Liska – Szemere - Ziegler

Az előadások a következő témára: "Liska – Szemere - Ziegler"— Előadás másolata:

1 Liska – Szemere - Ziegler
A társas lény 2-3. óra A helyzet hatalma Liska – Szemere - Ziegler 1 1 BME, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2016/17. ősz

2 A Milgram-kísérlet háttere
1961: Eichmann per A televíziós közvetítésben a várt szörnyeteg helyett egy hétköznapi embert lehetett látni, aki arra hivatkozott, hogy csak a parancsnak engedelmeskedett. Hannah Arendt: „A gonosz banalitása” Képen: Adolf Eichmann 2

3 Engedelmeskedés a tekintélynek
Vetítés: Kepes-Milgram (06-48) (vagy itt: re=related - 06:08-tól 12:45-ig) Konzekvenciák, körülmények, kiváltó okok: Ha Adolf Eichmann, aki zsidók millióinak megsemmisítését koordinálta, unalmas, középszerű, agresszívnek nem mondható, sőt „példás” bürokrata volt, aki magát egy gépezet kicsiny fogaskerekének tekintette, akkor ki volt a felelős a holokausztért? Hasonlóan 1969, Vietnam: amerikai katonák My Lai faluban civilek tömegét gyilkolják meg, és aztán azt mondják, parancsot teljesítettek – ki itt a felelős?? 3

4 A Milgram-kísérlet (1963, Yale University)
„Memóriakísérletnek” álcázva: Jobban tanulnak-e az emberek büntetés hatására? - Videófelvétel: Milgram Experiment - Független változók (tényezők): Fizikai és pszichológiai távolság az áldozattól (involváltság) Távolság a tekintélytől Ideológiai megalapozottság ... - Függő változó: hányadik kapcsolóig jut el a kísérleti alany Cél: az engedelmesség vizsgálata 4

5 Hirdetés szövege: implicit megállapodás az együttműködésről
Minta: év közötti férfiak és nők jelentkezhettek a kísérletre

6 A kísérlet menete „tanár”” „tanuló”
A kísérleti alany feladata a tanár szerepében büntetni a tanulót - minden újabb hibás válasznál 15V-tal növelve az áramütés erejét...

7 A Milgram-kísérlet eredményei
A résztvevők 65%-a elment a végsőkig, a 450 voltig. Senki nem áll meg 300 volt alatt, amikor a tanuló elkezdi a falat rugdosni. Mi hozza létre az engedelmességet? A tekintélynek való engedelmesség nélkülözhetetlen része a társas életnek! (iskola, szülők, üzleti élet stb.) Szituacionizmus – a szituáció ereje Fokozatos elköteleződés – kis lépésenkét könnyebb eljutni akár extrém következményekhez Autoritás jelenléte – a felelősség áthárítása Távolságtartás – a tudományos miliő, a professzionalizmus a feladat teljesítésére késztette a résztvevőket 7

8 A Milgram-kísérlet variációi és eredményei

9 Az engedelmesség lélektana – Mi hozza létre az engedelmességet?
Bár a kísérleti személyek tudják, hogy erőszakos cselekedetet követnek el, de a számos áttétel elhomályosítja a kapcsolatot.

10 Tényező 1: Fizikai közelség és távolság
A „tanuló” másik szobában van, kívül a látótéren, nem képes kommunikálni. Képzeljük el mi lett volna ha személyesen kell behúzni a leszíjazott arcába! Visszaesik az engedelmeskedés 40%-ra, ha egy szobában vannak. Még jobban visszaesik, ha a kísérleti személy maga kell, hogy gondoskodjék arról, hogy a tanuló a kezét az elektródán tartsa. Ha a kísérleti személy csak utasít egy kapcsolóval egy másik tanárt, hogy adjon áramütést, az engedelmesség növekszik: 93% De ugyanakkor egy háborús helyzetben is rengeteg az áttétel.. Eichmann csak közvetve készítette elő a haláltáborok működését. Bár rosszabb emberek ezreit egy gombnyomással bombával megölni, mint egyetlen embert halálra verni egy kődarabbal, mégis könnyebb megtenni. Itt a fizikai és a pszichológiai távolság független változója is egyaránt pozitív korrelációt mutat az engedelmességgel: Minél messzebb van a „tanuló”, annál engedelmesebbek a „tanárok” a kíséretvezető felé. (Tehát annál kegyetlenebb a „tanár” a „tanulóval”.)

11 Tényező 2: Felügyelet A kísérletvezető állandó jelenléte.
Ha elhagyja a szobát, és telefonon adja ki az utasításokat, az engedelmesség 68%-ról 21%-ra esik vissza, és több esetben csalásra is vetemednek az áramütésre „kényszerített” kísérleti alanyok. Valós körülmények között a parancsnok/főnök és közkatona/alkalmazott között sokkal szorosabb a kapcsolat mint egy ilyen egy órás kísérlet alatt: az engedelmesség várhatóan még nagyobb a hétköznapi szituációkban. Itt a fizikai és a pszichológiai távolság változói egyaránt negatívan korrelálnak az engedelmességgel: tehát minél közelebb van a „tanár” a kísérletvezetőhöz, annál nagyobb az engedelmessége iránta.

12 Tényező 3: A helyzet fokozatos elfajulása
A kísérleti személyek válaszoltak a hirdetésre, jóváhagytak egy implicit megállapodást a kísérletvezetővel való együttműködésről – komoly szociális norma kényszerít minket az ilyen megállapodások betartására. A kísérlet ártatlanul kezdődik, csak fokozatosan fajul el (mikor kéne kiszállni?). Csapdába esnek, mert amikor ki kellene szállniuk, a kísérletvezető már nem támaszt újabb igényeket, csak azt hogy folytassák, be kéne ismerniük, hogy eleve hibáztak, amikor elkezdték a kísérletet. Láb az ajtórésben technika – az elfajulás mindig fokozatos, a valós életben is (legtöbben nem elhatározásból lesznek rablók, dílerek, korrupt politikusok stb – csak végül úgy sodródnak az életben). Kognitív disszonancia redukció: „biztos okom volt eljutni idáig is” – akkor vagyok konzisztens ha folytatom a kísérletet. Itt pl. az idődimenzió negatívan korrelál az engedelmességgel: tehát minél több ideje van a „tanárnak” gondolkodni (kávészünet), annál kevésbé fog engedelmeskedni. (Ált. a való életben is komoly idő-nyomás alatt vagyunk – és nem csak a munkahelyen; pl. 18 éves korunkig el kell dönteni milyen egyetemre akarunk járni stb.)

13 Mennyivel különböző volna az engedelmeskedés, ha a legerősebb áramütéssel kellett volna kezdeniük!
..vagy ha lenne egy kávészünet 300 volt után, a kísérletvezető sürgetése helyett. A potenciális kilépő szembenéz azzal, hogy felrúgja az udvariasság normáját, a kilépés = annak a vádja, hogy a kísérletvezető erkölcstelen (tekintély!) mennyivel erőteljesebb lehet a nyomás, ahol nagyobb büntetést von maga után a kilépés: hadsereg, náci Németország, stb.

14

15 Tényező 4: Ideológiai igazolás
Ideológiai igazolás: narratíva, ami képes indokot szolgáltatni és egyben legitimálja a cselekedetet (náci ideológiában a felsőbbrendűség, Vietnámban a nemzetbiztonság, Irak esetében a demokrácia stb.) Mi az ideológia a Milgram-kísérletben? A tudomány, a tudományos kutatás fontosságába vetett hit. (Ha nem a Yale egyik kutatótermében tartják a kísérletet hanem egy lepusztult irodában a városban, lecsökken az engedelmesség!) A hierarchikus szervezetek (hadsereg, nemzetállam, vállalatok stb.) legfontosabb képessége a döntések – és ezáltal a felelősség – koncentrációja: az utasításokat kevés ember hozza felül, a többiek nekik engedelmeskednek alul. Ez roppant hatékony módszer a belső együttműködés megteremtésére (hiszen így mindenki ugyanazon szabályok alapján cselekszik), ugyanakkor leveszi a felelősséget az „alattvalók” válláról, ideológiát biztosítva akár a „vak” engedelmességhez. A való életben is mindig van ideológia cselekedeteink megindokolására! („El kell látnom a gyermekeimet”, „szükségem van erre az állásra”, „ezen a zh-n nem szabad megbuknom” stb.)

16 Le Jeu de mort – francia tévés vetélkedő
2010-ben a France 2 állami televízió dokumentumfilmje a Milgram-kísérlet megismétléséről: ezúttal tévés vetélkedőnek álcázva (‘A halál játéka’ néven). A játékosok meggyőzéséhez külön ideológiára ezúttal nem volt szükség: “a tévében úgyis annyi hülyeséget csinálnak”. A 80 résztvevő 82%-a ment el az utolsó kapcsolóig!

17 A játékosok mellett ezúttal kísérleti alany volt a közönség soraiban ülő 200 ember is. Mikor a játékosok megpróbáltak kiszállni, a műsorvezető hozzájuk fordult, hogy mit javasolnak a játékosnak, mire egy emberként üvöltötték hogy folytassa!  a “kamera-hatás” a Milgram által használt tudományos ideológiánál is sokkal erősebben befolyásolja az emberek ítélőképességét és viselkedését…

18 Engedelmesség a mindennapi életben
Szolgálatban lévő nővér (kísérleti személy) telefonhívást kap egy orvostól, hogy mire megérkezik egy bizonyos betegnek már be kell adni egy Astroten nevű szerből 20mg-ot (ez a szekrényben van, ráírva: napi max. adag 10mg) „10 percen belül fent vagyok” – mondja az „orvos” – „aláírom a rendelést” Számos szabályt sért meg: az adag túl nagy, telefonon kiadott utasítás a gyógyszer beadására nem megengedett, ismeretlen személy adja az utasítást Mindezek ellenére a nővérek 95 % előkészíti a gyógyszert (egyébként placebó) Utólagos interjúkban azt mondják sokszor megesett már ilyesmi, az orvos mérges lenne, ha a nővér akadékoskodna (de előtte itt is kizártnak tartja mindenki hogy a nővérek csak úgy engedelmeskednének). És hasonló eredményre jutnánk, ha mondjuk környezetszennyező nagyvállalatok alkalmazottait vizsgálnánk, mennyire engedelmeskednek a felelőtlen tevékenységre felszólító főnökeiknek.. (A Milgram kísérlet alanyainak engedelmessége több alkalommal meginog, de a kísérlet vezetője ezután minden esetben biztosítja őket, hogy a felelősséget teljesen átvállalja...)

19 Felelősségvállalás = pszichológiai teher
A döntéshozással együtt járó felelősségvállalás terhének súlya az engedelmességre épülő társadalmaink hétköznapjaiban sokszor nehezen túlbecsülhető. A kísérleti alanyok nem azért válnak “gyilkosokká” mert nem tudják hogy ez az áramütés halálos.. mert nem gondolják hogy embert ölni rossz dolog.. mert ne próbálnának mindenképp kibújni a hóhér szerepe alól.. Hanem azért, mert amikor a kísérletvezető átvállalja a felelősséget, hirtelen szabadnak érzik magukat. A szabadság eszméjének romantikus gondolata szociálpszichológiailag (és politikai-filozófiailag) roppant veszélyes következményeket rejthet magában

20 A bámészkodó hatás (Bystander effect)
1964, New York: Kitty Genovese 28 éves lányt hajnali háromkor egy köztéren késsel megtámadták, megerőszakolták, és megölték. A nyomozás során kiderült, hogy a környéken lakók közül több tucatnyian szem- illetve fültanúi voltak az esetnek; de senki sem hívta a rendőrséget.

21 2013, Budapest: egy férfi meztelenül az aszfaltra zuhan az ötödik emeletről. Előbb jelennek meg képek a testről az instagramon, mint bárkinek eszébe jutna hívni a mentőket. A döntésekhez szükséges felelősséget még nagyon egyszerű és fontos esetekben is képesek vagyunk elhárítani magunkról: “A többiek már biztosan intézkedtek!” Felelősségmegoszlás: minél több ember felelős egy esemény bekövetkezéséért, annál kevésbé fogja bárki magára vállalni.  Tehát minél többen tudnának segíteni rajtunk amikor bajba kerülünk, annál kevesebben fognak valóban cselekedni

22 Philip Zimbardo - Börtönkísérlet

23 Börtönkísérlet (1971 Stanford)
Vetítés: Kepes – Philip Zimbardo (10-17) ( 9E&feature=related - 12:46-tól 20:40-ig) Véletlenszerűen osztják őket rab-börtönőr kategóriákba. Ezután váratlanul veszik őket őrizetbe, vesznek tőlük ujjlenyomatot, formátlan rabruha, sorszám stb. – ezek mind a dezindividuáció eszközei: általuk az emberek személyisége lefejthető. A körülményeknek nem csak a viselkedésünkre, hanem az érzékszerveinkre is nagy hatása van, pedig azok működése egyszerűbbnek tűnik. A youtube videó végén lévő látásvizsgálat bizonyítja, hogy bizonyos körülmények között sokkal jobban tudjuk használni a szemünket, mint máskor. (A felelősség mértéke úgy tűnik, itt is fontos független változó!) (Az intézmény szociálpszichológiai fogalma megkülönböztetendő az intézet köznyelvi használatától! A BME-n több intézet is működik – ezek többnyire az egyetem ill. a közoktatás intézményéhez kapcsolhatók. Maga egy egyetemi tanóra is egy intézmény, meghatározott szereplőkkel és szerepkészletekkel.)

24 Nő az őrök kegyetlensége, a rabok passzivitása és dehumanizálódása.
A kutatók elvesztették a kísérlet irányítása feletti uralmukat, depressziós és pszichotikus tünetekkel bocsátják el napról napra a rabokat, majd a tervezett időtartam felének letelte előtt abbahagyják a kísérletet.

25 Zimbardo: a viselkedést az őrök ill
Zimbardo: a viselkedést az őrök ill. a rabok intézményes szerepei okozzák, és nem az eredetileg normális, jól alkalmazkodó férfiak személyisége.

26 Párhuzamok a való élettel?
Stanfordi Egyetem, börtönkísérlet, 1971. Abu Ghraib börtön, Irak, 2003.

27 Film: A hullám (Die Welle), 2008
Német gimnázium projekt-hete: kialakulhat-e még egyszer diktatúra a nyugati demokráciákban?  a gyerekek szerint nem, a tanár (Rainer) szerint bármikor. Kritikai megjegyzés: szociálpszichlógiai szempontból a film csupán a vizilabda mérkőzésen történtek bemutatásáig releváns. Bármilyen „magasztosabb cél” ideológiája a felelősséget elosztja: egy részét az egyénről leveszi – és azt a csoport egészére ruházza. (William Golding: A legyek ura c es regénye hasonlóképp a II. vgh. szörnyűségeit értelmezi: miként kezdenek az ártatlannak tűnő gyerekek a szituációk hatására kegyetlenné válni..) Rainer a fegyelmet csakugyan hamar kialakítja, de aztán elveszti a kontrollt: rongálás, agresszivitás, elfajuló vízilabdameccs... De mi is történik a gyerekekkel valójában?

28 Etikai problémák Milgramet rögtön bírálták, a vitának egész könyvet szentelnek azóta. kritika 1: Milgram elfogadhatatlan mértékű stresszt okozott a kísérletével (maga Milgram is hatalmas stresszről számol be, ideges oda nem illő nevetgélés, körmök karba mélyesztése, röhögőgörcs). Kritika 2: Hatalmas csapás ez a kísérleti személy önértékelésére, hosszú távú pszichológiai hatás: egy személy megtapasztalta, tudna adni halálos mértékű áramütést valakinek. Kihasználtnak és nevetségesnek érezhetik magukat, amikor megtudják milyen kísérlet volt ez. Kritika 3: Visszaélés a tudomány tekintélyével: az emberek nem fogják tisztelni a pszichológusokat (tudósokat) többé.

29 Etikai problémák Milgram válasza: a kísérlet után jól elbeszélgetett a kísérleti személyekkel, bemutatta nekik az „áldozatot”, aki megnyugtató beszélgetést folytatott velük, pszichiáter kezelte a személyeket, akik utólag úgy nyilatkoztak örülnek, hogy részt vettek, csak 1-2 százalék sajnálja, hogy részt vett. Zimbardo szinte minden – persze csak később kodifikált – szabályt megszegett: kb. semmit nem árultak el a kísérleti személyeknek, összezavarta és lehangolta őket a vizsgálat. Intenzív kínt élhetnek át, ha potenciális károkozásba vonják be őket, felizgathatja őket a saját reakciójuk, ha azt tapasztalják, hogy milyen könnyen válnak brutálissá.

30 Szabályzat Ma már van erre szabályzat: Amerikában minden szövetségi támogatást élvező intézet fel kell, hogy állítson egy etikai bizottságot. Mo-n: Magyar Pszichológiai Társaság etikai kódexe Az etikai bizottságnak hatalma van elutasítani, vagy a tervek megváltoztatására kérni a kutatót minimális kockázat elve: a kutatás elvárható kockázata nem lehet nagyobb, mint amilyennel a mindennapi életben is találkozhatunk, természetesen nem érheti fizikai fájdalom, stb. de azt el kell dönteni, hogy mekkora fizikai stresszt igazolhat egy kísérleti eredmény Mikor igazolható etikailag, hogy egy kutató szorongást kelt egy emberben?

31 Szabályzat informált hozzájárulás elve: a személyeknek önszántukból kell részt venniük a kísérletben, és lehetővé kell tenni, hogy a hozzájárulásukat bármikor bántódás nélkül visszavonhassák, időben előre minden olyan mozzanatról be kell számolni, amely befolyásolhatja az együttműködési hajlandóságukat. Tájékoztatni kell őket arról, h milyen tapasztalaton mennek majd keresztül, pl. személyiség kérdőívek kitöltése, erotikus jelenetek megtekintése videón, csoportvitában való nyilvános részvétel stb. Ha a kísérleti személy egyetemi hallgató, biztosítani kell, hogy a jegy más módon is megszerezhető legyen a számára Ha mindez nem teljesíthető, alapos magyarázattal és utókezeléssel meg kell szüntetni minden esetleges negatív hatást.

32 Miért nem teljesíthető?
Mert sokszor nem szabad beszámolni a kísérlet valódi céljáról, hipotéziséről, hiszen ez befolyásolná a végkimenetelt – megtévesztés. Pl. összehasonlítunk olyan személyeket, akik szavakat tanulnak semleges hangulatban olyanokkal, akik szavakat tanulnak dühös vagy zavart hangulatban – erről nem lehet informálni őket, mert nem vezetne érvényes következtetésekre a kutatás. Vagy: a faji előítéletnek a segítő viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálatát sem lehet felfedni előre anélkül, hogy ne torzuljon a végeredmény: segítségnyújtás, faji vagy nemi előítélet, agresszió, konformitás is mind ilyen témák. Utólag el kell nekik magyarázni a megtévesztést, úgy kell kezelni a dühüket vagy frusztrációjukat, hogy a kutatásról alkotott véleményük inkább javuljon. A kísérleti alany feltehet kérdéseket, megfogalmazhatja aggályait. Az Etikai Bizottságokra éppen amiatt van szükség, mert a 3 hüvelykujj-szabály adott körülmények között sokszor nehezen értelmezhető, és eseti mérlegelésre van szükség.

33 Szabályzat Személyiségi jogok elve: a személyről a kutatás során gyűjtött adatokat bizalmasan kell kezelni. Csak kóddal szabad összekapcsolni a személyes adatokat a vizsgálati eredményekkel. Olyasmik derülhetnek ki valakiről, amiket nem szeretne publikussá tenni.

34 Politikafilozófiai problémák
Mi következik vajon Hannah Arendt meglátásaiból? Ha a szituációk ennyire meghatározóak, beszélhetünk-e arról, hogy ki a jó állampolgár? Lehet, hogy a diktatúra a demokráciától csak a lehetséges sztiuációk tárházában különbözik és nem az emberek magatartásában? Kinek kell meghoznia a morális döntéseket? Mikor? Van-e társadalmi felelős annak vizsgálatára, hogy mikor mit tekintünk jónak és mit rossznak? Milyen különbségeket tehetünk az engedelmesség formái között? Kinek és mikor kell engedelmeskedni? Mit kinek mikor szabad fölülbírálnia? Demokráciában sem várja el tőlünk az állam (iskola), hogy önállóan mérlegeljük mi a helyes és mi a helytelen (melyik jogszabályt kell betartani, melyik tárgyat kell teljesíteni..) – viszont a demokratikus intézmények elvben adnak lehetőséget (csatornát) ezek nyilvános megvitatására! A Das Experiment című film is sajnálatos lenyomata annak hogy a társadalmaink nem képesek befogadni a szociálpszichológia tanulságait: hiszen a filmben – meghazudtolva Milgram és Zimbardo fontos felfedezéseit, amiről pedig állítólag szól a film – a főgonoszról kiderül h mégiscsak személyiségében romlott. A kísérletvezető foglyul ejtésével még a felelősséget is magára vállalja hogy tovább kínozhasson mindenkit, pedig a való életben éppen az ideológia és a felelősség áthárítása teszi ezt csak lehetővé számunkra. 

35 Összefoglalás A második világháború tragédiáit értelmezni próbáló szociálpszichológusok szerint cselekedeteink megértéséhez szükséges figyelembe vennünk személyiségünk belső tényezői mellett a külső körülmények szerepét is. Az engedelmesség működési logikáját kutató Milgram (1963) és az intézményesített szerepek mechanizmusait vizsgáló Zimbardo (1971) kísérlet egyaránt a szituációk hatalmát bizonyítja. A morális (és filozófiai) kérdéseket is intenzíven felvető kísérletek nyomán szigorodott a szociálpszichológia kutatások módszertana. A felállított három etikai szabály (minimális kockázat, informált hozzájárulás, személyiségi jogok) fontos irányelvek, de kettő közülük a valóságban csak nehezen betartható. A kísérleti engedélyek elbírálása ezért minden esetben az etikai bizottságok feladata. Házi: kapcsolódó youtube videók nézegetése