ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS

Az előadások a következő témára: "ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS"— Előadás másolata:

1 ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
Készítette: Dombovári Krisztina Budapest, április 30.

2 Az értékelemzés szemlélet, egyben döntés-előkészítő eljárás is.
Mi az értékelemzés? Az értékelemzés szemlélet, egyben döntés-előkészítő eljárás is. Célja: a vevő szempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, megkeresni, az adott igényt (előnyöket) a legkisebb költség (áldozat) mellett kielégíteni.

3 Az értékelemzés logikai összefüggései

4 Értékelemzés Magyarországon
Az első értékelemzési munkát Temesszentandrási Guidó végezte el 1963-ban. Az értékelemzés hazai koordinációja a 70-es évektől az OMFB, később a Pénzügyminisz-térium kezében volt. 1982-ben kidolgozták az értékelemző szakem-berek képzési rendszerét, majd a 80-as évek közepétől képzési programot indítottak. 1984-ben megalakult a Magyar Értékelemzők klubja és 1990-ben alakult meg a mai is működő Magyar Értékelemzők Társasága.

5 A víz szerepe gazdálkodásunkban
A víz mint gazdasági érték: megújuló erőforrás, mennyisége a természetben adott, értékét nagyban befolyásolja minősége. A víz gazdasági szerepét a rendelkezésre álló mennyisége és annak minőségi mutatóin keresztül érzékeljük, mely végső soron a használatának függvénye.

6 A vízkészlet-gazdálkodásról
A vízkészletet: a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizek. Felszíni vizek: Állóvizek: természetes tavak, holtágak, mesterséges tavak, tározók, bányatavak Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, öntözővíz-csatornák Felszín alatti vizek: Talajvíz Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karszt- víz

7 A vízgazdálkodás kialakulása
A felhasználható vizek: mennyisége korlátozott, időbeli eloszlása egyenetlen, gazdálkodásban betöltött szerepe jelentős, sok, minőségét befolyásoló hatás éri. Készletté, értékelhetővé vált!

8 A vízgazdálkodás fejlesztése
Naturális vízgazdálkodásban a víz: a munka tárgya és eszköze, korlátozottan áll rendelkezésre. A víz használata napjainkig „elhasználást” jelent, ami rontja minőségét, csökkenti értékét. Értéknyilvántartásokon és -mérlegeken alapuló gaz-dálkodássá kell alakítani a naturális vízgazdálkodást!

9 Értékalapú vízgazdálkodás
A víz: a piaci folyamatok része, értékét minősége határozza meg. A vízgazdálkodás legfőbb feladatává vált: az elértéktelenedés megállítása, a víz értékének mérésre megfelelő módszer kidolgozása, az igények felmérése, rangsorolása, a vízkészlet társadalmilag is elfogadott módon történő elosztása.

10 Az értékalapú gazdálkodás szemlélete
Szükségletek: egyéni, társadalmi, gazdasági. Lehetőségek: éghajlati, időjárási, földtani adottságok. Vízgazdálkodás Kettős tagoltság, kettős szemlélet: Gazdálkodás a vízzel mint készlettel A víz mint természeti adottság, mint naturális tényező Kapcsolatot a vízkészlet használati díj teremt, melynek alapját a hatásláncban elfoglalt pozíciók határozzák meg.

11 Az értékalapú gazdálkodás problémái
Társadalmi és gazdasági konfliktusok: az intézményi rendszer működésének hiányosságai miatt, össztársadalmi szempontból származó érdekütközések, informatikai hiányosságok miatti gazdasági aránytalanságok.

12 Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének kulcsa
Integrált vízgazdálkodás, koordináció: A társadalmi és a gazdasági értékek figyelembevételével kiala-kított közmegegyezés a vízhasználat és szabályozás rendjéről. Feltárja és érvényesíti a feltételeket, melyek révén a szükségletek kielégítése nem korlátozza más társadalmilag elismert célok telje-sítését, a vízkészletek elosztását. A vízháztartás és a vízigények szabályozásának arányosságát a társadalmi hatékonyság szabja meg Érvényesülnek a hidrológiai potenciál hosszú távú védelmének szempontjai.

13 Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének feltételei
A koordináció által érintett szektorok, szintek: Társadalmi, illetve gazdasági csoportok, ágazatok, melyeken belül a célkitűzéseket össze kell hangolni. Meg kell teremteni a vízrendszerekkel kapcsolatban lévő különböző tevékenységek közti összhangot. Koordinálni kell mindazokkal a tevékenységeket, melyek vízi vagy földi ökoszisztémát érintenek.

14 Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének eszköze
Az integrált vízgazdálkodás legfőbb eszköze a feltáró, elemző tervezés: Folyamatosan karban kell tartani a vízkészletek minden társadalmi jelentőségű tulajdonságára és a befolyásoló tevékenységekre kiterjedő egységes vízgazdálkodási nyilvántartást. Fel kell tárni az igénybevételek, szabályozások és hatások kritikus küszöbszintjeit. A marginális költségek és a társadalmi méltányosság alapján meg kell határozni a szabályozások mértékének arányosságát. Föl kell tárni az intézményi és informatikai hiányosságokat és javaslatot kell tenni a célszerű korszerűsítésekre.

15 Összefoglalásul A vízkészletek védelme, ésszerű hasznosítása társadalmi, ökológiai és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű feladat! Más, a termeléshez, szolgáltatáshoz felhasznált alap- és segédanyaghoz hasonlóan egyre korlátozottabban áll rendelkezésünkre! A vízkészletekkel való gazdálkodás és ezzel együtt a természeti értékekkel való gazdálkodás speciális megközelítése a számvitelnek, mely a jövőben fokozottan hangsúlyossá válik a természeti erőforrások helyes kezelése érdekében.

16 Köszönöm a figyelmet! Dombovári Krisztina kriszke78@freemail.hu
2006. április 30.