Mikro- és makroökonómia

Az előadások a következő témára: "Mikro- és makroökonómia"— Előadás másolata:

1 Mikro- és makroökonómia
EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról; 2. Gazdasági szereplőkről 3. Pénzről – pénzrendszerek: 3.1 magánhitelpénzrendszer; (kitérő: a pénzügyes értékelési logika) 3.1’. központi bank által kibocsátott digitális pénz; 3.2. állami hitelpénzrendszer – a Chicago-terv; Aranystandard rendszer, 3.5 kriptovaluta-rendszerek; 4. A gazdagodás alaplogikájáról; 5. A piacgazdaságról (kapitalizmusról). EA: ELMÉLETEKET „GYÁRTUNK” Rosier-modell a magánhitelpénz-rendszer működéséről. Uralkodó elmélet (hivatalos nevén általános egyensúlyelmélet) a kapitalizmus működéséről Számpéldák: Decentralizáltság és általános egyensúly: nem az általános egyensúlyba jut el a gazdaság, ha van nem egyensúlyi áron is csere. Krematisztiké és általános egyensúly: Robinson Crusoe gazdaságban krematisztikus viselkedéssel nem létezik általános egyensúly, tehát az uralkodó elmélet nem javítható meg! Makro- helyett akkor mire használható az uralkodó elmélet? - Mikroökonómia

2 Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony.
Kapitalizmus leírását célzó ELMÉLETEK: 1/ Uralkodó elmélet (mainstream; standard) Általános egyensúlyelmélet Fennálló ideológia támasza, tehát e rendszer örök (stabil), hatékony, igazságos D S Etc. EGY APRÓSÁG! „…. az állítás, miszerint a szabad piac az erőforrások optimális allokációjához vezet, elveszti megalapozottságát. Az állítólagosan tudományos elmélet …. marxizmussal való hasonlóság[át] nagyon közelinek látom, ami szintén tudományos státuszt követelt magának.” (Soros György 1997, The capitalist threat) JÓLÉTI TÉTEL Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony. ORTODOX elméletek POSZTULÁTUMAI: 1/ gazdagodás alaplogikája (OIKONOMIA): Á-(P)-Á’ 2/ egyéni és társadalmi gazdagság AZONOS TERMÉSZETŰ (jószágok) 1/ AKKOR HASZNÁLHATÓ-E AZ AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATÁRA? 2/ URALKODÓ ELMÉLET A NEM TELJES GAZDASÁGRÓL: MIKROÖKONÓMIA

3 Mikroökonómia: fogyasztó elmélete
ORTODOX elméletek POSZTULÁTUMAI: 1/ gazdagodás alaplogikája (OIKONOMIA): Á-(P)-Á’ 2/ egyéni és társadalmi gazdagság AZONOS TERMÉSZETŰ (jószágok) Egyének (fogyasztók) értékelése: hasznosságfüggvénnyel: U(javak)=U(x) pl.: x=(3,2) Mikroökonómia: fogyasztó elmélete Cél: fogyasztó keresletének meghatározása Létezzen: a fogyasztónak össze kell tudni hasonlítani a jószágvektorok hasznát. Ha U(x)>U(y), akkor x hasznosabb, mint y U sorba rendezi a jószágvektorokat Preferencia-rendezés (legalább annyira hasznos/szereti) ordinális hasznosság Minden pozitív monoton transzformációja is ugyanazt a preferencia-rendezést ábrázolja. Közömbösségi görbe: azonos hasznosságú jószágvektor halmaza Ahhoz, hogy létezzen folytonos hasznosságfüggvény, a preferenciarendezésnek (jelöljük R-rel) az alábbi tulajdonságoknak kell eleget tenni: Minden x, y és z különböző jószágvektorra: 1/ Reflexív (tautológia): xRx 2/ Tranzitív (koherens döntés): ha xRy és yRz, akkor xRz 3/ Teljes (bármely két jószágkosár összehasonlítható): vagy xRy vagy yRx 4/ Folytonos (-): {x: xRy} és {x: yRx} halmazok zártak Jól viselkedő hasznosságfüggvény folytonosan deriválható is:

4 PÉLDA U(x)=U(a,b)=ab Max (d1, d2, …) b (2,5) és (4,3)
TEHÁT: (2,5) R (4,3) 5 * 3 * U(4,3)=12 U(2,5)=10 V(a,b)=2U(a,b)2+8 = 2a2b2+8 V(2,5)=208 V(4,3)=296 a 2 4 Fogyasztó célja: maximális szükséglet kielégítés jószágok által Max (d1, d2, …) U Megoldása: 1/ érintő 2/ tud adni cserébe (meg tudja fizetni) Korlátja: cserében adnia is kell p1d1+p2d2+… ≤ p1e1+p2e2 +… = I

5 Érintési feltételhez: közömbösségi görbe meredeksége
Értelmezése: Megmutatja, hogy ha fogyasztó kap 1 (végtelen kis) egység a jószágot, akkor mennyi x jószágot hajlandó adni cserébe maximum. x da Kiszámolása: U=U(a,x) =ax dx Pl.: a0=8, x0=5 dU=0 MRSx,a = dx/da = - MUa / MUx a1=9, x1=7 dU=63-40=23 dU=5(9-8)+9(7-5) dU=(δU/ δa)da+(δU/ δx)dx dU=MUada +MUxdx MRS = dx/da a

6 Fogyasztó döntési szabálya: Max U(x1, x2) x1, x2 szerint
p1x1 + p2x2 = I korlát mellett Megoldottuk: x1*(p1,p2,I) x2*(p1,p2,I) A x2* B * x1*(p1,p2,I): KERESLETI FÜGGVÉNY p1 Mindegy egységárnál megmutatja, hogy maximum mennyi jószágot akar vásároni a fogyasztó * A x1* B * P’1 x1* Két típusú kérdést lehet feltenni: Alapmodellben feltehető kérdések: 1/ Ha ár (saját/másik jószágé)/jövedelem változik hogyan változik a kereslet? (helyettes, kiegészítő) 2/ Akárhogyan változhat? Nem. pl.: ha a kereslet nő, amikor a jövedelmünk nő, akkor ha az ár nő, akkor a kereslet csökken. 3/ Menyivel változik a kereslet? (rugalmasság) 4/ Mennyivel változik a fogyasztó teljes kiadása (=vállalat bevétele)? 5/ Hogyan változik a fogyasztó jóléte? Hogyan forintosíthatjuk? (CV; EV; CSV) 1/ ha változnak a paraméterek (p1,p2,I) hogyan változik a kereslet (x1)? 2/ …és ennek hatására hogyan változik a hasznosság (jólét) ?

7 1/ Hogyan változik a kereslet?
Fogyasztó döntési szabálya: Max U(x1, x2) x1, x2 szerint p1x1 + p2x2 = I korlát mellett Megoldottuk: x1*(p1,p2,I) 1/ Hogyan változik a kereslet? Keresleti függvény alakja elárulja: 1.1/ Jószágok osztályozása: Ha p1 nő → x1 csökken: (ordinary good) közönséges (értsd: szokványos) jószág Ha p1 nő → x1 nő: Giffen - jószág Ha p2 nő → x1 nő Helyettes termékek Ha p2 nő → x1 csökken Kiegészítő termékek Ha I nő → x1 csökken alsórendű (inferior) Ha I nő → x1 nő: normál jószág Akkor akárhogyan változhat a kereslet / keresleti függvények alakja tetszőleges? NEM 1.2/ Törvényszerűségek: Kereslet törvénye: Ha egy jószág kereslete nő, amikor a jövedelem nő, akkor ha az ára nő, akkor kereslete szükségképp csökken. (Vagyis a keresleti függvény csökkenő lesz, ahogy rajzoltuk.)

8 1.3 (kereslet)változás szokásos mérőszáma
Pl.: ha 2Ft/l-rel nő a benzin ára, akkor mennyivel változik a keresett mennyiség literben? Eddig mértékegysége volt a változásoknak: Cél: MEGSZABADULNI a mértékegységtől: RUGALMASSÁGI MUTATÓK (%): Ha változik a nevező 1%-kal, akkor hány százalékkal változik a számláló? X jószág keresletének saját ár-rugalmassága: SZ=X, N=px X jószág keresletének kereszt-ár-rugalmassága: SZ=X, N=py X jószág keresletének jövedelemrugalmassága: SZ=X, N=I 1.4 Rugalmassági tulajdonságok - Ha a fogyasztó kereslete rugalmas, akkor a sajátár csökkenése a jószágra költött kiadás növekedésével jár együtt. (tehát az eladó bevétele nő) - Ha a kereslet rugalmatlan, akkor az ár növelése az eladó bevételét (és profitját is) növeli.

9 Jólét (U) szubjektív – objektív mértéket akarunk kapni
Fogyasztó döntési szabálya: Max U(x1, x2) x1, x2 szerint p1x1 + p2x2 = I korlát mellett Megoldottuk: x1*(p1,p2,I) 2/ …és ennek (árváltozás) hatására hogyan változik a hasznosság (jólét) ? Jólét (U) szubjektív – objektív mértéket akarunk kapni Kompenzációs változás (Hicks-i értelemben fixen tarjuk a fogyasztó reáljövedelmét) Fogyasztói többlet változása Nettó fogyasztói többlet: az az összeg, amennyivel többet lenne hajlandó kifizetni a fogyasztó adott mennyiségű jószágért. px p q x

10 y C * H * A * *B xB xC xA x Reáljövedelem fix hicks-i értelemben: ha ugyanazt a hasznossági szintet tudja elérni az árváltozás után, mint az árváltozás előtt. Reáljövedelem fix Slutsky szerint: ha ugyanazt a jószágkosarat meg tudja vásárolni az árváltozás után, mint az árváltozás előtt.

11 2/ …és ennek hatására hogyan változik a hasznosság (jólét) ?
x2 CV EV H * 2.1. Egyetlen szereplőé p2=1 A * *B x p1 x1 B * A * Megmutatható: EV≤ CS≤CV CS x1(p 1,1,I) Csak kvázilineáris (pl.: U(x,y)=lnx+y) preferenciáknál esik egybe a három mérőszám. x1

12 2.1. Társadalom jólétének változása
Társadalmi jóléti függvények: W(UA, UB, …)= pl.: min(UA, UB, …) (Rawls) sAUA+sBUB (Bentham) Mikor lehet ilyet felírni? 1/ „fix ordinális” Elégséges? 2/ Arrow lehetetlenségi tétele: Nem létezik olyan társadalmi választás amelyre igaz, hogy: reflexív, tranzitív és teljes rendezésekből ugyanilyen tulajdonságokkal bíró rendezést ad Pareto - elv érvényesül irreleváns alternatíváktól való függetlenség nincs diktátor