MTA Statisztikai Bizottsága, július 2.

Az előadások a következő témára: "MTA Statisztikai Bizottsága, július 2."— Előadás másolata:

1 MTA Statisztikai Bizottsága, 2015. július 2.
Változások, fejlesztések a nemzeti számlákban Az SNA2008/ESA2010 bevezetése és az SNA/ESA202X Pozsonyi Pál MTA Statisztikai Bizottsága, július 2.

2 A változások hatása az Európai Unió országaiban
Forrás: Eurostat

3 A változások hatása az Európai Unió országaiban
A módszertani és egyéb változások hatása a folyó áras GDP adatokra az Európai Unió országaiban, 2010 % Forrás: Eurostat

4 A változások számszerű hatása
A változások hatása a magyar GDP-re folyó áron,

5 A változások számszerű hatása
A magyar GDP volumenének alakulása, 1995=100,0

6 A változások számszerű hatása

7 2014. szeptemberében bevezetett változások a nem-pénzügyi számlákban
Három ok miatt változtak a nemzeti számlák nem-pénzügyi számlái: ESA2010 bevezetése Az Eurostat által a GNI-jelentések ellenőrzése során kért módszertani változtatások Az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált, rutin revízióként végzett hibajavítások, korrekciók

8 A változások számszerű hatása
GDP GNI Év 2013. szeptember 2014. szeptember Különbség Folyó áron, milliárd Ft % 2010 26 513,0 26 946,0 433,0 1,6 2011 27 635,4 28 035,0 399,6 1,4 2012 28 048,1 28 548,8 500,7 1,8 Év 2013. szeptember 2014. szeptember Különbség Folyó áron, milliárd Ft % 2010 25 259,1 25 688,3 429,3 1,7 2011 26 183,7 26 690,1 506,4 1,9 2012 26 541,5 27 331,6 790,1 3,0

9 A változás – ESA2010 „It is not revolution, but a necessary and useful adaptation.” (Eurostat, január 16.) Mi nem változik? A lényeg! Statisztikai egység Szektorok Gazdasági műveletek Piaci árak Eredményszemlélet Kettős (négyszeres) elszámolás

10 Változások a nemzeti számlákban
Az SNA-ben 44 változás volt Az ESA átállási kézikönyv 25-öt tekint alapvetőnek 2 csoport aszerint, hogy hatással van-e a GDP/GNI mutatóra 11 illetve 14

11 Melyek a fontosabb változások
Nemzeti számlák – GDP/GNI Kutatás, fejlesztés felhalmozásként történő elszámolása Szuperosztalék Piaci termelők saját felhasználásra történő kibocsátása Speciális célú vállalatok (SCV) Nem-élet biztosítások: katasztrófák és viszontbiztosítás Head office-k és holdingok Katonai kiadások felhalmozásként történő elszámolása Pénzügyi szektor új alszektoros bontása Nagy értékű eszközök leszerelésének költsége Garanciák Kormányzatba sorolt vállalatok elhatárolása Speciális lehívási jogok Kis értékű eszközök elszámolása Adóalaptól független adójóváírás Áfa-alapú befizetés kezelése Bérmunka Indexált adósságeszközök Reexport Központi bank kibocsátásának elszámolása Munkaadói nyugdíjrendszerek Földjavítás önálló eszközként történő megjelenése Értékpapír kölcsönzésre és aranyhitelekre fizetett díjak Munkavállalói részvényopció Külföldön végzett építési és szerelési szolgáltatások FISIM (a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja) (Magán-nyugdíjpénztárak elszámolásának változása)

12 Kutatás, fejlesztés Az egyik legfontosabb változás a kutatás, fejlesztés felhalmozásként történő kezelése Piaci termelők esetében eddig költségként, folyó termelő-felhasználásként került elszámolásra a vásárolt K+F, most állóeszköz-felhalmozás lesz, a saját előállítású K+F pedig megjelenik kibocsátásként és állóeszköz- felhalmozásként is, GDP, GNI nő Nem piaci termelők esetében (pl. kormányzat) saját előállítású K+F eddig költség volt, és nem-piaci kibocsátás, majd fogyasztás, most saját felhasználási célú kibocsátás lesz, és a kiadás pedig állóeszköz-felhalmozás, GDP/GNI csak a K+F-ből származó állóeszköz-felhasználás miatt nő. E tétel okozta a legnagyobb változást a GDP adatokban

13 Kutatás, fejlesztés A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos változások hatása a GDP-re, Folyó áron, millió Ft  Megnevezés 2010 2011 2012 Kibocsátás Folyó termelő-felhasználás Bruttó hozzáadott érték/GDP Bruttó állóeszköz-felhalmozás Végső fogyasztási kiadás 8 484 4 316 1 862

14 Katonai kiadások felhalmozásként történő elszámolása
ESA95 szerint az összes katonai kiadás folyó termelő-felhasználásként került elszámolásra, így része lett a kibocsátásnak, majd ugyanabban az időszakban közösségi fogyasztásra került. ESA2010 különbséget tesz, és kimondja, hogy azokat a katonai eszközöket, amelyek megfelelnek az állóeszköz kritériumnak, felhalmozásként kell elszámolni. A változás következtében az eszköz beszerzésének évében csökken a folyó termelő-felhasználás (ebből következően a kibocsátás) a kormányzati szektorban, így a hozzáadott érték változatlan marad. Felhasználási oldalon pedig ugyanezzel az összeggel csökken a közösségi fogyasztás, és nő az állóeszköz-felhalmozás. A későbbi években az eszköz használatából származó állóeszköz-felhasználás (értékcsökkenés) növeli a kormányzat bruttó hozzáadott értékét.

15 Katonai kiadások felhalmozásként történő elszámolása
A fegyverrendszerek új elszámolási módjának hatása a GDP-re Folyó áron, millió Ft  Megnevezés 2010 2011 2012 GDP változása  21 124 22 001  21 323 

16 A kis értékű eszközök korrekciójának hatása a GDP-re
A korábbi módszertan (ESA95) 500 euróban határozta meg a kis értékű eszközök értékhatárát, ez alapján határoztuk meg, hogy az adott eszközt folyó termelő- felhasználásként vagy bruttó állóeszköz-felhalmozásként számoljuk-e el a nemzeti számlákban. Az ESA2010 módszertan összhangban van a magyar számviteli törvényekkel, így a korábban a konzisztencia megteremtése érdekében szükséges kiigazításra az új módszertan szerint már nincs szükség, azaz az eddigi korrekciót meg kellett szüntetni. (folyó termelő-felhasználás csökkent, bruttó állóeszköz-felhalmozás nőtt) A kis értékű eszközök korrekciójának hatása a GDP-re Folyó áron, millió Ft  Megnevezés 2010 2011 2012 GDP változása 80 985 89 930 91 757

17 A bérmunka nettósítása
Az ESA2010 előírásai szerint a bérmunkát nettó módon kell értékelni, azaz a bérmunkára beszállított/kiszállított anyag nem része a továbbiakban a külkereskedelmi forgalomnak, hanem csak a bérmunka díjat kell szolgáltatás exportként vagy importként elszámolni. A változásnak nem volt hatása a GDP-re, viszont a külkereskedelmi forgalom export-import adatait jelentősen csökkentette. A bérmunka nettósításának hatása a külkereskedelmi forgalom adataira Folyó áron, millió Ft Megnevezés  2010 2011 2012 Export Import

18 A nemzeti számlák jövője
Van-e jövője, vagy már a számlák alkonya következik? a rendszer rugalmas képes a változó világra válaszolni, és ez meg is történt De lassan adaptálódik idő és pénzigényes az átállás piaci pénzbeli értékelvűség korlátoz

19 A nemzeti számlák jövője
ENSZ: SNA sz. Függelék: Research Agenda EUROPA: ESA as elfogadását , majd 2014-es bevezetését követően azonnal elkezdett a kérdéssel foglalkozni Task Force on European needs for future SNA/ESA OECD: októberi Nemzeti számla munkacsoport ülés (NAWP) IARIW-OECD fórum az SNA-ről (2015. április)

20 ENSZ SNA 4. sz. függelék 34 téma került be a kutatási tervbe, szerteágazó témák, 4 csoport Alapkoncepciót érintő Jövedelem koncepciót érintő Pénzügyi eszközöket érintő Nem-pénzügyi eszközöket érintő Ezek vagy már felmerült, de nem megoldott kérdések, Vagy a jövőben nagyobb jelentőségre szert tevő témák

21 EU A TF 2014. november és 2015. november között működik
Európai szempontból kívánja meghatározni a fontos kérdéseket, témákat Prioritásokat kíván meghatározni, fontosság és alkalmazhatóság Ajánlásokat fogalmaz meg, hogy mivel kellene foglalkozni A jelenlegi rendszerből mit kellene kidobni, vagy épp milyen újakat bevenni Áttekinti az ESA2010 átállás tapasztalatait Más statisztikai területek képviselőt is be kell vonni Konzultációkat folytat a NSZ készítőkkel és a felhasználókkal kérdőív kitölthető szeptemberig

22 EU Felmerült kérdések Átfedések lehetnek az ENSZ-szel
Globalizáció negatív hatásai a statisztikára Jövedelemelosztás változásai, wellbeing Vagyon és eladósodás Öregedő társadalom Szellemi javak növekvő szerepe „Big bang” vagy „step by step”, és mikor?

23 IARIW - OECD Wellbeing és nemzeti számlák
Igények és (forrás) lehetőségek a nemzeti számla statisztikában Nemzeti számlák egy globalizált világban Human capital és növekedés „The SNA: Wither or Flourish”

24 Köszönöm a figyelmet!