Változások és lehetőségek a szakképzésben

Az előadások a következő témára: "Változások és lehetőségek a szakképzésben"— Előadás másolata:

1 Változások és lehetőségek a szakképzésben

2 A szakképzés nem csak oktatáspolitikai – tanügyi kérdés, hanem foglalkoztatáspolitikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai feladat is. A munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél.

3 Második szakképesítés ingyenessége felnőttoktatás keretében
Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes a tanuló részére – függetlenül az oktatás munkarendjétől – az első és felnőttoktatásban a második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés, mely lehetőséget ad arra, hogy második állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés keretében felnőttoktatásban részt vevő tanulókkal is köthető tanulószerződés.

4 Második szakképesítés ingyenessége felnőttoktatás keretében – saját dolgozó
a felnőttoktatásban az oktatás ingyenes, így a munkáltató-nak dolgozója elméleti képzéséért nem kell fizetnie, a gyakorlati képzés megszervezhető a munkáltatónál is – amennyiben a munkáltató biztosítja a gyakorlati képzés feltételeit – így a munkáltató tanulószerződéssel gyakorlati képzési (alap- és kiegészítő) normatívát vehet igénybe a saját munkavállalóval megkötött tanulószerződés keretében a munkavállaló – a tanulónak járó kötelező juttatás miatt – a képzés idejére ”SZJA mentes havi juttatást” realizálhat.

5 Képzésfajták és szerződések a felnőttoktatásban
Iskola fenntartása Képzés fajtája Munkarend Szerződés típusa Állami költségvetési támogatásban részesített esti, levelező, egyéb sajátos tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás Nem állami költségvetési támogatásban nem részesített nappali, esti, levelező, egyéb sajátos kizárólag együttműködési megállapodás

6 A Szakgimnázium – rugalmas tanulási utak
A tanuló dönt Mellék-szakképesítés Egyéb fejlesztő, megerősítő képzés Ágazati közös tartalmak Nem növekedik a tanulói terhelés

7 Tanulószerződés mellék-szakképesítésre
11. és 12. évfolyam kezdetétől Éves gyakorlati óra átlaga > 250 Állami finanszírozott Pénzbeli juttatás 50%

8 Miért jó a tanulónak a tanulószerződés?
A tanuló minden hónapban havi juttatást kap. A társadalombiztosítási jogszabály alapján biztosítottá válik. A tanulószerződés időtartama a tanuló szolgálati idejébe beleszámít. Jobbak lesznek a munkavállalási, elhelyezkedési lehetőségei.

9 Miért jó a gazdálkodónak (oktatónak)?
A szakember utánpótlást olyan szakemberekkel oldhatja meg, akiket a vállalkozó (1-2 évig) látott dolgozni, és maga a vállalkozó tanított be. A szakképzési hozzájárulásról szóló évi CLV. törvény, valamint a 280/2011. Kormányrendelet értelmében – a visszaigénylések miatt – szinte „ingyenes” a tanuló képzése.

10 Kamarai gyakorlati oktatói vizsga
A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervekkel együttműködve: Kidolgozza a képzési és vizsgakövetelményeket Szervezi a képzést és a vizsgát (2019. szeptember 01-től kötelező)

11 A gyakorlati képzőhely ellenőrzése:
Személyi feltételek: Szakirányú végzettség 5 év szakmai gyakorlat Büntetlen előélet Kamarai gyakorlati oktatói vizsga (vagy mestervizsga , felsőfokú végzettség, vagy 60. év) Tárgyi feltételek: Képzési dokumentumok (SZVK, kerettanterv, gyakorlati képzés helyi programja, haladási napló) Eszköz- és felszerelés az SZVK szerint Hatósági engedélyek Határozat

12 Szakképzési tanácsadó hálózat:
A gyakorlati képzés folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése Tanácsadás a vállalkozók (gyakorlati oktatók) számára Tanácsadás a tanulók számára Kapcsolattartás az iskolákkal Közvetítés, problémakezelés a felek között Bevezető ellenőrzés és évközi ellenőrzés szervezése Tapasztalatok visszacsatolása

13 A komplex szakmai vizsga
KERETSZABÁLYOK: Állami vizsga, Magyarország területén szervezhető Vizsgabizottság előtt kell letenni Lebonyolítás: Szvk szerint, valamennyi követelményt teljesíteni kell Javítóvizsgán – részszakképesítés kiadás lehetősége! Központi elektronikus nyilvántartás Kiskorú személy kizárólag iskolai rendszerű szakképzés keretében tehet vizsgát kivéve, ha a szakképesítés kizárólag felnőttképzésben szerezhető meg

14 A vizsgabizottság A bizottsági kijelöléshez elnöki v. tagi névjegyzéken kell szerepelni (a névjegyzéket a PMKH vezeti) A vizsgabizottság 4 tagból áll (elnök+3 tag) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési feladatot ellátó hatóság (PMKH) útján bízza meg. 1 tag a képző intézmény képviselője (nem névjegyzék) Névjegyzékre felvétel: Elnöknél szaktárca, tagnál szaktárcán keresztül (kamara, szakmai szerv.) A bizottság munkáját szakértők segíthetik.

15 Felmentések a vizsgán Felmentés esetei
SNI (gyakorlati tevékenység alól NEM) Tanulmányi Verseny Vizsgaszabályzata szerint SNI keretszabályok továbbra is a törvényben vannak rögzítve (eltérő vizsgatevékenység, vizsgaidő) A vizsgaszabályzatban csak kiegészítések (pl. gyakorlati idő max. 130%, jeltolmács)

16 A szakmai vizsga időbeli keretei
Főszabály: A vizsgát 30 napon belül kell befejezni Egy napon több vizsgafeladat, vizsgatevékenység végezhető Napi vizsgaidő max. 8 óra (szvk alapján)/vizsgázó „elméleti”: 8-18 óra között Gyakorlati: 7-19 óra között A vizsga időtartama legfeljebb 3 nap (a vizsgázó számára) A vizsgabizottság 1 napot hosszabbíthat Eltérés, sajátos szabályok: 1. és 2. esetén, ha az szvk rendelkezik erről

17 A vizsgát a lebonyolítási rend alapján kell lebonyolítani
Tartalmazza: A csoportbontásra vonatkozó információkat A vizsgaprogramot (feladatok sorrendje, időpontja, várható időtartama [csoportonként, helyszínenként]) A bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, (pl. párhuzamos vizsga), ellenőrzési felelősséget, értékelési rendet Segítő szakértők közreműködésének lehetőségét, feltételeit Egyéb a lebonyolítás körülményeit egyértelműsítő adatokat. A központi útmutató alapján értékelt feladat megtekintési rendjét A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képezi

18 A vizsgabizottság működése
Lebonyolítási rend alapján végzi a munkáját A vizsgabizottság döntéseit értekezleteken hozza A bizottság vizsgáztat Nincs „kérdező tanár” „Párhuzamos” vizsgáztatás lehetséges, ha helyszínenként legalább két tag jelen van Vizsgaszervezői „jogi” kontroll (a vizsgaszervező nem tagja a vizsgabizottságnak)

19 A mellék-szakképesítés szakmai vizsgája
Mi a mellék-szakképesítés? Szakgimnáziumban választhatóan tanulható OKJ szakképesítés (szakképesítés vagy részszakképesítés) Milyen/mely szakképesítések lehetnek? 31, 32, 34, 51, 52 szintkód OKJ. 8. és 9. mellékletben feltüntetve NEM lehet 54, 55 szintkódú! Hol, mikor kerülhet sor mellék-szakképesítés vizsgára? Csak szakgimnáziumban a 11. vagy 12. évfolyamon, az érettségi vizsgát megelőzően

20 A mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgára vonatkozó különös szabályok
Összevont vizsga lehet az OKJ szerint azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetén is Szakképzés befejezését igazoló bizonyítvány: vizsgát közvetlenül megelőző tanulmányi időszak teljesítését igazoló bizonyítvány vagy félévi értesítő A szakmai érettségi vizsgatárgy eredményének a vizsga eredményébe történő beszámítása írásbeli kérelemre, Javító- vagy pótlóvizsgájára csak a vizsgázó erre irányuló írásbeli kérelmére kerülhet sor az érettségi időszakában

21 A mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgára vonatkozó különös szabályok
A vizsgaszervező a javító- vagy pótlóvizsga lehetőséget az érettségi vizsga vizsgaidőszakát követő vizsgaidőszakban is köteles biztosítani Ha a vizsgázó kéri a beszámítást, akkor a vizsgán csak a beszámítással nem érintett vizsgafeladatokhoz kapcsolódó tudásról kell számot adnia (ez a részvizsga) A részvizsga változó díjának meghatározásakor a kategóriába sorolást csak a beszámítással nem érintett vizsgatevékenységek szakmai és vizsgakövetelményben foglalt adatai alapján kell elvégezni.

22 A Komplex szakmai vizsga dokumentálásával összefüggő változások
Bizonyítvány tartalmi változás (EKKR, MKKR kiegészítés) 44. § 8. pont Régi bizonyítványok december 31-ig használhatóak (+Záradék) 66. § EUROPASS – kérésre (írásbeli) kell kiadni: 46. § (4) bek. - magyar, angol ingyenes, - német, francia, spanyol vagy olasz fizetős

23 Dokumentálási feladatok Mellék-szakképesítés vizsga 1.
Nem minden esetben zárul a vizsga bizonyítvány kiadással és lezárt törzslappal (Szt: 9. § (4) bekezdés). A bizottság a vizsgán történteket dokumentálja. Az érettségi vizsgához nem kötött szakképesítések esetén nincs eltérés Ha csak az érettségi megléte kell a bizonyítvány kiadásához, akkor a törzslap nem teljes körűen kerül kitöltésre és kiállításra kerül egy vizsga igazolás. Ha az érettségi vizsgatárgy eredménye beszámításra kerül, akkor a törzslap nem teljes körűen kerül kitöltésre és kiállításra kerül egy részvizsga igazolás Ha vizsga- vagy részvizsga igazolás került kiállításra, akkor az érettségi letételét követően a dokumentálási munkákat az igazgató fejezi be (zárja le a törzslapot, adja ki a bizonyítványt)

24 Dokumentálási feladatok Mellék-szakképesítés vizsga 2.
Beszámításos szakmai érettségi esetén 1 év áll rendelkezésre a bizonyítvány „kiváltására” Amennyiben csak az érettségi megléte a bizonyítvány kiállítás feltétele, úgy 3 év áll rendelkezésre a bizonyítvány „kiváltására” Ha a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsga vizsgaszervezője a bizonyítvány kiállítása és kiadása előtt jogutód nélkül megszűnik, a bizonyítványt az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NSZFH) állítja ki. A mellék-szakképesítéssel kapcsolatban több új záradék került bevezetésre. Figyelni kell, hogy melyik alkalmazandó az adott esetre.

25 Köszönöm a figyelmet! Elek Csaba BKIK oktatási igazgató