Energiahordozók keletkezése

Az előadások a következő témára: "Energiahordozók keletkezése"— Előadás másolata:

1 Energiahordozók keletkezése
Szén Kőölaj, földgáz

2 Kőszén képződése - Sekély, mocsaras tengerpartok előterében az elhalt növényi szervezetek elpusztulva az aljzatra ülepednek és ott felhalmozódnak. - Így keletkezik a tőzeg, ami még üledék. - A rétegek vastagodási sebessége igen lassú, ezer év alatt mindössze egy méter.

3 A tőzeg kőszénné válásának feltétele - betemetődés, majd az így fellépő rétegterhelés (nyomás) és - hőmérsékletnövekedés. (A tőzeg nagy része veszendőbe megy: a betemetődés előtt több mint 90%-a elrohad, eloxidálódik.) A betemetődő maradék az, amely bonyolult vegyi folyamatok hatására, immár oxigéntől teljesen elzárva elszenesedik. Közben a nyomás- és hőmérsékletnövekedés hatására az anyag egyre keményebbé válik, víztartalma csökken, a növényi maradványok összepréselődnek, majd szinte teljesen „eltűnnek” benne.

4

5 A szénülésnek tehát fokozatai vannak. 1
A szénülésnek tehát fokozatai vannak. 1. A még alig összenyomott növényi maradványok halmazát tőzegnek nevezzük. Ebben az egyes növényi szervek még jól felismerhetők. Fűtőértéke csekély. 2. Nagyobb nyomás hatására és hosszabb idő alatt a tőzeg lignitté alakul, majd a lignitből barnakőszén keletkezik. A barnakőszénben már nagyon kevés növénymaradványt lehet azonosítani. 3. Még nagyobb nyomás hatására, még több idő elteltével feketekőszén képződik, amelyben már csak virágporszemeket találhatunk ép állapotban. 4. A legerősebben összenyomott kőszén az antracit, s fűtőértéke is ennek a legkiválóbb.

6 IDŐ!!! (régebbi jobb)

7

8 Antracit

9 Kőolaj és földgáz keletkezése
A tengerekben élő növényi és állati szervezetek elhalása és leülepedése után alakul ki a földgáz és a kőolaj. Képződésük szempontjából a plankton (apró, lebegő életmódot folytató növényi és állati szervezetek összessége) a legfontosabb. Az élőlények tömegei az iszappal való betemetődés és a nagy nyomás miatt oxigéntől elzártan, különlegesen bomlanak le, az ebből származó anyag a kőolaj.

10

11 Szerencsés körülmények között a kőolaj lyukacsos (porózus) kőzetekbe szivároghat át, s azok pórusaiban felgyűlhet. A felgyülemléshez további kedvező körülmények kellenek: a felfelé szivárgó olajnak „csapdába” kell esnie A legjobb kőolajraktározó kőzet a mészkő és a homokkő. A kőolajmezőket éppen ezért nem föld alatt hullámzó tavaknak kell elképzelnünk. A bomlás során termelődő gázokból alakul ki a földgáz egy része, amely általában az olajjal együtt fordul elő.

12

13 Összefoglalás Kőszén Kőolaj, földgáz Elhalt növények
Betemetődés Nagy nyomás Magas hőmérséklet Sok idő Oxigénmentes környezet Különböző minőség a feltételektől függően A telepek helyben maradnak Elhalt tengeri plankton Betemetődés Nagy nyomás Magas hőmérséklet Sok idő Oxigénmentes környezet Különböző minőség a feltételektől függően Elvándorlás lyukacsos kőzetekben Csapdákban felhalmozódás

14 Ásványkincsek Ércek Olyan ásványok vagy kőzetek(ásványtársulások), amelyekből az ipar számára fémeket lehet kinyerni, mert valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben tartalmaznak.

15 Magmából kiváló ércek (elsődleges ércképződés)
Vas (Fe) – pl.: magnetit (mágnesvasérc) Réz (Cu) – pl.: malachit Ólom (Pb) ....ércei - galenit

16 Üledékes ércek (másodlagos ércképződés)
1. Lepusztult vulkáni hegy anyagában pl.: Arany mosása folyók hordalékából 2. Bauxit – alumínium érce (Al)