13 2011 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint Vallás
Vallás Férfi Nő Összesen megoszlás, százalék 2011 Katolikus 37,2 40,6 39,0 Református 11,0 12,1 11,6 Evangélikus 95 493 2,0 2,3 2,2 Izraelita 5 471 5 494 10 965 0,1 Egyéb felekezetek 83 963 96 978 1,8 1,9 Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 19,9 16,6 18,2 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz 28,0 26,4 27,2 100,0

14 Egyházak jogi státusza Magyarországon
1990 előtt Állami Egyházügyi Hivatal Mindenbe beleszólás között Erőteljesen liberális szabályozás Visszaélések az egyházi státusszal 10 fő már alapíthatott Már jelenléti ívvel alapítottak Nem lehetett államnak belenézni egyházi könyvekbe 2012 után Három kategória: vallási közösségek, vallási tevékenységet végző szervezetek és a bevett egyházak

15 Egyházi szervezetek alapításának feltételei 2012 után
Vallási tevékenységet végző szervezet Szervezet képviselőinek nyilatkozata, hogy vallási tevékenység céljából hozzák létre Az alapítás nem ellentétes tevékenység a törvényben foglaltakkal Minimum 10 alapító tag, mely kimondta a megalakulást és elfogadta alapszabályát Vagy a szervezet tagjai kizárólag természetes személyek és nem teszik lehetővé, hogy a szervezet tagjai nem természetes személyek legyenek Gyakorlatilag ez az ami az egyházakat jellemezte 2012 előtt csak most nem minősül bevett egyháznak

16 Egyházi szervezetek alapításának feltételei 2012 után
Bevett egyház Elsődlegesen vallási tevékenységet végez Tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van Legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő tagszámmal rendelkezik Elfogadott belső szabályzata van Ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte Képviselői nyilatkoznak arról, hogy tevékenységük nem ellentétes a törvényben foglaltakkal Tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot Nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel működése során Bizonyítja a közösségi célok érdekében történő együttműködés szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét

17 Egyházi szervezetek működésének feltételei 2012 után
Bevett egyházakra vonatkozó kedvezményes feltételek Hitéleti oktatást szervezhet a nevelési-oktatási intézményekben és a felsőoktatási intézményekben Gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet és gazdasági- vállalkozási tevékenységet is végezhet Tábori lelkészi, börtön- és kórházlelkészi szolgálatot vagy más szolgálatot végezhet Hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti, a nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi Közfeladat-ellátó tevékenysége során a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult Az egyházi személyeknél foglalkoztatottak munkaviszonya a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik, a központi bérpolitikai intézkedéseket is figyelembe véve Adókedvezményekben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményekben részesíthető Hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja

18 Egyházak finanszírozása Magyarországon
Állami támogatás Ingatlanjáradék rendszere Rendszeres, célhoz kötött támogatások Eseti támogatások Adóátirányítás (kombinálva állami támogatással) SZJA 1% felajánlások alapján ( lehet hogy csak 20%-ot ajánlanak fel ) A felajánlások számától független kiegészítés a Vatikáni megállapodás szerint a teljes 1% feléig Feladatfinanszírozás Speciális támogatás - Egyházi kiegészítő támogatás rendszere Saját bevétel

19 Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése (2010)
Egyházak Rendezett ingatlanok Rendezésre váró ingatlanok Kormánydöntéssel rendezett Járadék Közvetlen megáll. Tv. hatálya alá nem tartozott (elutasított, visszavont stb.) darabszám millió forint Magyar Katolikus Egyház 1227 73706 1154 42023 571 1192 3 426,5 Magyarországi Református Egyház 1038 18175 343 6633,4 389 1210 26 500,8 Magyarországi Evangélikus Egyház 268 8169 76 4270,2 99 90 39 453,9 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 33 4574,2 154 13511 4 140 Egyéb felekezetek 42 4942,1 969 8 38 Összesen: 2608 109566 1731 67406 1071 2670 68 1381,2

20 Egyházak finanszírozása Magyarországon Állami támogatások
Ingatlanjáradék rendszere Az ingatlanrendezésnél megállapított ingatlanérték alapján, annak évi 5 százalékában meghatározott mérték, negyedéves folyósítással Értéke a Magyarországi Református Egyháznál Ft * 5% = Ft/év Járadék kiegészítés: 1999-ben Ft/év (azóta inflációval növelt érték) Járadék kiegészítés rendszerével erős az állam egyházra való hatása Egyéb rendszeres támogatások Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása (3005,1 mFt) Hittanoktatás támogatása (3100 mFt) Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka (2600 mFt) Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása (420 mFt)

21 Egyházak finanszírozása Magyarországon Állami támogatások
Egyéb rendszeres támogatások Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások (1 450 mFt) Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása (19 228,2 mFt) Vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása (121,2 mFt) Határon túli egyházi intézmények feljesztésének támogatása (300 mFt) Egyházak hitéleti támogatásának kiegészítése (1720 mFt) Egyházi személyek eszközellátásának támogatása (200 mFt) Görögkatolikus Metropólia támogatása (300 mFt) Összesen: ,5 mFt (+ az adóátirányítás a kapcsolódó kiegészítéssel 9169 mFt = ,5 mFt)

22 Szja 1%-os felajánlásban részesült technikai számos kedvezményezettek a rendelkező évben (2017. december 1-jei állapot) Név Felajánlott összeg (Ft) Felajánlók száma (fő) NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM (kiemelt költségvetési előirányzat) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény mellékletében szereplő és technikai számmal rendelkező 31 egyház. MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 61 727 MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 8 025 MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE 43 850 EGYÉB FELEKEZETEK

23 Feladatfinanszírozás
A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott, igénybevétel mértékéhez kötött normatív támogatás , különböző tevékenységekhez Pl. idős otthon, fogyatékosság Finanszírozás évi 12 egyenlő részletben történik Specialitás: Egyházi kiegészítő támogatás rendszere Ennek mértéke 2019-es évben: 76,2 % - cél hogy azonos legyen az önkormányzatival ill. a központi államival Oka hogy önkormányzat is hozzá tesz saját forrásból Központi állam nem normatívan finanszíroz

24 Egyházi saját bevételek típusai
Hitéleti bevételek: Egyházfenntartói járulék Perselypénz Adományok Az egyházi szolgálatokért adott adományok (stólapénz) Vállakozási bevételek