Egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzése

Az előadások a következő témára: "Egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzése"— Előadás másolata:

1 Egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzése
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Dr. Nagy Imre vagyok, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője. Köszönöm, hogy itt lehetek ma, és tájékoztathatom Önöket az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatairól az egészségügyi gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan. Előadó: Dr. Nagy Imre felügyeleti vezető Budapest, november 22.

2 Ellenőrzések társadalmi indokoltsága
Széles társadalmi réteget érintenek Közpénzt és közvagyont használnak Közfeladatot látnak el Hatással lehetnek a kormányzati hiányra és államadósságra Indokoltság Miért fontos az egészségügyi szolgáltatást végző szervezetek ellenőrzése? Egyrészt a tevékenységük a társadalom széles rétegét érinti, évente több százezer ember veszi igénybe az egészségügyi központok, járóbeteg szakellátók szolgáltatásait. Másrészt az ellenőrzöttek közfeladatot látnak el, közszolgáltatást nyújtanak, amivel az adott térségben szinte minden állampolgár találkozik. Ezen kívül közpénzt és közvagyont használnak, ezért kiemelt felelősségük van a szabályok betartásában, az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosításában. Negyedrészt az ellenőrzött szervezetek gazdálkodása, pénzügyi műveleteik hatással lehetnek a kormányzati hiányra és az államadósságra. Mindezek miatt a köztulajdonban lévő társaságok közül is kiemelten fontos az egészségügyi szolgáltatást végző társaságok ellenőrzése, a hibák feltárása és a szabályos működés helyreállítása.

3 Ellenőrzött szervezetek
Központi intézmények Gazdasági társaságok Egészségügyi gazdálkodók Az Állami Számvevőszék az elmúlt években nagy figyelmet fordított a kórházak, mint központi költségvetési szervek, és az egészségügyi szolgáltatást nyújtó önkormányzati gazdasági társaságok, szakrendelők ellenőrzésére. Természetesen a kórházakra és a gazdasági társasági formában működő szakrendelőkre eltérő gazdálkodási szabályok vonatkoznak, ezért az ellenőrzések fókusza, célja is némileg eltérő volt.

4 Ellenőrzések célja Központi intézményeknél
a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése; a pénzügyi gazdálkodás, a vagyongazdálkodás, és az integritási kontrollok kiépítettségének ellenőrzése. Gazdasági társaságoknál az átláthatóság ellenőrzése. Az ellenőrzés az egészségügyi-szakmai feladatellátásra nem terjedt ki. A rend értéket teremt: az egészségügyi feladatellátás rendezettségének alapja a közpénzekkel és közvagyonnal való szabályszerű gazdálkodás. Az ellenőrzések a kórházaknál a közötti időszakra, a gazdasági társaságoknál a közötti évekre terjedtek ki. Az ellenőrzés célja volt minden egészségügyi gazdálkodó szervezetnél a pénzügyi gazdálkodás és a vagyongazdálkodás szabályosságának és átláthatóságának értékelése. A kórházak ellenőrzésénél ezen túl ellenőriztük a belső kontrollrendszer állapotát és az integritási rendszer kiépítettségét is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az ellenőrzés az egészségügyi-szakmai feladatellátásra nem terjedt ki. Ugyanakkor azt valljuk, hogy a rend értéket teremt, vagyis az egészségügyi feladatellátás rendezettségének alapja a közpénzekkel és közvagyonnal való szabályszerű gazdálkodás. A törvényi előírások és gazdálkodási szabályok betartása a szervezetek vezetőinek feladata és felelőssége, a gazdálkodási szabálytalanságok pedig a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztethetik

5 Belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 1.
Központi intézmények Belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 1. Legjellemzőbb szabálytalanságok szervezeti és működési szabályzattal nem rendelkeztek; önköltségszámítási szabályzatot nem készítettek; számviteli politika nem volt összhangban a jogszabályi előírással; számlarend nem volt összhangban a jogszabályi előírással. az etikai elvárások meghatározása elmaradt a szervezet minden szintjén; nem rendelkeztek a reprezentációs kiadások felosztására és elszámolására vonatkozó szabályzattal; nem rendezték a belföldi és külföldi kiküldések elszámolásával kapcsolatos kérdéseket; nem szabályozták a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét; nem szabályozták a vezetékes és mobiltelefonok használatát; A közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső kontrollrendszerek kiépítését és működtetését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését törvény, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője – tekintettel a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira – köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét. A belső kontrollrendszer megfelelő kialakításának és működtetésének kiemelt szerepe van az intézmények integritásának fejlesztésében, a korrupciós kockázatok megelőzésében, feltárásában és kezelésében. A jól kialakított és működtetett belső kontrollrendszerrel minimálisra csökkenthető a hibák, szabálytalanságok elkövetésének lehetősége. Ugyanakkor látni kell, hogy még egy jól működő, vagyis hatékony belső kontrollrendszer sem képes minden hibát, szabálytalanságot kiküszöbölni, az csak ésszerű védelmet képes biztosítani. Jellemző hiba volt, hogy az intézmények nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal. Szintén visszatérő hiányosság volt, hogy nem szabályozták a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, és közzétételi kötelezettségeiket sem teljesítették

6 Belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 2.
Központi intézmények Belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 2. Legjellemzőbb szabálytalanságok szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjével, valamint kockázatkezelés eljárásrendjével nem rendelkeztek; kockázatkezelési rendszert nem alakítottak ki / nem működtettek; a kötelezettségek nyilvántartása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak vagy nem vezették; a gazdálkodási jogkör gyakorló kijelölése szabálytalanul történt; a gazdálkodási jogkörök gyakorlása során nem tartották be a jogszabályi előírásokat; a gazdálkodási jogkörgyakorlók aláírás-mintáiról naprakész nyilvántartást nem vezettek;

7 Belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 3.
Központi intézmények Belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése 3. Legjellemzőbb szabálytalanságok a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét nem szabályozták / közzétételi kötelezettségét nem teljesítették; a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjére vonatkozó szabályokat nem határozták meg; a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét nem készítették el; adatvédelmi szabályzatot nem készítettek; ellenőrzési nyomvonalat nem készítettek / nem felelt meg.

8 Központi intézmények Pénzügyi- és vagyongazdálkodás
Legjellemzőbb szabálytalanságok teljesítésigazolást, érvényesítést, utalványozást nem az arra jogosult végezte; kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás nem szabályszerűen történt; mérleget leltár nem támasztotta alá; maradvány kimutatást részletező nyilvántartás nem támasztotta alá; vagyonhasznosítás során a kiszámlázott bérleti díjakat utókalkulációval nem támasztották alá. Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén is súlyos szabályszerűségi mulasztásokat azonosítottak sok kórháznál. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást, -érvényesítést és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, és gyakran az intézmények kötelezettségvállalása sem az előírásoknak megfelelően történt. A kórházak a mérlegeiket, illetve maradvány kimutatásukat nem támasztották alá leltárral, valamint részletező nyilvántartással.

9 Gazdasági társaságok Pénzügyi gazdálkodás
Legjellemzőbb szabálytalanságok SZABÁLYOZOTTSÁG Társaság számviteli szabályozása hiányzott vagy nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁS Bevételek és ráfordítások elszámolása a társaságnál nem volt szabályszerű. TÉRÍTÉSI DÍJAK Társaság nem rendelkezett az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó térítési díj szabályzattal. Társaság díjalkalmazása nem felelt meg az előírásoknak, mert a térítési szabályzatában a jogszabályi rendelkezésektől eltérve állapította meg a térítési díjakat. A társaságok számviteli szabályozása hiányzott, hiányos volt vagy a megalkotott szabályozás nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, így nem biztosította a számviteli elszámolások szabályszerűségét. Ezzel összhangban azt tapasztaltuk, hogy a társaságok többségénél a bevételeik és a ráfordításaik elszámolása nem volt szabályszerű. Esetenként hiányosságokat tártunk fel a térítési díjakkal kapcsolatban is. Előfordult, hogy Társaság nem rendelkezett az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó térítési díj szabályzattal, vagy a térítési szabályzatában a jogszabályi rendelkezésektől eltérően állapította meg a térítési díjakat.

10 Gazdasági társaságok Vagyongazdálkodás
Legjellemzőbb szabálytalanságok VAGYONNYILVÁNTARTÁS Társaságnál a vagyon nyilvántartása nem volt szabályszerű. LELTÁR Társaságnál mennyiségi felvétellel történő leltározást nem végeztek, így a jogszabályoknak megfelelő leltár nem készült. Az éves beszámolók mérlegtételeinek leltárral történő alátámasztása nem volt biztosított. A társaságok döntő többsége nem gondoskodott sem a vagyon folyamatos és szabályos nyilvántartásáról, sem a vagyonelemek rendszeres, visszatérő leltározásáról. Gyakori hiba volt, hogy a Társaságnál mennyiségi felvétellel történő leltározást nem végeztek, így a jogszabályoknak megfelelő leltár nem készült. Ezekben az esetekben az éves beszámolók mérlegtételeinek leltárral történő alátámasztása nem volt biztosított

11 Gazdasági társaságok az átláthatóság követelményeinek érvényesülése
Legjellemzőbb szabálytalanságok KÖZZÉTÉTEL Társaság nem készítette el a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot. Társaság a jogszabályban előírt közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerését nem biztosította. ADATVÉDELEM Társaság adatvédelmi szabályzattal nem rendelkezett. Társaságnál adatvédelmi felelős kijelölésére, megbízására nem került sor. Az átláthatóság területén jellemző hiba volt, hogy a Társaság nem készítette el a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot, a jogszabályban előírt közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerését pedig nem biztosította. Az adatok védelme szempontjából hiányosságként állapítottuk meg több társaságnál, hogy adatvédelmi szabályzattal nem rendelkezett, vagy adatvédelmi felelős kijelölésére, megbízására nem került sor

12 Ellenőrzési tapasztalatok Tulajdonosi joggyakorlás
Tulajdonosi joggyakorlás általában szabályszerű Előfordult a javadalmazási szabályzat hiánya Több esetben nem rendelkezett a felügyelőbizottság ügyrenddel Szinte minden társaságnál előfordult olyan számviteli szabálytalanság, amelyet feltártunk, de a független könyvvizsgálók nem észrevételeztek Szükséges, hogy a tulajdonosi ellenőrzés betöltse a jogszabályokban meghatározott szerepét Helyénvaló lenne a társaságok vezetőivel szemben egyértelmű követelmények meghatározása, a végrehajtás monitorozása és értékelése A konkrét ellenőrzési tapasztalatokra áttérve azt állapítottuk meg, hogy a társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlás általában szabályszerű volt, a joggyakorlók a jogszabályban előírt kötelezettségeinek összességében eleget tettek. Jellemző hiányosságot a javadalmazási szabályzat kiadása és a felügyelőbizottsági ügyrend elkészítése területén tapasztalt az ellenőrzés. A javadalmazási szabályzat jelentősége, hogy ezen keresztül a tulajdonos követelményeket, feltételeket határozhat meg a vezetés számára a társaság hatékonyságának és gazdaságosságának fejlesztése érdekében. A felügyelő bizottság ügyrendje pedig abból a szempontból lényeges, hogy ez határozza meg konkréten a felügyelőbizottság tényleges tevékenységének irányait. Ügyrend nélkül a felügyelő bizottság nem tudja betölteni a törvényben meghatározott ellenőrző szerepét. Az elemzés ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kötelező törvényi előírásokon túl szükséges, hogy a tulajdonosi ellenőrzés betöltse a jogszabályokban meghatározott szerepét, hiszen a társaságok mindössze 20 %-ánál végzett a tulajdonos helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzés rendet, a rend értéket teremt, vagyis a szabályszerű gazdálkodás fenntartásának alapvető eszköze a rendszeres tulajdonosi ellenőrzés. Emellett az elemzésünk feltárta, hogy indokolta tulajdonosi joggyakorló részéről a társaságok vezetőivel szemben egyértelmű követelmények meghatározása, a végrehajtás monitorozása és értékelése. Az elemzés a felügyelőbizottság mellett foglalkozott a könyvvizsgálók szerepével, és ezzel az elemzés feltárta, hogy szinte minden társaságnál előfordult olyan számviteli szabálytalanság, amelyet az ellenőrzés rögzített, de a független könyvvizsgálók nem észrevételeztek. Ezeket a szabálytalanságokat a pénzügyi és vagyongazdálkodás elelnőrzéi tapasztalatai kapcsán fogom bemutatni.

13 Ellenőrzési megállapítások hasznosulása
Az ellenőrzési megállapítások alapján a szabálytalanságok kijavítására az ellenőrzötteknek törvényben meghatározott intézkedési kötelezettsége van. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni. Az intézkedési terv biztosítja az ellenőrzés során feltárt hiányosságok és szabálytalanságok kijavítását, ezért az intézkedési terv összeállítása és végrehajtása a szabályos működés és gazdálkodás helyreállításának alapvető feltétele.

14 Öntesztek Az önteszt kitöltésével a kórházak és egyéb központi költségvetési intézmények képet kaphatnak arról, hogy a belső kontrollrendszert a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították-e ki és működtették-e, arra támaszkodva megvalósították-e a szabályszerű és hatékony erőforrás- gazdálkodáshoz szükséges követelmények számonkérését, ellenőrzését, illetve ezt elősegítendő biztosították-e a belső ellenőrzés szabályos működését, és a korrupciós veszélyek elleni védettségüket is tesztelhetik. A központi költségvetési intézmények belső kontrollrendszerének kialakítására és működtetéséhez kapcsolódó önteszt elérhető: Az ÁSZ közpénzügyi támogató, tanácsadó funkciójához kapcsolódóan 2014 novemberében indította el öntesztjeit, melyeket 2017 januárja óta több mint 2300-szor töltöttek le az ÁSZ honlapjáról. Az öntesztek kidolgozásával, közreadásával és folyamatos aktualizálásával az ÁSZ célja, hogy ellenőrzési tapasztalatait hasznosítva támogassa a közpénzt felhasználó szervezetek szabályszerű működését. Az öntesztek kitöltése önkéntes, azt az Állami Számvevőszékhez megküldeni nem kell. Az ÁSZ öntesztjei segítségével nem csak a már ellenőrzöttek mérhetik fel saját helyzetüket, hanem a még nem ellenőrzött szervezetek számára is lehetőség adódik a „jó gyakorlatok” átvételére, a működés szabályozottságának és szabályszerűségének javítására.

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!