Társadalombiztosítási befizetések rendszere, és a KKV-k adózása

Az előadások a következő témára: "Társadalombiztosítási befizetések rendszere, és a KKV-k adózása"— Előadás másolata:

1 Társadalombiztosítási befizetések rendszere, és a KKV-k adózása
Halász Zsolt 2019

2 Hatályos szabályozás 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

3 Alapelvek A társadalombiztosítás fogalma: A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és Magyarországon munkát végző más természetes személyeket magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A TB kötelező jellege: a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. Járulékos jelleg: a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.  Kötelezettség: járulékfizetés és egyéb fizetési kötelezettség – foglalkoztatót és foglalkoztatottat is terheli Jogszerzés: saját és hozzátartozói ellátásokra

4 Fogalmak Foglalkoztató (többek között):
bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha bizto;sítottat foglalkoztat; társas vállalkozó (kkt., bt., kft., ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda, egyni cég) esetén a társas vállalkozás; Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy; az ügyvéd, európai közösségi jogász, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

5 Fogalmak (2) Járulékalapot képező jövedelem: Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére befizetett tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék.

6 Fogalmak (3) A biztosítottak
a munkaviszonyban (kivéve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, stb. Jogviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 %-át, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelő, a főállású kisadózóként bejelentett személy.

7 TB ellátások A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi szolgáltatás; b) pénzbeli ellátások: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz; c) baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék; d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás; A nyugdíjbiztosítási ellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú öregségi nyugdíj, b) hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások;

8 TB ellátások fedezete Biztosított fizetési kötelezettségei (alap: járulékalapot képező jövedelem összege): egészségbiztosítási járulék (4+3%), munkaerő-piaci járulék (1,5%), Nyugdíjjárulék (10%). Foglalkoztató: táppénzhozzájárulás (a folyósított táppénz 1/3-a), szociális hozzájárulási adó. Egyéni vállalkozó: A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

9 Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
Nyugdíj (szolgálati időre és nyugdíjalapot képező jövedelemre) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítás nem terjed ki rá, vagy a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 24 % nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege.

10 Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
Nyugdíj (csak szolgálati idő) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 % nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) figyelembe vehető idejét, b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott 20 év szolgálati idő, vagy elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

11 Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
Egészségügyi szolgáltatásra Az nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 %-a, b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 %-a.

12 Egészségügyi szolgáltatási járulék
Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Mértéke: napi 250 Ft, havi 7500 Ft

13 Szociális hozzájárulási adó
Alapja: az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett, illetve ennek hiányéban a járulékalapot képező jövedelem + béren kivüli és egyes meghatározott (cafetéria) juttatások. Mértéke: Az adó mértéke az adóalap 19,5 %-a. Alanya: a kifizető, aki önálló, nem önálló, egyéb jövedelmet, béren kívüli és egyéb meghatározott juttatást juttat. Mentesség (pl.): kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása iskolaszövetkezet max 25 éves nappalis hallgató foglalkoztatása

14 Szociális hozzájárulási adó
Egyéni vállalkozó adóalapja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

15 KKV-k adózása

16 Költségvetési bevételek adónemek szerint (2019)
Társasági adó 399,5 mrd forint EVA 45,4 mrd forint KIVA 49,8 mrd forint KATA 135,7 mrd forint

17 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

18 EVA alanya Az adóalanyiság bejelentéssel jön létre! Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel valamennyi törvényi feltételnek, valamint a) az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy b) az állami adóhatóság az adóévre adóalanyként tartja nyilván. Adóalany lehet: a) az egyéni vállalkozó; b) az egyéni cég; c) a közkereseti társaság; d) a betéti társaság; e) a korlátolt felelősségű társaság; f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet; g) az erdőbirtokossági társulat; h) a végrehajtói iroda; i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda; j) a szabadalmi ügyvivői iroda.

19 Az EVA alanya A felsorolt személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy és az egyéni cég nem alakult át, valamint a jogi személyben, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag(ok) nem szerzett összesen) 50 %-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Nem áll(t) felszámolás, végelszámolás alatt. Bevételt, árbevételt számolt el. Az adóalanyiság utoljára december 20-ig a 2019-es adóévre választható.

20 Az EVA alanyiság választásának feltétele
Az adóalanyiság akkor választható, ha a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot (Áfával együtt) nem haladta meg, b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot (Áfával együtt) nem haladja meg. Jövedéki tevékenységet folytató személy nem lehet EVA alany.

21 Az EVA alapja, mértéke Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel. Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is, továbbá a számviteli törvény szerinti bevétel, árbevétel. Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

22 EVA és más adónemek Az EVA alany
nem alanya az Áfá-nak (kivéve termékimportot és EU-n belűli beszerzést terhelő áfa), nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, nem alanya a társasági adónak, nem alanya a számviteli törvénynek

23 Kisvállalati adó (KIVA)

24 A KIVA alanya A kisvállalati adó alanya az a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit a KIVA szerint teljesíti.

25 A KIVA feltételei A választásra jogosult személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

26 KIVA alanyiság megszűnése
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal; b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával; d) az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal; e) az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; f) az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. i) a kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon; j) az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal; k) ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül; l) ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a forintot, az adóév első napját megelőző nappal.

27 KIVA alapja Az adóalapba beleszámít: A személyi jellegű kifizetések
Tőkekivonás összege Kifizetett osztalék összege Pénztár növekmény összege Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek Bírságok pótlékok Elenegett követelés összege Csökkentő tételek: Tőkebevonás Kapott osztalék Pénztár értékének csökkenése

28 KIVA mértéke, mentesülések
Az adó mértéke az adó alapjának 13 %-a. A kisvállalati adó adóalanya mentesül: a) a társasági adó, b) a szociális hozzájárulási adó, és c) a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

29 Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

30 Fogalmak Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság, valamint ügyvédi iroda; Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság, betéti társaság, valamint ügyvédi iroda esetén a társaság, az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja; Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

31 KATA adóalany KATA adóalany lehet választása, bejelentése alapján: a) az egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, e) az ügyvédi iroda. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, a) amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte. b) amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett, c) amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

32 Kisadózó bejelentése Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja. Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.

33 A KATA mértéke A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. (TB tekintetében releváns) A kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet.

34 A KATA-val teljesített közterhek, jogosultságok
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; c) a személyi jövedelemadó és járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése; d) szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén forint.