Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető

Az előadások a következő témára: "Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető"— Előadás másolata:

1 Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető
Az infekciókontroll helyzete Magyarországon Dr. Oroszi Beatrix – projekt szakmai vezető

2 Témáink Infekciókontroll helyzetértékelés
Infekciókontroll tevékenység Magyarországon Fejlesztendő területek, célok, stratégiák Az infekciókontroll fejlesztése multimodális stratégia szerint

3 Kórházcentrikus egészségügyi ellátórendszer, vulnerábilis lakosság
2016 2016 2015-ben Magyarországon A kórházi elbocsátások száma 2,2 millió fő 78 ezer fő* kapott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést (EÁF) mintegy 340 ezer többlet ápolási nap 68 ezer bejelentett fertőző megbetegedés * Becsült adat Forrás: OECD (2019), Life expectancy at birth, alcohol consumption, overweight and obesity, daily smoking (indicators). doi: /27e0fc9d-en (Accessed on 03 February 2019) Suetens C, Latour K, Kärki T et al. the Healthcare-Associated Infections Prevalence Study Group11 Prevalence of healthcare-associated infections, estimated incidence and composite antimicrobial resistance index in acute care hospitals and long-term care facilities: results from two European point prevalence surveys, 2016 to Euro Surveill. 2018;23(46) Az akut kórházi ellátásban fellépő HAI egymagában több megbetegedésért, halálesetekért felelős az EU országokban, mint az egyéb bejelentendő fertőző betegségek. Az összes bejelentett fertőző betegség 2015-ben 70 ezer fő körül volt, ebbe beleértjük a több mint 40 ezer varicellát

4 Forrás: Mengxin Li, The New York Times, 07.28. 2017
Az egészségügyi ellátórendszer komplexitása nagyfokú Forrás: Mengxin Li, The New York Times,

5 Nagyobb komplexitás – növekvő kockázat!
Az egészségügyi ellátással összefüggő nem kívánt hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, de előfordulási gyakoriságuk hatékony módszerekkel jelentősen csökkenthető Növekvő arányú fokozott kockázatú népesség Idősödés, Krónikus betegséggel élők magas aránya, multimorbiditás Immunhiány, vulnerabilitás Alacsony születési súlyú újszülöttek magas aránya, Transzplantációs recipiensek, immunszuppresszív terápia Az egészségügyi ellátórendszer növekvő igénybevétele (idősödés + epidemiológiai átmenet utáni állapot) Speciális környezet, egyre komplexebb beavatkozások, invazivitás Magas sérülékeny betegcsoportokat ellátó osztályok, pl. intenzív betegellátó osztályok, égés osztályok, Krónikus osztályok, Egyre komplexebb diagnosztika és ellátás, Ma már rutinszerű a magas invazívitású ellátás Az egészségbiztonság, a biztonságos betegellátás iránti fokozott lakossági igény

6 AZ INFEKCIONKONTROLL MINDENKI FELELŐSSÉGE
Szereplők, feladatok Fekvő- és járóbeteg ellátás, alapellátás (egészségügyi dolgozók, kiszolgáló személyzet, beteg, látogató stb.) Támogató, kiszolgáló funkciók (takarítás, laboratórium, hulladék kezelés, étkeztetés, sterilizálás stb.) Fenntartó (állami, magán, egyházi stb.) Finanszírozó (NEAK) Országos tisztifőorvos, kormányhivatalok AZ INFEKCIONKONTROLL MINDENKI FELELŐSSÉGE

7 Mit tartalmaz az infekciókontroll tevékenység a jogszabály szerint?
SURVEILLANCE 1) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, 2) mikrobiológiai 3) antibiotikum rezisztencia 4) antimikrobiális szerek felhasználása  AMR Helyi antibiotikum politika kialakítása az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében  OKTATÁS egészségügyi dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos tervszerű képzése, továbbképzése  TÉNYEKEN ALAPULÓ FERTŐZÉSMEGELŐZÉS helyi fertőzés-megelőzési stratégiák kidolgozása, a megvalósítás monitorozása pl. izoláció, környezeti infekciókontroll  HELYI ELJÁRÁSRENDEK Kockázatértékelés, kockázatcsökkentésre és kezelésre irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése, monitorozása.  SZABÁLYOZÁS és FELÜGYELET  BEJELENTÉS, JÁRVÁNY KIVIZSGÁLÁS Eset és esemény alapú bejelentési kötelezettség, járványügyi kivizsgálás, járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtás felügyelete  MENEDZSMENT Erőforrások biztosítása, továbbá intézményi infekciókontroll terv, valamint helyi eljárásrendek kialakítása  KÉSZÜLTSÉG egészségügyi veszélyhelyzetekre történő felkészülés 

8 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések európai és hazai felügyeleti rendszere
Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) Nosocomiális járványok felügyelete Pont Prevalencia Vizsgálatok az aktív fekvőbeteg és a hosszúápolási idejű intézményekben Sebfertőzés surveillance Intenzív osztályok surveillance Clostridium difficile okozta fertőzések hazai és európai surveillance Multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és véráramfertőzések hazai felügyelete EARS-Net ESAC-Net Nemzeti Bakteriális Surveillance (NBS) rezisztencia Antibiotikum felhasználás surveillance NNSR Kötelező jelentések 1.A. Nosocomiális járványok 1.B. Multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.C. Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.D. Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 1.E. Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás Kötelezően választható surveillance-ok 2.A. Sebfertőzés surveillance 2.B. Intenzív terápiás osztályok (ITO) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a 2.C. Intenzív terápiás osztályok beteg alapú egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a – intenzív terápiás egyedi (ITE) 2.D. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a Az NNSR eredmények évente publikálásra kerülnek. Futó tevékenységek Integrálódás az ECDC megalakulásával ( a hazai MK és VÁF surveillance nem része az ECDC surveillance-nak) PPS ( Point Prevalence Survey- Pont Prevalencia Vizsgálatok, SSI (surgical site infecton- Sebfertőzés surveillance) ICU- Intensive Care Unit Intenzív osztályos surveillance , CDI - Clostridium difficile infection) HAI-Net Healthcare-associated Infections Surveillance Network , EARS-NetEuropean Antimicrobial Resistance Surveillance Network, ESAC-NetAntimicrobial consumption database

9 Az eü. ellátással összefüggő fertőzések becsült betegségterhe
A 2017-es európai pontprevalencia vizsgálat (PPV) eredményei megnevezés Magyarország* EU/EEA Páciensek száma a PPV mintában (fő) 20 588 Legalább 1 EÖF a PPV mintában (prevalencia) 818 (4%) (5,5%) Becsült incidencia 3,5% (2,1-5,4%) 3,7% (2,4-5,3% Antibiotikum felhasználás prevalenciája 15,9% 30,5% *reprezentatív minta alapján, 38 kórház Suetens C, Latour K, Kärki T et al. the Healthcare-Associated Infections Prevalence Study Group11 Prevalence of healthcare-associated infections, estimated incidence and composite antimicrobial resistance index in acute care hospitals and long-term care facilities: results from two European point prevalence surveys, 2016 to Euro Surveill. 2018;23(46) Az országokkal súlyozott HAI prevalencia az akut ellátást nyújtó kórházakban végzett validálási korrekció előtt 5,5% (95% cCI: 4,5–6,7%) hasonló volt az ECDC PPS-ben az AK-ban lévő 5,7% -os (95% cCI: 4,5–7,4%) prevalenciához 2011 és 2012 között.

10 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések típusai*
2017. évi hazai PPV * 99 kórház adatai alapján Egyéb fertőzések: kardiovaszkuláris fertőzés, csont és izületi fertőzés; központi idegrendszeri fertőzés; szem-, fül-, orr, torok- és szájfertőzések;genitális traktus fertőzése; szisztémás fertőzés; egyéb nem felsorolt

11 Kórokozók megoszlása a 2012. és a 2017. évi hazai PPV során
% 10 kórokozó az izolátumok 85%-t adja

12 Antimikrobiális rezisztencia index
Az európai pontprevalencia vizsgálat eredményei megnevezés Magyarország EU/EEA Vizsgált izolátumok száma 256 8 031 Rezisztens izolátumok aránya 37,9% 31,6% Becsült éves EÖF 5 383 Antimikrobiális rezisztencia index az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetén, az aktív betegellátást végző kórházakban. Suetens C, Latour K, Kärki T et al. the Healthcare-Associated Infections Prevalence Study Group11 Prevalence of healthcare-associated infections, estimated incidence and composite antimicrobial resistance index in acute care hospitals and long-term care facilities: results from two European point prevalence surveys, 2016 to Euro Surveill. 2018;23(46) Az európai antimikrobiális rezisztencia-felügyeleti hálózat (EARS-Net) 2015-ös adatainak 16 antibiotikum-rezisztens baktérium kombinációjának előfordulási gyakoriságát becsülték meg. A véráram-fertőzések (BSI-k) számát az ECDC európai akut fekvőbetegellátó intézményekben 2011 és 2012 között elővégzett prevalencia felméréséből származó átváltási tényezővel szorozták meg. Az irodalom szisztematikus áttekintése alapján öt fertőzési típusra fejlesztettekk ki betegség-kimeneteleket.

13 Kórházi IC struktúra indikátorok
Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás (medián) Mo ben 6 l/1000 ápolási nap EU 2012-ben 24 l/1000 ápolási nap Mo ben 8,1l/1000 ápolási nap WC-vel és kézmosóval felszerelt egyágyas kórtermek aránya (medián) Mo ben 6,5% EU 2012-ben 24% Mo ben 6%

14 MELYEK a fejlesztendő területek?

15 Prevenció az egészségügyi ellátás első vonalában
Harmadlagos prevenció Pl.: diagnózis, laboratóriumi vizsgálat, antibiotikum kezelés, izoláció, ápolás, Másodlagos prevenció Pl.: szűrés és időben megkezdett hatékony kezelés Elsődleges prevenció Pl. egészségi állapot javítása, védőoltások, invazív beavatkozások elkerülése, IC ellátási csomagok alkalmazása, környezeti higiéne, kézhigiéne Harmadlagos prevenció Pl.: diagnózis, laboratóriumi vizsgálat, antibiotikum kezelés, izoláció, ápolás, Másodlagos prevenció Pl.: szűrés és időben megkezdett hatékony kezelés Elsődleges prevenció Pl. egészségi állapot javítása, védőoltások, invazív beavatkozások elkerülése, környezeti IC kontroll stb.

16 Célok és fejlesztendő területek
Cél a betegek, egészségügyi dolgozók és látogatók egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésektől való védelme Fejlesztési stratégia Átfogó, multimodális Fejlesztési sarokpontok Páciens központúság Ellátási folyamatok középpontba állítása Támogató funkciók fejlesztése Szervezeti kultúra fejlesztése

17 Legfontosabb fejlesztendő területek
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések mintegy 30-50%-a megelőzhető az alábbi 5 területre irányuló intézkedéscsomaggal: Megfelelő kézhigiéné és izoláció alkalmazása Infekciókontroll ellátási csomagok következetes alkalmazása Húgyúti katéterek használatakor Lélegeztetéssel összefüggésben Érkatéterek alkalmazásakor Műtéti sebfertőzések megelőzésére

18

19 Az infekciókontroll fejlesztésének eszközei
Adminisztratív, jogi eszközök Elsősorban a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről módosítása őszén Stratégiai irány: prevenció megerősítése elsősorban a betegellátás illetve intézményi menedzsment szintjén Rendszerszintű változtatások intézményi szinten EFOP – VEKOP Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése konstrukció olyan szervezeti kultúra, szemlélet megteremtése, amelynek segítségével a dolgozók felismerik a veszélyforrásokat a tevékenységek végzése során és javaslatokat fogalmaznak meg kivédésükre, és az intézmény vezetése aktívan közreműködik a betegbiztonság fejlesztésében.

20 Nemzeti Népegészségügyi Központ - konzorciumvezető
Az EFOP – VEKOP projekt betegbiztonsági alprojektjének megvalósítói Nemzeti Népegészségügyi Központ - konzorciumvezető Semmelweis Egyetem (Egészségügyi Menedzserképző Központ) Állami Egészségügyi Ellátó Központ Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

21 Fejlesztés a WHO multimodális fejlesztési stratégiája mentén
Rendszer áttervezés Oktatás, képzés Monitorozás és visszacsatolás Emlékeztetők, kommunikáció Intézményi kultúra megváltoztatása

22 1. A rendszer megváltoztatása (erőforrás áttervezés)
Gyakorlati példák ( től) Alkoholos kézfertőtlenítő szer, kézfertőtlenítő elérhetővé tétele minden betegellátási ponton és a látogatói belépési pontokon; IC kapcsolattartó nővér kijelölése minden osztályon, akinek dedikált időt kell fordítania a meghatározott IC tevékenységekre; Egyéni kockázatértékelés és rizikóbesorolás; minden beteg esetén, felvételkor (72 órán belül), új kockázati tényező megjelenésekor (pl. műtét, katéter), áthelyezéskor A kockázatértékelés alapján: kockázat lehetőség szerint csökkentése (eszközös beavatkozások, antibiotikum átgondolása) beteg/hozzátartozó tájékoztatása Indokolt esetben felvételi szűrés

23 1. A rendszer megváltoztatása (erőforrás áttervezés)
ELLÁTÁSI CSOMAG („CARE BUNDLE”) BEVEZETÉSE: bizonyítékokon alapuló, röviden megfogalmazott intézkedések (általában 3-5), jó gyakorlatok összessége, együttesen, megbízhatóan és átfogóan alkalmazva igazoltan javítja a betegellátás folyamatait és segít az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésében, formálisan elfogadott kórházi program részeként

24 2. Oktatás, képzés Kiket kell képezni? Milyen képzést kell tartani annak érdekében, hogy a jogszabályban és a módszertani levelekben foglaltak megvalósuljanak? Milyen gyakran? Ki nyújtja a képzést? Van elég felkészült szakember? Gyakorlati példák: Infekciókontroll TTT képzések (EFOP ) Infekciókontroll E-learning képzések (EFOP 1.8.0) Intézményi szinten megszervezett IC kapcsolattartó képzések

25 Új országos tisztifőorvosi módszertani levelek 2018. novemberétől
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének és felügyeletének megerősítésére az intézményi és egyéni kockázatértékelésen keresztül Az érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések megelőzésére szolgáló ellátási csomagról A műtéti sebfertőzések megelőzésére szolgáló ellátási csomagról A lélegeztetéssel összefüggő pneumónia megelőzésére szolgáló ellátási csomagról A húgyúti katéterrel összefüggő húgyúti fertőzések megelőzésére szolgáló ellátási csomagról

26 3. Monitorozás és visszacsatolás
Menedzsment szinten hogyan lehet meghatározni a fejlesztendő területeket? Hogyan lehet követni az intézkedések megvalósulását? Gyakorlati példák: Az ellátási csomagokhoz ellenőrző lista Intézményi IC kockázatértékelés országos tisztifőorvosi módszertani levél szerinti standardizált adatlap WHO infekciókontroll-program kulcselemeire épül évente legalább egyszer dokumentáltan el kell végezni erősségek, hiányosságok, fejlesztendő területek azonosítása besorolás: elégtelen/alap/közepes/haladó kockázatértékelés alapján cselekvési terv kidolgozása Sokkal több visszacsatolás szükséges!

27 4. Emlékeztetők, kommunikáció
Hogyan lehet az üzeneteket időről- időre megerősíteni az egészségügyi dolgozók és a betegek felé? Van- e lehetőség promóciós anyagok, tájékoztatók, szóróanyagok készítésére? Gyakorlati példák: Infekciókontroll módszertani levelekhez jó gyakorlat fejlesztés, gyakorlati útmutató készítés (EFOP 1.8.0) Az új tevékenység beépülésének segítése a napi rutin tevékenységbe, Emlékeztetők, vizuális jelek, folyamatábrák használata

28 Rendszertámogató funkciók
Felelősségi körök lehatárolása, szabályozása, transzparens működés  Ösztönzők rendszerbe állítása, összehangolása, elkülönült intézményi IC finanszírozás Változásmenedzsment – kliensközpontú megközelítés, a változások implementálása, fenntarthatóság biztosítása  Kompetens, elkötelezett munkatársak biztosítása  Innovatív technológiák alkalmazása, IT támogatás 

29 5. Intézményi kultúra megváltoztatása a biztonságosabb betegellátásért
Megvalósul-e a biztonságos betegellátás érdemi támogatása az egészségügyi rendszer minden szintjén? Vannak-e jó gyakorlatok, elkötelezett, példamutató munkatársak? Részt vesz-e a betegellátó team az infekciókontroll intézkedések tervezésében, adaptálásában? Éreznek-e felelősséget, belátják-e az elszámoltathatóság szükségességét? Értékként tekintenek-e a betegbiztonságra, és azon belül a fertőzés megelőzésre? Mérés és értékelés, SURVEILLANCE Jogi szabályozás, visszacsatolás Rendszerszintű változtatások a biztonság kultúrájának létrehozásához Oktatás és szakmai fejlődés Információ és kommunikáció

30 Összefoglaló Napjainkban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentik az egyik legfontosabb betegbiztonsági kockázatot; Fejlett surveillance rendszerek biztosítják a folyamatos helyzetértékelést, melyekre alapozva tervezhetők az intézkedések; A fertőzések elleni védekezés szakmai alapelvei jól ismertek; Ha következetesen és szigorúan alkalmazzuk azokat, akkor kevesebb EÖF fordul majd elő! Az implementáció azonban nehéz; vannak ugyanis gátló tényezők, amelyek gyakran a tények és szakmai alapelvek figyelmen kívül hagyását eredményezik; ha hagyjuk…! A régi jó módszereket hatékonyabban kell megvalósítani, a bizonyítottan eredményes új módszereket bátrabban és következetesebben kell bevezetni; Nincsenek bizonyítékokon alapuló csodamódszerek. Multimodális stratégiák alkalmazásával lehetséges csak változást elérni.

31 Köszönöm a figyelmet!

32 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

33 SWOT - Magyarországi infekciókontroll
Erősségek Tudományos evidenciák Jogszabályi háttér Átfogó surveillance rendszerek (fertőzések, /rezisztencia/AB felhasználás) Nemzetközi együttműködés (ECDC, WHO) Képzett infekciókontroll szakemberek az eü. intézményekben Az országos tisztifőorvoshoz köthető módszertani irányítás Gyengeségek Elkülönített intézményi IC finanszírozás hiánya Jogszabály végrehajtása változó Kevés az egészségügyi dolgozó Kevés az IC szakember Megelőző irányelvek hiánya Hiányzó Módszertani levelek Továbbképzések IC gyakorlatok monitorozása/compilance mérés Infekció- kontroll Lehetőségek Egészségpolitikában folyamatosan napirenden WHO, EU programokban, projektekben való részvétel Módszertani fejlesztés iránti szakmai elkötelezettség Veszélyek AMR, új MRK-k, CDI, egyéb kórokozók Nő a betegek vulnerabilitása (immunszupresszió, idősödés, koraszülés) Szakember elvándorlás Mikrobiológiai kapacitás Az országos infekciókontroll program kidolgozásához elvégeztük a SWOT elemzést, azonosítottuk az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket, illetve a veszélyeket. A szakpolitikai program cselekvési területei célzottan foglalkoznak az azonosított gyengeségekkel.

34 EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI Intézkedéscsomag az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére
FELADAT: prevenció megerősítése elsősorban a betegellátás illetve intézményi menedzsment szintjén Jogi eszközök: Elsősorban a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről módosítása

35 ami Európában - csak a közvetlen költségeket figyelembe véve:
Fejlett országokban átlagosan a kórházban ápolt betegek 7%-a kap el kórházi fertőzést ami Európában - csak a közvetlen költségeket figyelembe véve: 16 millió többlet ápolási nappal 37 ezer közvetlenül és további 110 ezer közvetetten az infekcióhoz köthető halálozással 7 milliárd euró plusz költséggel jár Forrás: Guidelines on core components of infection prevention and control programmes at the national and acute health care facility level. Geneva: World Health Organization; Accessed 24 Jan 2018.

36 1. A rendszer megváltoztatása (Erőforrás áttervezés)
AMR koordinációs mechanizmusok újratervezése: A miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete, az országos tisztifőorvos működteti Feladata az EÁF és antimikrobiális rezisztencia és AMR helyzet értékelése és javaslattétel kockázat csökkenthető, és AMR-t visszaszorítható intézkedésekre Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság A megyei tisztifőorvos működteti, Feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése megyei stratégiájának, akciótervének - beleértve a megyei antibiotikum politikát is - kialakítása és eredményeinek elemzése. Megyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság A fekvőbeteg-ellátó intézmény vezetőjének javaslattételi, véleményezési jogú szakmai tanácsadó testülete. Feladata az EÁF előfordulásának és az AMR helyzetet és AB-felhasználás gyakorlatának értékelése; Javaslat infekciókontroll intézkedések bevezetésére, monitorozza a bevezetett intézkedések eredményességét, hatékonyságát; Kijelöli azon AB körét, amelyek csak infektológus jóváhagyásával adhatók az intézményen belül (intézményi eljárásrend); Ellenőrzi az engedélyhez kötött AB felhasználás rendjének betartását, értékeli az intézményen belül az antimikrobiális kezelések megfelelőségét, együttműködve a Gyógyszerterápiás Bizottsággal; Intézményi infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság