Mi a filozófia?.

Az előadások a következő témára: "Mi a filozófia?."— Előadás másolata:

1 Mi a filozófia?

2 A kurzus teljesítése 2 db ZH teljesítése összességében elégséges szinten. A ZH-k nincsenek külön-külön értékelve. A félévközi ZH-k időpontja: október 15-i és november 26-i héten Félévközi jegyeseknek 2 pót-ZH a pótlási héten Vizsgásoknak vizsga a vizsgaidőszakban – csak az utolsó időpontot kell felvenni Fakultatív beadandó dolgozat: szep. 30-ig max. 8 pont, okt. 14- ig max. 7 pont, okt. 28-ig max. 6 pont, nov. 11-ig max. 5 pont, nov. 25-ig max. 4 pont A kurzussal kapcsolatos infókat (1) a tanszéki honlapon, (2) a vonatkozó Neptun-üzenetben lehet megtalálni, ezek mérvadóak.

3 KÖZÉRDEKŰ http://www.filozofia.bme.hu/
A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék honlapja:

4 KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook oldala: tenetTanszek?fref=ts

5 KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala:

6 A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék a Kutatók Éjszakáján!
A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék a Kutatók Éjszakáján!

7 OHV Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül)

8 A filozófia kezdete: a csodálkozás
„Az emberek (…) most is, meg régen is a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni. Kezdetben a hozzájuk legközelebb eső csodálatos dolgokon álmélkodtak el, majd lassankint tovább mentek ezen az úton és nagyobb dolgok felől is kezdtek kérdéseik lenni, így pl. a Holdnak változásai felől, s a Napnak és csillagoknak járása és a mindenség keletkezése felől. A kételkedő és csodálkozó ember pedig tudatlannak érzi magát (…), s mivel azért filozofál, hogy a tudatlanságból kiszabaduljon, világos, hogy az első filozófusok is a tudományt a tudás kedvéért keresték, s nem a belőle fakadó más egyéb haszonért. (…) A tudásnak ez a fajtája ugyanis akkor kezdődött, amikor már az élet kényelmére és élvezetére szükséges dolgok csaknem mind megvoltak. Világos tehát, hogy ezt a tudományt nem valami más haszonért keressük, hanem azért, mert ahogy szabadnak azt az embert mondjuk, aki önmagáért van és nem másért, úgy a tudományok közül is egyedül ez a szabad, mert egyedül ez van önmagáért.” (Arisztotelész, Metafizika I.2, 982b)

9 Példa: Hérakleitosz gondolatai
„Keresni kezdtem önmagamat.” „A sok tudás nem tanít meg a helyes gondolkodásra.” „Semmi sem állandó, csak a változás maga.” „Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember.” „Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni.”

10 Más görög filozófusok „Filozofálni annyi, mint felkészülni a halálra.” (Platón) „Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.” (Platón) „A gondolkodás során a lélek magával beszélget.” (Platón) „Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához.” (Epiktétosz) „Az élet szép és bármit is juttat neked a sors, ne felejts el élni! Élni az egyik legritkább dolog a világon, mert az emberek többsége csak létezik.” (Marcus Aurelius)

11 Mi a filozófia? „Filozófia”: „a bölcsesség szeretete”.
Olyan általános és alapvető problémák vizsgálata, amelyek (többek között) a létezéssel, a tudással, az igazsággal, az értelemmel, az elmével, a nyelvhasználattal és az értékekkel kapcsolatosak. A filozófia eredete a görögöknél: általános kérdések felvetése, amelyekkel később a szaktudományok kezdtek el foglalkozni. Pl. Miért kel fel a Nap? Milyen az ideális állam? Hogyan keletkezett a világ?

12 Családi hasonlóság Ludwig Wittgenstein – a szavaink jelentését nem formális definíciók alapján határozzuk meg, hanem a családi hasonlóság alapján használjuk A „játék” kifejezés magában foglalja a sakkot, a focit, a társasjátékokat, a bújócskát, a körjátékokat, számítógépes játékokat és még sok minden mást Nincs egyetlen közös jellemvonás, csak hasonlóságok halmaza Ugyanez a helyzet a „filozófia” kifejezéssel is

13 Filozófia és más tudományok
Különbözhet a vizsgálódás tárgya: általános kérdések / részterületekre vonatkozó kérdések (pl. Mi az igazság? Milyen a világ természete? / Mikor alakult ki a Naprendszer? Hogyan öröklődnek a gének?) Különbözhet a vizsgálódás módszere: filozófiai / természettudományos, társadalomtudományos módszerek (pl. Miért gondoljuk azt, hogy szép egy szobor? Miért jött létre a világegyetem? Miért vágyunk sikerre? – ugyanazok a kérdések más módon vizsgálva.)

14 A filozófia módszere Vizsgálódás pusztán az értelem segítségével
Kritikus gondolkodás, az általánosan elfogadott vélekedések megkérdőjelezése Érvelés, logika alkalmazása A vélekedéseink mögött rejlő rejtett ellentmondások feltárása Fogalmak elemzése (pl. Mi a tudás? Mi a szép? Mi igazságos? Mi etikus?) Gondolatkísérletek (intuícióink feltárása)

15 Kritikus gondolkodás – példák
Szókratész Descartes álomargumentum Nem annyira szokatlan, hogy idővel megváltozik egy általános vélekedés – pl. a gondolat, hogy egyes rasszok alacsonyabb rendűek

16 Platón barlanghasonlata mint gondolatkísérlet
Platón: Állam, VII. könyv Előfordulhat, hogy csak a valódi dolgok árnyékait látjuk A valóság teljesen más lehet, mint amit annak hiszünk Az igazság lehet abszolút kisebbségi nézet

17 Egy modern gondolatkísérlet
Frank Jackson: Mary, a szupertudós esete (1986) Megtudott-e valami újat Mary, amikor először látott piros színt? Mit nevezhetünk tudásnak?

18 Gyakorlati filozófia – a helyes élet
Peter Singer (1946 -): effektív altruizmus – erőforrásaink lehető leghatékonyabb, legracionálisabb kihasználása; a jótékonykodás mint morális kötelesség (2015) „Egy olyan világban, amely leküzdötte az extrém szegénységet és más jelenlegi fontos problémákat, a művészetek támogatása valóban értékes cél. De egy olyan világban, amelyben élünk, jó okkal gondolhatjuk […], hogy nem operaházak és múzeumok támogatásával tesszük a lehető legtöbb jót.”

19 Néhány aktuális filozófiai probléma
Bioetika: pl. eutanázia, abortusz, őssejt-kutatás, klónozás, állatkísérletek, állatok jogai Társadalomfilozófia: pl. pozitív diszkrimináció, jótékonykodás, egyetemes és állampolgári jogok Fizika és filozófia: időutazás, a világegyetem keletkezése és annak alapvető törvényei, a világegyetem végső alkotóelemei Mesterséges intelligencia kutatások: miben különbözik az emberi és a mesterséges intelligencia? Feloldható-e a jövőben ez a különbség?

20 A filozófia haszna és célja
Általános kérdésfelvetés, a filozófia által megfogalmazott kérdéseket kezdik el részekre bontva vizsgálni az egyéb tudományok A más tudományok által felderített tudás rendszerbe foglalása, az egyes tudományágak közötti összefüggések felfedése, általános világkép megalkotása A végső igazságok feltárása, a világ alapvető természetének megismerése pusztán a gondolkodás segítségével Egyéb filozófia-felfogás: a filozófia mint terápiás eszköz a szenvedés megszüntetésére (sztoikusok, szkeptikusok, Epikurosz, Wittgenstein, buddhista és hindu filozófia)

21 Milyen témákkal fogunk foglalkozni?
Az ember – Van-e lelkünk, vagy csupán biológiai lények vagyunk? Milyen módszerrel ismerhetjük meg önmagunkat? Elmefilozófia – Agyi folyamataink mennyiben határozzák meg a gondolatainkat és a jellemünket? Az elménk különbözik-e a testünktől? Isten – A világot Isten tervezte, vagy pedig evolúció hatására alakultak ki a fajok? Bizonyítható-e Isten létezése? Szabad akarat – Létezik-e ilyen? Ha igen, mik a feltételei? Agyi folyamataink mennyire határozzák meg döntéseinket? Etika – Mitől etikus egy tett? Attól, hogy a lehető leghasznosabb egy közösségre nézve, vagy attól, hogy helyesnek gondoljuk?

22 Milyen témákkal fogunk foglalkozni?
Politikafilozófia – Mik a konzervativista és a liberalista politikafilozófia alapelvei? Milyen mértékig kívánatos a társadalmi különbségek felszámolása? Ismeretelmélet – Hogyan tehetünk szert megbízható tudásra? Mit nevezhetünk tudásnak? Tudományfilozófia – Mitől számít valami tudománynak? Hogyan mérhető a tudományos fejlődés, mérhető-e egyáltalán? Nyelvfilozófia – Hogyan viszonyul egymáshoz a nyelv és a világ? Milyen nyelvi félreértések vannak jelen a filozófiában és a mindennapi életünkben? Hogyan lehet ezeket felszámolni? Esztétika – Mi a szép? Mi a művészet?

23 Köszönöm a figyelmet!