A gazdasági fejlettség mérőszámai

Az előadások a következő témára: "A gazdasági fejlettség mérőszámai"— Előadás másolata:

1 A gazdasági fejlettség mérőszámai
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai

2 Gazdaság Előállítja az országban lakók számára a szükséges termékeket, biztosítja az ország működését. Két meghatározója: Termelés – termékek, áruk létrehozása Fogyasztás - termékek, áruk vásárlása felhasználása Piac – ahol az áru gazdát cserél (ma már gyakran virtuális hely)

3 Gazdasági szektorok az előállított termék alapján
1. Első szektor (primer) A nyersanyagok előállítója (mezőgazdaság, bányászat) 2. Második szektor (secunder) Más iparágak számára alapanyagok és késztermékek előállítója (ipar: kohászat, gépipar, gyógyszergyártás....) 3. Harmadik szektor (tercier) Az un. szolgáltatásokat biztosítja, nem hoz létre új terméket. (kereskedelem, bankok, távközlés, oktatás.....)

4 Gazdasági bevétel A gazdasági szektorokban előállított termékek és szolgáltatások értéke Az ország az értük befolyó pénzzel gazdálkodhat Az eladás történhet belföldön vagy külföldön Ez utóbbi az export.

5 Jellemzi a gazdaság fejlettségét:
1. Melyik szektor adja a bevétel nagy részét GAZDASÁGI SZERKEZET Miért? Az alapanyagok ára mindig alacsonyabb a késztermékekénél A késztermékekben több szaktudás, fejlesztés van. Fejlett országban a bevételek ma már a szolgáltatásból és az iparból származnak

6 Jellemzi a gazdaság fejlettségét:
2. Az aktív keresők milyen arányban dolgoznak az egyes szektorokban FOGLALKOZÁSI SZERKEZET 3. Az elérhetőszolgáltatások mennyisége és minősége (alapvető szolgáltatás: ivóvíz, orvosi ellátás...)!

7 Foglalkozási szerkezet (népességföldrajz)
  A felnőtt népesség munkát vállaló része = aktív kereső népesség Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti áramlás iránya: mezőgazdaságból az iparba, majd harmadik szektorba. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

8 A első vagy primer szektor: mezőgazdaság -növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdő- és vadgazdálkodás, bányászat) A világ legrégebbi ágazata. Néhány évszázada még majdnem mindenki ebben a gazdasági ágban dolgozott. Legtöbben a fejlődő országok lakói közül dolgoznak a mezőgazdaságban.

9 Az ipar (második vagy szekunder szektor: feldolgozó- és építőipar....)
Ma a világ népességének kb. 25%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaságból egyre erőteljesebben áramlik át a munkaerő ebbe az ágazatba a fejlődő országok egy részében. Fejlett világban ez már lezajlott

10 A harmadik vagy tercier szektor A napjainkban lejátszódó tudományos-informatikai „forradalom” hatására a fejlett országokban az iparban dolgozók aránya is csökken, és az egyre dinamikusabban fejlődő szolgáltatások veszik át a munkaerőt.

11 A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

12 Jellemzi a gazdaság fejlettségét:
3. Az elérhetőszolgáltatások mennyisége és minősége (alapvető szolgáltatás: ivóvíz, orvosi ellátás...)!

13 Jellemzi a gazdaság fejlettségét:
4. Bruttó hazai termék (GDP) (gross domestic product) Az adott országban egy év alatt előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összességének értéke. Dollárban (Miért?) GDP/fő az összehasonlíthatóság kedvéért

14

15 Jellemzi a gazdaság fejlettségét:
5. Az életkörülményekre vonatkozó adatok - születéskor várható élettartam lakosra jutó orvos száma - analfabéták aránya......

16