Mikro- és makroökonómia

Az előadások a következő témára: "Mikro- és makroökonómia"— Előadás másolata:

1 Mikro- és makroökonómia
1-6. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról; 2. Gazdasági szereplőkről 3. Pénzről – pénzrendszerek: 3.1 magánhitelpénzrendszer; (kitérő: a pénzügyes értékelési logika) 3.1’. központi bank által kibocsátott digitális pénz; 3.2. állami hitelpénzrendszer – a Chicago-terv; Aranystandard rendszer, 3.5 kriptovaluta-rendszerek; 4. A gazdagodás alaplogikájáról; 5. A piacgazdaságról (kapitalizmusról). 7.0. EA Csabai Csaba: Kriptovaluták 7.1. EA: Rosier-modell a hitelpénzrendszer működéséről. Alapegyenlete szerint hitelpénzrendszerben a pénzállomány változása megegyezik a hitelállomány változás visszatartott profittal csökkentett értékével. Ebből adódik, hogy krematisztikus bankok esetében a hitel-, a pénz- és a nettó hitelállomány is növekvő tendenciát kell mutasson. Ha a pénzállomány tartósan nem nő, akkor szükségképp válságba kerül a gazdaság. Általános válságban nincs összeségében annyi pénz a gazdaságban, ami elégséges volna az esedékes hitelek visszafizetésére, ezért szükségképp legalább egy szereplő fizetésképtelenné válik ebben a helyzetben. Általános válságban túltermelési válság is van abban az értelemben, hogy a szereplők többet terveznek eladni, mint amit ténylegesen eladnak; egy ilyen állapotban a bérek csökkenése nem hoz foglalkoztatás növekedést. Tehát általános válságban a kereslet és kínálat törvénye nem hozza egyensúlyba a piacokat.

2 Kapitalizmus leírását célzó ELMÉLETEK:
1. Uralkodó elmélet (ortodox; mainstream; standard) „Hivatalos” neve: Általános egyensúlyelmélet Fennálló ideológia támasza, tehát e rendszer örök (stabil), hatékony, igazságos POSZTULÁTUMOK: 1/ szabad (magántulajdon, decentralizált) gazdaság 2/ gazdagodás alaplogikája (OIKONOMIA): Á-(P)-Á’ 3/ egyéni és társadalmi gazdagság AZONOS TERMÉSZETŰ = jószágok összessége Egyének (fogyasztók) értékelése: hasznosságfüggvénnyel: U(javak) Pl.: UA(a,b)=ab bor B * eB * eB * eA A alma B 1.ÁBRA

3 Ha tudják a szereplők, hogy mikor van az összes piac egyensúlyban
1. Uralkodó elmélet: Edgeworth-doboz Csere: egy szereplő azért ad (kínál), hogy kapjon (keres) Egyértelmű megoldást kaphatunk: ha nemcsak annyit tételezünk fel, hogy a szereplők csak olyan cserékbe egyeznek bele, amelyek növelik a hasznosságukat (1.ÁBRA) és már nem tudnak további Pareto-javulást eredményező cserét végrehajtani (2.ÁBRA), hanem ha azt tételezzük fel, hogy az adott árak mellett csak a lehető legnagyobb hasznosságnövekedést biztosító ilyen cserékbe egyeznek bele. Piac: (intézményesült) csere helye Intézmény: minden szereplő által elfogadott szabály 1.ÁBRA 2.ÁBRA Ha tudják a szereplők, hogy mikor van az összes piac egyensúlyban „…. az állítás, miszerint a szabad piac az erőforrások optimális allokációjához vezet, elveszti megalapozottságát. Az állítólagosan tudományos elmélet …. marxizmussal való hasonlóság[át] nagyon közelinek látom, ami szintén tudományos státuszt követelt magának.” (Soros György 1997, The capitalist threat)

4 1. Uralkodó elmélet: kereslet/kínálati görbék
Ha van csere Á↔Á’, például: „3kg alma ↔ 2liter bor”, tehát az alma ára borban kifejezve: pa/b=2/3 liter bor/kg alma) Modern: „Fogyasztáselmélet” Lehető legnagyobb hasznosságnövekedést jelentő csere pa/b Ár: adott és kapott mennyiségek aránya (pa/b) Relatív ár: önkényes az elszámoló egység megválasztása (b, ha pa/b) elszámoló egység: az az egység, amiben az árakat kifejezzük Max UA(a,b), a,b szerint pa/ba+b=pa/beAa+eAb b=(pa/beAa+eAb)-pa/ba * bor A fogyasztó keresleti görbéje, a(pa/b) (szokásos jelölés: DA) alma pa/b Piaci kereslet: egyéni keresletek összege, D Kínálati görbe, S (Piaci) egyensúlyi ár: az az ár, ahol piaci kereslet megegyezik a piaci kínálattal * eA A alma eA+eB alma

5 DAa/b=pb/aSAb/a Uralkodó elmélet: kereslet/kínálati görbék
Eredeti: Léon Walras Általános egyensúlyelmélet 2.lépés: sok egyén – piaci kereslet/kínálat (minden piacon mindenki azonos áron cserél) 3. lépés: sok jószág (minden jószágnak egy ára van, nincs arbitrázs (csere révén nem lehet gazdagodni) Kiindulópont: elemi csere DAa/b=pb/aSAb/a * pb/a Általános egyensúly: olyan egyensúly, amikor minden piacon egyensúly van A kapni szeretne DAa/b mennyiségű (a) jószágot (b) jószágért cserébe, ha az ár pa/b pa/b pa/b=adott b mennyisége/kapott a mennyisége D S SAb/a DBb/a DAa/b * a/b b/a

6 Álatlános egyensúlyi elemzés szokásosan felsorolt korlátai a komparatív statika alkalmazhatóságának feltételei (már egyáltalán ha mondják): 1/ Egyensúly létezzen (egzisztencia) 2/ Eljussunk az előre meghatározott egyensúlyba (stabilitás) Példa lehetséges igazodási mechanizmusokra: a/ pókháló modell - mindig a teljes megtermelt mennyiséget eladják, termelés a megelőző ár alapján p S D p p P* q Q* Q*

7 D < S S < D Marshall-kereszt
ha túlkereslet van egy piacon, akkor ott az ár nő és fordítva (nem vezethető le az egyéni viselkedésből ) b/ Kereslet és kínálat törvénye: Marshall-kereszt D D S p p P* P* S Q* q Q* q D < S S < D … és sok Marshall-keresztes piacnál biztos stabil?

8 TÚLKERESLETI MÁTRIX Jószágok a b c Szereplők A -1 +1 B C Össz.:
3/ Meg tudjuk mondani, hogy melyik egyensúlyba (unicitás) Diagonális dominancia: saját árhatások eredője mindig nagyobb, mint a kereszt-árhatásoké – egyetlen stabil egyensúly van (nem vezethető le az egyéni viselkedésből ) 4/ és hogyan (mennek végbe a cserék) (cserék végrehajtása) TÚLKERESLETI MÁTRIX Jószágok a b c Szereplők A -1 +1 B C Össz.: Pénzzel? Feltételezés: Láthatatlan kéz eljuttatja a gazdaságot az előre meghatározott egyensúlyba