Mikro- és makroökonómia

Az előadások a következő témára: "Mikro- és makroökonómia"— Előadás másolata:

1 Mikro- és makroökonómia
EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról; 2. Gazdasági szereplőkről 3. Pénzről – pénzrendszerek: 3.1 magánhitelpénzrendszer; (kitérő: a pénzügyes értékelési logika) 3.1’. központi bank által kibocsátott digitális pénz; 3.2. állami hitelpénzrendszer – a Chicago-terv; Aranystandard rendszer, 3.5 kriptovaluta-rendszerek; 4. A gazdagodás alaplogikájáról; 5. A piacgazdaságról (kapitalizmusról). 7.1. EA: ELMÉLETEKET „GYÁRTUNK” Rosier-modell a magánhitelpénz-rendszer működéséről. 8. EA: 2. Uralkodó elmélet (hivatalos nevén általános egyensúlyelmélet) a kapitalizmus működéséről: már a posztulátumok szintjén nem felel meg a kapitalizmus definíciónknak, mert a krematisztiké kimarad, illetve az egyéni és társadalmi gazdagság mibenlétének azonossága okán olyan pénzt sem tudunk beilleszteni a modellbe, amit a valóságban létező pénzhez hasonlónak vélünk, ezért leheteten „kijavítani” a modellt. Ennek ellenére nemcsak azért tárgyaljuk, mert ez a jelenlegi „divat” (paradigma), hanem: (1) mikroökonómiai szinten alkalmazható (2) mint később látni fogjuk, makroökonómiai szinten támpontot ad a kapitalizmus megreformálására vonatkozóan. Az elmélet központi gondolata: ahhoz, hogy a gazdagság változásáról tudjunk beszélni, értékelni kell a javakat (értsd: egyetlen olyan számot kell tudni hozzárendelni a birtokolt javak vektorához, ami a gazdagság nagyságát méri). Ezt a csereértékkel (árakkal) teszik. Az árakat pedig az oikonomia kiindulóponttal konzisztensen a javak egyéni hasznosságértékelésére vezetik vissza: az ár a relatív hasznosságoktól függ. Az az ár, amivel a javakat értékelik általános (minden piac) egyensúlyi (keresett mennyiség=kínálat mennyiség) ár. Ennél az árnál igaz az, hogy mindenki azt teszi, amit eltervezett, ezért nincs ok arra, hogy változtasson viselkedésén. Szakszavakkal megfogalmazva: az ideális piaci egyensúly Paret-hatékony. Persze ahhoz, hogy az elméleti gazdaságot egyensúlyi állapotok sorozatán keresztül leírhassuk, szükséges, hogy létezzen egyensúly, tudjuk, hogy melyik egyensúlyban vagyunk és eljussunk az egyensúlyba (ami nemcsak azt jelenti, hogy amennyiben az árak nem egyensúlyiak, akkor az egyensúlyi árak fele mozdul el a gazdaság, hanem azt is jelenti, hogy az egyensúlyi árak ismeretében a cseréket végre is tudják hajtani a szereplők.). A kezdeti feltételeknek megfelelő (kiinduló állapotban ismert birtokolt jószágmennyiségek ismeretében) általános egyensúlyi helyzetbe azonban csak akkor jutunk el, ha olyan tudást tulajdonítunk a szereplőknek, amit decentralizált gazdaságban nem tudhatak (minden piac „állapotát” ismerniük kellene). Ennek hiányában valamilyen Pareto-hatékony állapotba fognak csak eljutni, csak vak szerencse, ha ez a kezdeti feltételekből számított általános egyensúlyi állapot.

2 Decentralizáltság Példa a DECENTRALIZÁLTSÁGhoz
1/ Határozzuk meg az ÁE-t! 2/ Elfogad nem rosszabb helyzetbe hozó ajánlatot: második ajánl 4xt 6 xt+1-ért cserébe 3/ Most mi lesz az új ÁE?