kitin kutikulába mészsók rakódnak

Az előadások a következő témára: "kitin kutikulába mészsók rakódnak"— Előadás másolata:

1

2 kitin kutikulába mészsók rakódnak
subphylum: Crustacea crusta: héj kitin kutikulába mészsók rakódnak kb faj /classis: Remipedia/ classis: Ostracoda classis: Maxillopoda classis: Malacostraca classis: Branchiopoda sakdrjhb WE

3 TESTFELÉPíTÉS testtájak: fej, tor, potroh (caput, thorax, abdomen)
gyakran fejtor alakul ki nem homológok a rovarok testtájaival! carapax csoportonként eltérő felépítés végtagok: az első pár csáp kivételével kétágúak tőíz (protopodit) részei: coxopodit és basipodit függelékei: exitek, enditek külső ág (exopodit) belső ág (endopodit)

4 Szelvényszámok fej: 5 valódi szelvény + acron
tor és potroh szelvényszáma csoportonként változó a fejlettebb csoportokban a szelvényszám stabil: tor: 8, potroh 6 valódi szelvény + telson pajzsos levéllábú rákok: akár 40 torszelvény felsőrendű rákok: 8 torszelvény

5 Végtagok hasadtláb (schizopodium) módosulatai:
pálcaláb (pereiopodium): endopodit 5 ízből áll exopodit csökevényes ollós láb pengeláb levélláb (phyllopodium)

6 Végtagok (sáskarák) pengeláb hasadtláb pálcaláb uropodiumok és telson

7 A fejen található végtagok
Szelvényenként: első pár csáp (antennula v. antenna 1.) 1 v. 2, 3 ágú második pár csáp (antenna, antenna 2.) 1 v. kétágú egy pár rágó (mandibula) első pár állkapocs (maxillula v. maxilla 1.) második pár állkapocs (maxilla v. maxilla 2.)

8 A tor végtagjai első 3 pár láb:
állkapcsiláb (maxillipedes) szelvényeik a fejjel többnyire összeforrnak vagy fogóláb szelvényeik a fejjel nem forrnak össze többi torláb szerepe: mozgás, légzés, ivadékgondozás

9 A potroh végtagjai Csak a Malacostraca osztályban fordulnak elő potrohlábak hasadtlábak szerep: úszás nőstények: peték hordozása hímeknél: 1., 2. párzóláb

10 Peték elhelyezkedése az embrionális fejlődés alatt
Cladocera: belső költőüreg Copepoda: külső petecsomó Decapoda: potrohlábakra ragasztva Amphipoda, Mysida Isopoda : marsupiumban

11 Lárvatípusok dorsalis tövis szív összetett szem potroh torlábak rostrum nauplius lárva (fejlárva) a legtöbb rákcsoportnál az egyedfejlődés folyamán elsőként megjelenő lárvaalak zoëa lárva (tövises lárva) tengeri Decapoda jellemző lárvája

12 osztály: Remipedia testtagolódás: fej és törzs
az első törzsszelvény a fejhez hozzánőtt, a törzs nem tagolódik testtájakra nincs carapax minden törzsszelvényen hasadtlábak vannak hímnősek 6 recens faj barlangi vizekben a Bahama- és a Kanári-szigeteken

13 Osztály: Ostracoda – kagylósrákok
aprók, az édesvíziek ált. jóval 1 cm alattiak carapax két félből áll, a hátoldalon összekapcsolódnak külső lemezébe mész rakódik  fosszilizálódik a carapax az egész testet elfedi a fejen 5 pár végtag (2 pár csáp, 3 pár szájszerv) a csápokkal úszik nauplius szemük van, összetett szemük is lehet további testtáj a törzs 2 pár végtaggal a másodikkal a carapax belsejét tisztogatja lárva: cipriszlárva (carapaxa van) édesvíziek és tengeriek

14 Ostracoda összetett szem antennula carapax 2. torláb farokvilla
antenna mandibula 1. torláb

15 osztály: Maxillopoda hat torszelvény öt potrohszelvény
potrohon nincsenek végtagok első csáp egyágú

16 alosztály: Branchiura rend: Arguloida - haltetvek
nagy carapax mindkét csáppár horgas, fogas kapaszkodószerv, szúró-szívó szájszervek első állkapocs: tapadókorong naupliusz és összetett szem is átalakulás nélkül fejlődnek toron 4 pár hasadtláb halakon vért szívnak, a középbél vakzsákjaiban raktározzák a vért, szívás után szabadon úszkálnak kevés faj, kicsik (max. 3 cm)

17 alosztály: Copepoda – evezőlábú rákok
aprók, szabadonélők: max. 1 cm nincs: összetett szem, carapax 1 v. több torszelvény a fejjel összeolvadva fejtort képez első csáp hosszú, egyágú, második: rövid, elágazhat első torláb: állkapcsi láb, többi: hasadt láb, a jobb és bal oldaliakat középen páronként kitinlemez kapcsolja össze  evezőlábak potroh végén jól fejlett farokvilla (furca) ivarnyílás az első potrohszelvényen, a nőstényeknek egy vagy egy pár petecsomója van szabadonélők: édesvíziek (minden víztípusban!) és tengeriek élősködők: külső és belső ~, édesvizekben halparazitáknak van gazdasági jelentősége igen fajgazdag csoport

18 Copepoda testfelépítése
potroh petecsomó fejtor nauplius szem o + Rend: Calanoida Család: Diaptomidae Rend: Cyclopoida Család: Cyclopidae

19 Copepoda Cyclops sp. nősténye nauplius lárva Copepoda szűrőkészüléke
Harpacticoida (rövid csápok!)

20 osztály: Malacostraca - felsőrendű rákok
állandó szelvényszám fej: 5+1 tor: 8 potroh: 6+1 a potrohon hasadtlábak vannak utolsó potrohláb pár: uropodium toron a járólábak pálcalábak ivarnyílások: hímé a 8., nőstényé a 6. torszelvényen

21 osztály: Malacostraca alosztály: Hoplocarida rend: Stomatopoda - sáskarákok
rövid carapax első 5 torszelvényen pengés fogólábak 6 nagy potrohszelvény és jól fejlett telson faroklegyező potrohlábakon vannak a fonalas kopoltyúk nyélen ülő összetett szemek fejlődés átalakulással, zoëa lárvával tengeri ragadozók, lesből támadnak a zsákmányra Squilla mantis – éti sáskarák: a Földközi-tengerben él

22 Stomatopoda lárva

23 osztály: Malacostraca alosztály: Eumalacostraca rendsorozat: Syncarida
édesvíziek nincs carapax első torszelvény szabad vagy hozzánő a torhoz a test szelvényei nagyjából egyformák lábak: hasadtlábak rend: Bathynellacea - törpe maradványrákok telsonon farokvilla, uropodium, nincs szem, kétágú csápok, a legkisebb Malacostr.: 0,5 mm, mély vizekben vagy felszín alatti vizekben élnek, Mo.-n: Bathynella natans - parányi maradványrák Bathynella natans baradlana

24 rendsorozat: Syncarida
rend: Anaspidacea – maradványrákok Anaspidea sp.

25 Rendsorozat: Peracarida rend: Mysida - hasadtlábú rákok
1-3 cm fej az első 3 torszelvénnyel összenő carapax a tort fedi toron csak hasadtlábak torlábakon nagy exopoditok nincsenek elágazó kopoltyúk potrohlábak (nőstényeken) csökevényesek hátsó torlábakon 2-3 pár költőlemez tengeriek, néhány faj édesvízi, planktonikusak Limnomysis benedeni - pontuszi tanúrák a Duna alsó szakaszán él, Mo.-ra haltápláléknak betelepítették

26 Limnomysis benedeni édesvízi Leptomysis sp. tengeriek

27 Rend: Isopoda - ászkák név: toron 7 egyforma pálcaláb
hát-hasi lapítottság első csáp rövid (szárazföldiek: csak 3 íz) második csáp: 5 ízű nyél, hosszú ostor ülő összetett szemek első torszelvény a fejjel fejtort alkot többi 7 szelvény szabad potroh rövid, néhány szelvénye összenőhet kopoltyúk a potrohlábakon  8400 faj, minden lehetséges élőhelyen, aljzaton élnek szárazföldi életmódot folytatók is vannak

28 Alrend: Asellota – Édesvízi ászkák
3-6. potrohszelvények egymással és a telsonnal összenőve pleotelsont alkotnak antennula jól fejlett, az egyágú antenna még hosszabb potrohlábak csak légzésre szolgálnak hosszú uropodium főleg tengeriek, néhány édesvízi Asellus aquaticus - víziászka Mo.-n lassúfolyású és állóvizekben gyakori

29 Asellus aquaticus - víziászka
pleotelson

30 Alrend: Oniscidea – Szárazföldi ászkák
szárazföldi ászkák; sterniteken a lábak alapján vízvezető rendszer pleopoditok exopoditja légzésre szolgál: ez a tracheális szerv = fehérszerv, apró, levegővel telt csövek hálózzák be párás helyeken élnek a domború testűek összegömbölyödésre képesek felületük olykor erősen szemcsézett antennula csökevényes (3 ízű) antenna 5 tagú alapból és alapesetben 4 ízű ostorból áll szaporodási időszakban a nőstények 2-6. torszelvényein oostegitek=költőlemezek alakulnak ki, ezek képezik a marsupiumot

31 Mesoniscus graniger - vakászka család: Oniscidae
család: Mesoniscidae vakok, pigmentálatlanok, sötétben élnek, hosszú uropodit Mesoniscus graniger - vakászka Aggtelek, Baradla-barlang család: Oniscidae lapított test, 3 ízű csápostor Oniscus asellus - fali ászka: Ny-Európában élő, terjedőben levő szinantróp faj család: Porcellionidae durván szemcsézett testfelület, 2 ízű csápostor Porcellio scaber - érdes pinceászka kozmopolita család: Armadillidiidae domború testű, teljesen összegömbölyödő fajok Armadillidium vulgare - gömbászka 2 ízű csápostor, minden pleopoditon fehérszerv

32 Oniscus asellus

33 Oniscus asellus Porcellio scaber Armadillidium vulgare

34 A szárazföldi ászkák osztályozása
csápostor: 3 ízű csápostor: 2 ízű

35 Rend: Amphipoda - felemáslábú rákok
oldalirányban lapított test első torszelvény a fejjel összenőve fejtort alkot ülő szemek jól fejlett, kétágú antennulák első pár torláb állkapcsi láb 2-3. pengés láb, táplálék tartására való 2-5. torlábak előre irányulnak 6-8. torlábak hátrafelé, járás, kapaszkodás kopoltyúk a torlábakon vannak 1-3. potrohlábak: hasadtlábak, úszásra valók 4-6. potrohlábak: hosszabbak, pálcaszerűek, segítségükkel szökellő mozgást végeznek  6000 faj, főként tengeriek, vannak édesvíziek és néhány vízparton, párás helyen élő faj is van

36 Gammaridea csoport fej és az első torszelvény fejtort alkot, nincs carapax a legnagyobb fajszámú Amphipoda csoport 1-2. torláb pengeláb valamennyi torláb tőíze hatalmas lemezzé alakult nőstény: 4 pár költőlemez Mo.-n  20 faj él, Gammarus fossarum - közönséges bolharák középhegységi patakokban, avarlebontás! Gammarus roeseli - tüskés bolharák folyókban és állóvizekben Niphargus spp. - vak bolharákok pigmentálatlanok, felszín alatti vizekben élnek

37 Gammarus fossarum Gammarus roeseli Niphargus sp.

38 Caprellidea csoport első két torszelvény a fejjel fejtort alkot
első torlábak pengések 4-5. torlábak csökevényesek, potroh csökevényes, potrohlábak is hiányzanak jól fejlett marsupium megnyúlt, pálcaszerű test, tengeriek, Hydrozoa telepeken élő ragadozók Caprella linearis - nyurga botrákocska Cyamus spp. - bálnatetvek széles, lapos test, bálnák testén élnek

39 rend: Euphausiacea - világító rákok
oldalról lapított test fejen rostrum - csőrnyúlvány nyélen ülő szemek nincs állkapcsi láb carapax torszelvényekkel teljesen összenő torlábakon kopoltyúk, carapax nem fedi el őket potrohszelvényeken oldallebenyek világítószerveik vannak tengeriek, planktonikusak táplálkozás: szűrögetéssel szűrőkészülék: 1-6. torláb endopoditjainak sörtéi a cirkumpoláris területeken hatalmas rajokat képez 13 faj, ezek összefoglaló neve: krill (sziláscetek és egyes halak, pl. heringek fő tápláléka)

40

41 Rendsorozat: Eucarida rend: Decapoda - tízlábú rákok
Decapoda – tízlábú: öt pár járólábuk van (tor 4-8. szelvényein) A tor 1-3. lábpárja állkapcsi láb A potrohon 6 pár hasadt láb van A szem mozgatható nyélen ül Carapax a torszelvények dorsalis részével összeolvadt Oldalt a lábak tövéig ér, a kopoltyúkat befedi  kopoltyúüreg Fejtor ebben a rendben a legfejlettebb: fej + 8 torszelvény összeolvad Egyedfejlődés: tengeriek: zoëa lárvával (esetleg ritkán: nauplius stádium előzi meg), édesvíziek: átalakulás nélkül, nincs lárva alak A legfajgazdagabb rend a rákok között (~ minden 4. rákfaj Decapoda!)

42 rend: Decapoda - tízlábú rákok alrend: Eukyphida
garnélák édesvízi garnéla

43 Palaemon serratus fűrészes garnéla

44 mimikrigarnéla ékszergarnéla (Periclimenes sp.)

45 rend: Decapoda - tízlábú rákok alrend: (Reptantia) Pleocyemata – Mászórákok
hát-hasi irányban lapítottak a hátpajzs erősen elmeszesedő a rostrum változó fejlettségű

46 languszta (Palinurus elephas)
Palinura csoport languszta (Palinurus elephas) első pár csáp erősen meszes vastag, langusztáknál a töve tüskézett, medverákoknál széles, lemezszerű medverák (Scyllarides latus) phyllosoma lárva

47 languszta

48 Astacidea csoport folyamirák - Astacus astacus
kecskerák - Astacus leptodactylus kövirák - Austropotamobius torrentium

49 Astacida testfelépítése

50 kecskerák nőstény és hím
folyamirák kövirák

51 folyamirák rostrum kecskerák rostrum

52 hím és nőstény folyamirák
cifrarák - Orconectes limosus É-Amerikából került Ny-Európába, Németországból Magyarországra Legújabb betelepülő: Pacifastacus leniusculus – intőrák (DNy-Magyarország, Gyöngyös-patak)

53 európai homár (Homarus gammarus)
norvégrák vagy scampi (Nephrops norvegicus)

54 homár

55 Anomala csoport satnyafarkú rákok remeterákok

56

57 társuló tengerirózsával
remeterák társuló tengerirózsával

58 pálmatolvaj (Birgus latro)

59 Brachyura csoport rövidfarkú rákok, tarisznyarákok „háromszögrákok”:
nagy tengeripók (Maja squinado) Cancer pagurus

60 nagy tengeripók

61 kínai vörösollós rák (Eriocheir sinensis) integetőrák (Uca sp. ) megalopa lárva

62 osztály: Branchiopoda (Phyllopoda) - levéllábú rákok
Változószámú testszelvény Toron levéllábak Potrohon nincsenek lábak Utolsó potrohszelvényen farokvilla (furca) található

63 alosztály: Sarcostraca rend: Anostraca – csupasz levéllábú rákok
nincs carapax, nauplius és összetett szem kevés faj, időszakos vizekben közönséges tócsarák - Branchipus stagnalis Branchinecta sp. hím és nőstény úszás: hanyattfekve Branchipus stagnalis – közönséges tócsarák hazai, időszakos kisvizekben (pl. keréknyom) Branchinecta ferox – széki tócsarák legnagyobb hazai faj, szikes kisvizekben Artemia salina – sóféreg nálunk nem él, sós belvizekben, ún. salinákban

64 Artemia sp. („sóféreg”) hím
nauplius lárva jelentőség: a petéket gyűjtik, a lárva haltáplálék Artemia sp. („sóféreg”) hím a 2. pár csáp a hímeken ölelőszervvé alakult, amellyel párzás során a nőstényt tartják

65 alosztály: (Calmanostraca) Phyllopoda
rend: Notostraca – pajzsos levéllábú rákok nyári pajzsosrák - Triops cancriformis carapax farokvilla (furca) csápok rövidek, 1. lábpár függelékei tapogatókká módosultak levéllábak akár 40 törzsszelvény (rákok között a legnagyobb szelvényszám!) (Lepidurus packardi)

66 alosztály: Calmanostraca rend: (Conchostraca) Diplostraca –
kagylós levéllábú rákok Conchostraca Limnadia lenticularis – tapadó lencserák szűznemzéssel szaporodik a kétoldali hátpajzs befedi a testet, rajta kagylóhéjéhoz hasonló koncentrikus növekedési vonalak kis, időszakos állóvizekben, kevés faj (hazánkban 6)

67 alosztály: Calmanostraca
rend: Laevicaudata (Cladocera) – ágascsápú rákok Alrend: Cladocera – Ágascsápú rákok nyári és téli peték kétoldali carapax, nem fedi a fejet, első csáp egyágú, kicsi, a 2. nagy, elágazó evezőcsáp, ettől: szökellő mozgás  vízibolhák van nauplius és összetett szem is toron 4-6 lábpár, ezek (a kevés ragadozó kivételével) levéllábak ephippium a tartós petékkel

68 nálunk a Balatonban jellemző
a Cladocera nőstények hátpajzsa alatt költőüreg alakul ki a törzs és a hátpajzs között itt zajlik az embrionális fejlődés közvetlenül fejlődnek, nincs lárvaalak a nyáripeték (szubitán peték) szűznemzéssel keletkeznek (több pete kevés szikanyaggal  kicsik) a tartós vagy téli pete megtermékenyítéssel keletkezik, nagy, sok szikanyaggal, a költőüreg besötétedik, az anya pusztulását követően áttelel a tenyészidő során több fajnál: ciklomorfózis az üvegrák (Leptodora kindti) ragadozó, nagy nyeles szemei és a toron pálcalábai vannak, áttetsző nálunk a Balatonban jellemző

69 alosztály: Thecostraca rend: Rhizocephala – élősdi kacslábúak
erősen módosult test első csáp tapadószerv lett tengeriek hímnősek, naupliusz stádiumot követően ciprisz lárvájuk van rend: Rhizocephala – élősdi kacslábúak belső élősködők tengeri tízlábú rákokban kifejlett állapotban eltűnik a szelvényezettség, a végtagok, a belső szervek az ivarszervek és az idegrendszer kivételével a gazda belsejét gyökérszerű nyúlványokkal hálózzák be, ezek veszik fel a tápanyagokat a gazda testéből, a nyúlványok a gazda potrohában levő főtömeghez (sacculus interna) futnak a potroh egyik hasi szelvényhatárán lép ki a zsigerzsák (sacculus externa) az ivarmirigyekkel, az ivartermékek innen a tengerbe ürülnek Sacculina carcini - zacskórák tarisznyarákokon él

70 rend: Cirripedia – kacslábú rákok
kifejlett állapotban helytülők a mészlemezekből álló carapax körülveszi a testet a toron hasadt lábak, hosszú szőrökkel: kacslábak a héjból kinyújtva ezekkel szűrik ki a vízből a táplálékot kétféle alak: - kacsakagyló: nyél + törzs; - tengeri makk: törzs; a héj lemezei köralakban rendeződnek el és a középen levő nyílást mozgatható lemezek zárják el, ezek közül nyújtják ki a kacslábakat Balanus spp. – tengerimakkok Lepas anatifera – kacsakagyló

71 Thecostraca tengerimakkok kacsláb

72 először nauplius.... majd ..... cypris lárva kacsakagyló - Lepas anatifera