Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály

Az előadások a következő témára: "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály"— Előadás másolata:

1 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály
Bevezetés a szellemitulajdon-védelembe A szerzői jogi védelem alapjai Hepp Nóra előadása nyomán dr. Lábody Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály Gyakran olyan hallgatóságnak kell szakmai előadást tartani, amely nem ismeri a témát vagy a szakszavakat. Az anyag esetleg összetett és rengeteg adatot tartalmaz. A hatékony előadáshoz alkalmazzuk a Dale Carnegie Training® által kialakított irányelveket. Vegyük figyelembe a rendelkezésre álló időt és rendszerezzük megfelelően a tananyagot. Szűkítsük le a témakört. Osszuk fel a bemutatót világosan elkülönített részekre. Állítsunk fel logikus sorrendet. Végig egy témára összpontosítsunk. A bemutatót összefoglalással zárjuk, ismételjük meg a fontos lépéseket vagy vonjunk le következtetést. Ne feledkezzünk el a hallgatóságról. Fontos például, hogy az adatok érthetőek és lényegesek legyenek a téma szempontjából. Az adatok és a szakszavak mennyiségét igazítsuk a hallgatósághoz. A fontosabb pontok és lépések magyarázatához használjunk szemléltetőeszközöket. Mindig tartsuk szem előtt a hallgatóság igényeit, és akkor képesebbek lesznek az elhangzottak befogadására.

2 A szellemitulajdon-védelem

3 A szellemitulajdon-védelem célja
az innovációs befektetések megtérülésének elősegítése (anyagi és erkölcsi szempontból) monopóliumok (szellemitulajdon-védelmi jogszabályok)

4 Szellemi tulajdon jog Szerzői jog Iparjogvédelem Szabadalmak Árujelzők
Design Szabadalmak =153&hovh=124&hovw=122&tx=134&ty=83&sig= &page=5&tbnh=117&tbnw=110&ndsp=27&ved=1t:429,r:4,s:100,i:16

5 IPARJOGVÉDELEM röviden
Szabadalom: az innováció megteremtése nyilvánosságra hozott, de oltalommal védett megoldásokkal medilinks.blogspot.com Árujelzők: a különbözőség védelme Design: a külcsín oltalma Növényfajta oltalom: a nemesített növényfajták oltalma Mikroelektronikai félvezetők: (

6 Melyik a legértékesebb?
6. 1. 21. dartoncollege.co.uk play.google.com 10. 9. trackif.com 5. brindisif2racing.com 2. 7. insidebitcoins.com en.wikipedia.org

7 Iparjogvédelem II IPARJOGVÉDELEM TÁRGYA
tudományos –műszaki jellegű alkotások VÉDELEM KELETKEZÉSE hatósági vizsgálat és döntés (SZTNH) VÉDELEM JELLEMZŐI territoriális VÉDELEM IDEJE különbözik (design 5 év 4x, védjegy 10 év korl. x) PÁRHUZAMOSSÁG lehetséges pl. design, védjegyjog (szerzői jog is)

8 A szerzői jog c1ko.deviantart.com

9 A kezdeti mozgatórugó a középkori névtelenségből a reneszánsz kiemelte az alkotót szerzői szignálás szorosabbá válik az alkotó és a műve közötti kapcsolat

10 A „jog” kezdete Az első szerzői jogi törvény : Statute of Anne (1710)
A cél a mű nyomtatása feletti felügyelet megszerzése és az ezzel kapcsolatos anyagi ellenszolgáltatás

11 A mai szerzői jogi jogszabályok
Nemzetközi szerződések európai uniós szabályok Szerzői jogról szóló törvény (1999. évi LXXVI. tv.) Korm. Rendeletek Min. rendeletek További információ:

12 SZOMSZÉDOS JOGOK JOGOSULTJAI
SZERZŐI JOGI RENDELKEZÉSEK FILM RTV szervezet filmelőállító Szerzői jog Szerzők jogai Kapcsolódó jogok filmrendező előadóművész SZOMSZÉDOS JOGOK JOGOSULTJAI Sui generis adatbázis-oltalom Előadóművészek Hangfelvétel-előállítók Rádió-tv szervezetek Filmelőállítók 009/06/articles/legal-trends/intellectual-property-in-construction-overlooked-ignored/&docid=ZbdigM9mYj2rbM&imgurl= mage/ip.jpg&w=280&h=280&ei=TWeGULK4DY_Jswanw4DwDA&zoom=1&iact=hc&vpx=97&vpy=232&dur=228&hovh=224&hovw=224&tx=106&ty=96&sig=104 &page=1&tbnh=142&tbnw=142&start=0&ndsp=18&ved=1t:429,r:6,s:0,i:86

13 A szerzői jog tárgya (amit véd)

14 Olyan irodalmi-tudományos-művészeti alkotás egyéni eredeti jellegű.
A szerzői mű Olyan irodalmi-tudományos-művészeti alkotás mely egyéni eredeti jellegű.

15 Irodalmi-tudományos-művészeti alkotás a törvényben
szépirodalmi, szakirodalmi mű építészeti alkotás tudományos, publicisztikai mű iparművészeti alkotás filmalkotás ipari tervezőművészeti alkotás festmény, grafikai mű jelmez- és díszletterv fotóművészeti alkotás számítógépi programalkotás rádió és televíziójáték gyűjteményes műnek minősülő adatbázis (stb.) nyilvánosan tartott beszéd rajzolás, festés, szobrászat térképmű színmű, zenés színmű Doktori értekezés kettős természete – ügyirati funkciót tölt be, amíg nem a doktori fokozat megszerzéséig. Csak a minősítő szerv és a jelölt viszonyában nem minősül szerzői műnek. Az értekezés a jelölt engedélye nélkül többszörözhető és terjeszthetőaz eljárás céljára. A szerzői jog tiszteletben tartása a disszertációk esetében is fennáll (ld. BH ) Szjt. 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.

16 Szélesen értelmezendő a gyakorlatban
Ilyen pl. a gyakorlatban a játékbaba; belső dekoráció elemei; sárgaréz öntvényű lépcsőkorlát; internetes portál, honlap; lézer fényjáték, stb.

17 A védelem másik feltétele csak az:
A szerzői jog tehát a szellemi alkotótevékenység egyes eredményeit védi, de nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A védelem másik feltétele csak az: a mű legyen egyéni-eredeti jellegű. Az egyéni/eredeti jelleg: az információk eredeti módon történő kiválasztása, elrendezése, megformálása

18 Az egyéni, eredeti jelleg és az alkotás tere 1.
az alkotás terének terjedelmét az adott műtípus jellegzetességei, sajátosságai határolják be az alkotó számára választási lehetőségeket biztosítanak a mű kialakításánál más-más mérce alkalmazandó műtípusonként

19 „Elegendő az, hogy a műben az egyéni jelleg valamilyen minimuma megnyilvánuljon, azaz ne legyen teljesen meghatározva a körülménynek vagy az alkalmazott eszközök által; legyen legalább minimális tere a különböző megoldások közötti emberi választásnak, továbbá, hogy ne egy meglévő alkotásnak szolgai másolásáról legyen szó.” (SZJSZT-19/2005)

20 Példák fotóművészet (művészi portré vagy útlevélkép)
dalszövegrészletek („és a világ pajkos szellőként suhan” – Quimby és „Apa kocsit hajt” – Tudósok alkotójellegű műcím részletek (Mátrix – Újratöltve; Ezüstgitár, Bordal) szoftverek (játékprogram vagy billiárdjáték, könyvelőszoftver) műsorformátum

21 Szerzői művek védelmének összetettsége
Szobor alkotója Fotóművészeti alkotás alkotója

22 A védelemből kizárt „művek”
ötlet, elv, eljárás, matematikai művelet (társasjáték, recept, filmötlet) folklóralkotás (pl. kulacs, DE: Ghymes) jogszabály, hatósági határozat (bankjegykép) sajtóközlemények alapjául szolgáló hírek (szabad véleménynyilvánítás, információ szabadság miatt, DE: cikk, tankönyv IGEN) történelmi tények (pl. Da Vinci kód).

23 Szerzői jogi védelem keletkezése és időtartama
Ötlet NEM VÉDETT egyéni, eredeti kifejeződés mű létrejöttével keletkezik (automatikus, tv. erejénél fogva, nincs levédetés)! szerzői jogi védelem a szerző életében és halálát követő 70 éven át

24 Önkéntes műnyilvántartás
- Tárgya: művek és kapcsolódó jogok - Funkciója: jogot nem keletkeztet, csak bizonyítási eszközként szolgál - Hol és mennyiért? : SZTNH ügyfélszolgálata, 5000 Ft.

25 A szerzői jog alanya (akit véd)

26 Hangfelvétel-előállító
Zeneszerző Szövegíró Előadóművész Zeneműkiadó Hangfelvétel-előállító 26 Forrás: 3.bp.blogspot.com Forrás: csakanoknek.hu

27 Író Illusztrátor Szerkesztő Fordító Fotóművész Borító tervezője
Tipográfus Forrás: mapi-tanulmany.blog.hu

28 Producer Forgatókönyvíró Előadóművész Filmzene Díszlet-, jelmeztervező
Filmrendező Operatőr, vágó Producer Forrás: blog.ifundie.com

29 Szerző: aki a művet megalkotta -> kizárólagos joga van, a védelmi időn belül csak ő jogosult felhasználni a művet és másnak felhasználási engedélyt adni Szerzői jogi jogosult: aki jogosult a művet felhasználni (vagy ő rendelte meg a művet vagy ő az aki szerződés keretében később kívánja azt felhasználni) öröklés Gazdasági élet igényeinek engedve lehetővé teszi a törvény, hogy a szoftver szerzője a műre vonatkozó vagyoni jogait átruházza, így akár egyetlen szerződési aktussal a teljes védelmi időre szóló, térben, illetve felhasználási módok cselekmények tekintetében korlátlan, kizárólagos jogot bizosít a felhasználónak Munkaviszonyba alkotott szoftver esetén ha munkáltató 3. személynek ad át felhasználási jogot, eredeti szerző ált szabállyal ellentétben nem jogosult díjazásra

30 Szerzői jog alanya Nem szerző Szerző Alkotó
(csak természetes személy lehet) Szerző Kft. Bt. egyéb Nem szerző

31 ?

32

33 Reklámügynökség nem lehet szerző!
„Szerzői jogi értelemben a reklámügynökség soha nem lehet eredeti szerző [Szjt. 4. § (1) bek.], de lehet a szerzői jog jogosultja [Szjt § (1) bek.], vagy tetszőlegesen széles, értelemszerűen harmadik személynek is átengedhető felhasználási joggal rendelkező felhasználó ahhoz képest, hogy milyen jogviszonyban áll a reklámalkotások szerzőivel.” (SZJSZT 29/2006)

34 Munkaviszonyban alkotott mű
- mű átadásával a munkáltató válik jogosulttá - mű létrehozása a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelessége munkaköri leírás!

35 Többszerzős művek közös mű, ha annak részei nem használhatók fel önállóan - a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg – kétség esetén, vagy eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban ( pl.: közösen készített építészeti alkotás terve) összekapcsolt mű, ha a közös mű részei egymástól elválaszthatók és ezért külön is felhasználhatók a saját rész tekintetében minden szerző önállóan gyakorolhatja szerzői jogait (pl.: a zenés színpadi művek) DE: az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.

36 Kérdés, hogy szerző-e (illeti-e védelem):
Egy kis gyakorlat Kérdés, hogy szerző-e (illeti-e védelem): a lektor a filmötlet kitalálója a forgatókönyvíró az épület megrendelője a nyersfordítás elkészítője az elhunyt festő lánya.

37 Példa A., B. és C. elhatározzák, hogy D. megrendelésének együtt tesznek eleget. A megbízás egy kávézó belső kialakítására szól. A tervek elkészítésénél szorosan együttműködnek, továbbá bevonják E. iparművészt, aki a rézből készült lámpákat készíti el, a kanapékat tervezi meg és állítja elő, továbbá a falak díszeinek elkészítéséről és festéséről gondoskodik. Kiket illet meg szerzői jog és milyen arányban?

38 A. B. C. E. tervezők egyaránt jogosultak a szerzői jogok gyakorlására, hiszen mindenki egyéni, eredeti módon működött közre a tervek elkészítésében. Tekintettel arra, hogy nem állapítható meg, hogy ki milyen arányban járult hozzá a tervek létrejöttéhez, ezért a szerzői jog együttesen és egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. A szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. Az iparművészeti alkotások védelme (pl. lámpa, kanapé) E iparművészt illeti meg.

39 Köszönöm a figyelmet!