A hivatásos sport (csapatsport) és az üzleti szféra kapcsolatának vizsgálata Chikán (2008) szerint a XX. század domináns koordinációs mechanizmusa (Kornai,

Az előadások a következő témára: "A hivatásos sport (csapatsport) és az üzleti szféra kapcsolatának vizsgálata Chikán (2008) szerint a XX. század domináns koordinációs mechanizmusa (Kornai,"— Előadás másolata:

1 A HIVATÁSOS SPORT GAZDASÁGI KÉRDÉSEI „Kis pénz, kis foci, Nagy pénz, nagy foci”

2 A hivatásos sport (csapatsport) és az üzleti szféra kapcsolatának vizsgálata Chikán (2008) szerint a XX. század domináns koordinációs mechanizmusa (Kornai, 1986) a piac lett, ami miatt különösen fontos a társadalom minden, gazdaságon kívüli alrendszere és az abban dolgozók, vezetők/menedzserek számára

3 Napjainkban a sport szerepe óriási változásokon ment át
Napjainkban a sport szerepe óriási változásokon ment át. Az egyik nagy változást jelentő terület, hogy a sporttevékenység gazdasági jelentőséget is nyert. A sportgazdaságtani kutatások a szolgáltatás- és a szabadidő-gazdaságtan, illetve a szórakoztatóiparra vonatkoznak.

4 A Sport(Köz)gazdaságtani kutatások szintjei: - makrogazdasági kutatások - mikrogazdasági kutatások - mezo kutatások Makrogazdasági kutatások: - a sport és a nemzetgazdaság - sport és a foglalkoztatás - a sport és fogyasztói kiadások kapcsolata (Olimpiai játékok, Világ- és Európabajnokságok – kiemelten labdarúgás)

5 Mikrogazdasági kutatások: - sportszolgáltatások - szolgáltatók működése - kereslet kínálat - sportszervezetek működése Mezo szint: - Ligák gazdaságtana - Játékospiac működési specialitásai

6 Sportüzlet Sport eredete, fogalma – közgazdászok, szociológusok, sportszakemberek, jogászok Hívószavak: szabadidős tevékenység, fizikai tevékenység (testmozgás), verseny Klasszikus értelmezés: Sport: fizikai erőkifejtéssel járó, szabadidőben végzett tevékenység

7 A folyamatos változások, befolyásolják a sportot, a meghatározását: - Életmódváltozások, (amerikai szabadidősport mozgalom) kiűzik a versengést, a mindennapi sportból - Professzionalizáció – jövedelemszerző munka, a szabadidős tevékenység helyett - Rekreációs cél – megjelenésével, eltűnik a teljesítménykövetelmény - Szellemi sportok – a versengés alakítja sporttá, nem járnak fizikai erőkifejtéssel!

8 - Rétegsportok: gyereksport, diáksport, egyetemisport, szenior sport, fogyatékossport - Technikai sportok: autó-, motorversenyzés, vitorlázórepülés, ejtőernyőzés - Extrém sportok: hegymászás, túrázás, falmászás, A hivatásos sport elengedhetetlen jellemzője: a versenyzés!

9 A sport közgazdaságtani megközelítése: - fogyasztás jellemzői (aktív/résztvevői és passzív/nézői tevékenységek) felől - cserekapcsolatok jellemzői felől: A csere tárgya a szabadidő– és verseny/látványsport

10 A XX. század második felétől a sport jelentős része az üzleti élet alkotóelemévé vált Tényezői – Sárközy prof. szerint: - Kapcsolódó iparágak jöttek létre sportszer, sportfelszerelés, sportlétesítmények biztosítása - Idegenforgalom, turizmus része - Sportoló mint vállalkozó megjelenése – a sport megélhetési forrás - A hivatásos versenyrendszerek, szétfeszítik a non-profit kereteket

11 - Ingatlanbefektetésként a sportlétesítmény nyereségesen üzemeltethető - Profitszerzés sportesemények szervezése - Gazdasági reklámozás – sztárok, sportvállalkozások értékes termékké válnak - Szponzorálási üzletág / + TAO - Merchandising - a piacépítő arculatátvitel -

12 A sport két változata: a szabadidő- és a hivatásos sport Posztmaterialista fordulat -  az egyéni szabadság és önmegvalósítás, a közügyekben való aktív részvétel és általában az életminőség fontos szerepet kapnak. Előtérbe kerül az egészség, a természet, a szabadban töltött idő a pénz tőkeként áramlik a sportba, megtérülést remélve - XX. század végén a médiaipar változásai hatással vannak a sportra

13

14 Látványsport - Szakirodalom fontos része ben kerül be először Az a sportág ill. annak eseménye válhat azzá, amely: - jelentős nézői érdeklődéssel jár a helyszínen - a médiaképesség kiváltja-e a média érdeklődését - mindezek megteremtik az adott sportág számára az üzleti szféra közeledését től a látványsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, jégkorong, vízilabda) TAO

15

16 A SPORT ÜZLETTÉ VÁLÁSA Az üzleti elemek megjelenése a sportban sportág és ország függő jelenség Főbb lépések: - sportág népszerűsége - piaci koordináció elemei (üzleti technikák, ügynökök, közvetítők, közvetítési jogok, sportolói átigazolások, sportszervezetek átalakulása gazd. Társasággá, ligák létrejötte) - a sport és társadalmi alrendszerek kapcsolata (gazdaság, politika, tudomány)

17 Az üzletnek köszönhetően, néhány sportág amatőr, elitista ethoszát a hivatásos szemlélet váltotta fel. A globalizáció megjelenése a legsikeresebb üzleti sportágaknál és vállalatainál. A hagyományos sportágaknak csak egy része vált látványsporttá. Egy sportág médiaképességének feltételei: - megfelelő lebonyolítási mód (tér, idő) - érthető, egyszerű szabályrendszer - látványos - közvetíthetőség (extrák nélkül) - magas nézőszám

18 A vállalat sportban való értelmezése A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogi személyiséggel. Chikán (1991) A sport működés szervezeti formái (egyesület – non profit, Kft, Zrt., Bt.) Az üzleti vállalkozások feletételei: - a szervezet önálló – célok megvalósításában - profitorientált – nyereséges működés - kockázatot vállal valóságos piacon működik

19 Converse – a világ egyik legnagyobb vállalata, Charles Goodyear – szabadalom a vulkanizált gumira XIX.sz második felében Marquis Mills - 50 évvel később sportcipők gyártása No Skid – All Star 50, 60-as évek NBA játékosai használják NIKE – leányvállalata 2001-től

20

21

22 Foglalkoztatás Korábban a hivatásos sportoló foglalkoztatása anyagi feltételeinek megteremtésére a sportvállalkozások (kft., zrt.) voltak leginkább képesek. Napjainkra – a hazai sportfinanszírozási rendszer által biztosított lehetőségek révén – azonban már a sportegyesület is képesek lettek hivatásos sportoló foglalkoztatására. Az új szabályozás szerint a hivatásos sportoló a sportszervezettel (azaz sportegyesületekkel, sportvállalkozásokkal, a sportiskolákkal, valamint az utánpótlás- nevelés fejlesztését végző alapítványokkal) kötött munkaszerződés, vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre. A korábbi szabályozás csak sportvállalkozással engedett szerződéskötést hivatásos sportolóval.

23 A hivatásos sport piacai - fogyasztói piac (helyszínen v
A hivatásos sport piacai - fogyasztói piac (helyszínen v. médián keresztül) - közvetítési jogok piaca - szponzori piac - merchandising piac - játékospiac A felsorolt piacok elérése / versenykiírások vizsgálata - nyitott rendszerű (NBI, NBII, NBIII stb.) - zárt rendszerű bajnokságok (NHL, NBA, Erste Liga, franchise jogok a csapatoknak) - vegyes rendszerű (nemzeti kupák, nemzetközi kupák)

24 A sport működésének és irányításának sajátossága, hogy gyakran szembe megy a szabad verseny kérdésével (FIFA – Sepp Blatter elnök – 211 tagország) Monopolisztikus struktúra

25 Érték Olyan szolgáltatás vagy termék amiért a fogyasztó hajlandó fizetni, mert kielégíti az igényeit. Három szinten jelenik meg az érték: - eseménysorozat kiíróinál (pld. BL labdarúgás) - sportvállalatoknál (létesítményhez kapcsolódó jog, indulás-, licencjog, játékosokhoz kapcsolódó vagyoni jogok) - sportolóknál (játékjog, személyes márka - SZTÁR)

26 Lehetsz kettőben is sztár
Lehetsz kettőben is sztár? Michael Jordan – kosárlabda és baseball Tim Wiese – labdarúgás és pankráció Henrik Larsson – labdarúgás és floorball Chris Chelios – jégkorong (RedWings) és bob

27

28 MERCHANDISING - ARCULATÁTVITEL A modern sportélet egyik feltörekvő iparágazata Kiegészítő reklámtevékenységként erősíti a fogyasztói elkötelezettséget. Segíti az áru és a szolgáltatás értékesítését Hatékony imázs javító PR eszköz

29

30 KÖZVETÍTÉSEK - A műsorszolgáltatónak engedélyezik, hogy közvetítést adjon - Németországi példa - „no single buyer” - több mint egy ajánlattevő legyen! - Lincencszerződéshez hasonló szerződés, használati jogot ad a műsorszolgáltatónak. - Eladó: a jogtulajdonos – nem kiforrott minden esetben

31 Sportügynökségek foglalkoznak az értékesítéssel - A sportközvetítések jövedelmezőségének okai: 1) a legnépszerűbb TV műsorok a sportműsorok 2) TV társaság piaci pozícióit erősíti 3) reklámbevételek a TV-nek Sport TV: Európa-Liga, KHL, Bundesliga Spíler TV: Premier League, Moto Gp Digi TV: Premier League, Európa Liga M4 TV: BL, Olimpia, EB, VB – foci,

32

33 SPORTSZPONZORI PIAC ben jelent meg a felszerelési szerződések kapcsán - kétoldalú üzleti kapcsolat, - a sport fontos bevételi forrását adja - szolgálja a támogató (vállalat) reklámtevékenységét és a sport eladását - Amerikában a sport támogatására fordított összeg a teljes szponzorációs költség mintegy 68 százalékát teszi ki (2001) - Magyarországon 66 százalék (eladhatatlan sportágak támogatása) - Európa – a labdarúgás vezeti a rangsort (MU)

34 Londoni Sportmarketig cég vizsgálata: - 5 európai futball liga - 2
Londoni Sportmarketig cég vizsgálata: - 5 európai futball liga szerződés, 1606 cég, 55 szektorból - Összeg: 4,043 milliárd euró Manchester U. – 68 megállapodás (44 régió!!!), 279 millió euró Barcelona CF.– 43 üzlet, 261 millió euró Real Madrid – 178 millió euró Chelsea – 154 millió euró 129 megállapodás 314 millió euró – a pü-i szektorból 55 megállapodás 305 millió euró – autóipar 22 megállapodás 266 millió euró – légitársaság 119 megállapodás 174 millió euró – szerencsejáték 79 megállapodás 167 millió euró – sörmárkák További támogatók: telekom cégek, gumiabroncs gyártók, biztosítók, számitástechnika, élelmiszer

35 További szponzorációs szerződések: - Real Madrid (Adidias) mez 42 millió eurós fix, +10 millió változó helyett milliót kap között

36 A televízió és a közösségi média közti fontossági sorrend egyre kiegyensúlyozottabbá válik Tv: - élő közvetítés, háttérműsorok - rövid mérkőzésösszefoglalók, GIF-ek, mémek és élő streamek, A Facebook, Instagram, Snapchat, Youtube és Twitter nyújtotta paletta felváltotta az egyszer sugárzott mérkőzésösszefoglalókat – a megváltozott fogyasztói viselkedés a sportvállalatok mediális beárazási praktikáit is átalakította.

37 JÁTÉKOSPIAC Speciális munkaerőpiac – szerződés tárgya a vagyoni értékű személyi jog – a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességek összessége – a játékjog használatának meghatározott időtartamra vonatkozó átruházása - Nem ruházható át, nem adható el - A játékjog használati joga viszont igen – a szerződés lejártáig - A játékosok adásvételét ügynökök segítik - A játékospiac korlátozott piac (nyáron – télen nyit)

38 A sportoló speciális munkaerő - megnyilvánulása: - a sporttal eltöltött idő véges - kortól függők a szerződési szabályzók - a sztárok nehezen helyettesíthetők – korlátos munkaerők - élő szerződés esetén fizetni kell távozás esetén - hosszabb távon megfelelő állománnyal lehet elérni eredményt - nehéz meghatározni a szerződés tárgyát - speciális munkaidő Egy játékos vétele nem csak egy „alkalmazott” felvételét, hanem egy komoly befektetési döntést is jelenthet.

39 Versenyképesség a hivatásos sportban - lehet-e sportszakmai és gazdasági értelemben együttesen sikeresen versenyezni? - Monopolisztikusan működő nemzeti-, nemzetközi-, európai spotszövetségek állandó vitái a piaci-üzleti logikával működő sportvállalatokkal - Ligák megalakulása - Állam szerepének megjelenése (+ TAO hatásai)

40 A verseny értelmezése: - Sportszakmai verseny - Gazdasági rendszerekben mindig más a verseny értelmezése

41 A hivatásos sport globális tevékenységi kerete Labdarúgás, Kosárlabda, Jégkorong, Forma 1 – népszerűség és médiaképesség - Földrajzi terjedés - Szabályrendszer standardizálása - Monopolisztikus versenyrendszerek

42

43 Összegzés Hivatásos sport területén fontos a sztereotípiák megszegése Szemléletmódváltás Ügyfelek, üzleti partnerek magas szintű kiszolgálása A média, marketing jelentősége Prioritások meghatározása Az állam szerepének meghatározása

44 Köszönöm a figyelmet!