Napjaink terület- és településfejlesztési gyakorlatai

Az előadások a következő témára: "Napjaink terület- és településfejlesztési gyakorlatai"— Előadás másolata:

1 Napjaink terület- és településfejlesztési gyakorlatai
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 Az LHH Program 2

3 Az LHH Program újszerűsége
Miről lesz szó? Mik azok a kedvezményezett térségek? LHH térségek elhelyezkedése, eloszlása, általános helyzete LHH program célja LHH előzményei LHH programról „Fontos, hogy tisztában legyünk azzal: ez az első komplex vidékfejlesztési program a rendszerváltás óta Magyarországon. Tisztában kell lenni az eddigi nemzetközi tapasztalatokkal: ilyen méretű tervek több esetben eredménytelenül végződtek.” Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke 3

4 Előzmény Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv.
Kiemelt cél: Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése Térségek társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása Országgyűlés hatásköre Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6.§ e) pontja) Kormány feladata Kedvezményezett térségek besorolása (27. § (1) b) pontja) 4

5 Országgyűlés: feltételrendszer meghatározása
2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) Ogy. határozat Besoroláskor csak olyan mutatók, statisztikai adatok felhasználására került sor, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, időrendi összehasonlításra alkalmasak Besorolás a térségek fejlettségét még pontosabban, igazságosabban határozza meg, 5 mutatócsoportból kialakított ún. komplex mutató segítségével Mutatócsoportok Gazdasági Infrastrukturális Társadalmi Szociális Foglalkoztatási 5

6 Kormány: magyar fejlesztéspolitikában kedvezményezett térségek besorolása
Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet  32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból  komplex mutató Mutatók alapján osztályzatok (1–5)  ezek átlagolása 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség meghatározása Ezek komplex programmal történő fejlesztése Fejlesztéspolitika alapvető célja  területi egyenlőtlenségek csökkentése, ebből adódó negatív társadalmi folyamatok, és társadalmi elégedetlenség mérséklése A kedvezőtlen helyzetű területek között is differenciák vannak a leszakadás mértékét tekintve. Cél: fejlesztési pénzek a leginkább rászorult térségekbe menjenek. Ennek megállapítására valamiféle területi alapokon nyugvó lehatárolásra van szükség. Magyarországon 2007-ben különböző társadalmi-gazdasági-infrastrukturális mutatók alapján kategorizálták az ország 174 kistérségét. (lehatárolásról részletesebben: ) 6

7 Kedvezményezett térségek
Mi minősül hátrányos helyzetűnek? 174-ből 94 kedvezményezett kistérség 33 komplex programmal segítendő LHH33  népesség 10%-a LHH leghátrányosabb helyzetű = 47  népesség 15%-a 47 LHH + 47 hátrányos helyzetű (HH) = 94 Hátrányos helyzetű: országos átlag alatti komplex mutatóval rendelkező kistérségek 7

8 Komplex programmal is támogatandó: 33 (lakosság 10%-a)
33 LHH-s kistérség (LHH33) eloszlása egyenlőtlen, nagymérvű koncentráció Az ország ÉK-i és DNy-i részén, összefüggő nagyobb területek (gócok) De nincs Közép-Mo-n, Közép-Dtúlon és Ny-Dtúlon A kategórián belül is nagy különbségek. Egy északi csereháti (pl: encsi) kistérségbe elmegyünk, és utána a lengyeltótiba nem feltétlenül sorolnánk őket egy kategóriába. Abaúj-Hegyközi kistérség a legrosszabb komplex mutatóval rendelkezett… nyilván voltak olyan kistérségek, amelyek meg épp még beleestek a 33 közé. Egyesek szerint kb. 10 van, amely igazán ebbe a kategóriába tartozik. 8

9 Program célterülete Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Dél-Dunántúl Abaúj-Hegyközi Baktalórántházai Bácsalmási Barcsi Bátonyterenyei Berettyóújfalui Jánoshalmai Csurgói Bodrogközi Csengeri Kisteleki Kadarkúti Edelényi Fehérgyarmati Mezőkovácsházai Lengyeltóti Encsi Mátészalkai Sarkadi Sásdi Hevesi Nyírbátori Sellyei Mezőcsáti Tiszafüredi Szigetvári Ózdi Vásárosnaményi Tamási Sárospataki Szerencsi Szikszói Tokaji Legelmaradottabb területek: Cserehát, Ormánság 9

10 LHH33 térségek földrajzi megoszlása
Régió neve Kistérségek száma LHH-s kistérségek száma LHH kistérségekben élők aránya a régió népességéhez képest Észak-Magyarország 28 12 28% Észak-Alföld 8 21% Dél-Dunántúl 25 18% Dél-Alföld 5 9% Közép-Magyarország 17 Közép-Dunántúl 26 Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország kiemelt figyelmet érdemel: Itt van a legtöbb LHH-s kistérség Itt a legmagasabb az ilyen kistérségben élők száma és a régió lakosságához viszonyított aránya Itt találhatóak az LHH-s kistérségek között a legrosszabb mutatókkal rendelkező kistérségek: Abaúj-Hegyközi (174.) és Bodrogközi (173.) Itt van a legrosszabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező összefüggő térség: Abaúj-hegyközi, Encsi, Szikszói, Edelényi kistérséget lefedő közel 100 ezer fős Cserehát 10

11 LHH kistérségek helyzete
Szinte az összes fejlettségi mutatóban elmaradottak Általában jellemző: Fogyó lakosság, elöregedő, idős társadalom Alacsony pályázati aktivitás Rossz infrastrukturális szerkezet Alacsony képzettségi szintű lakosok Nem megfelelő intézményi hálózat Fokozódó munkanélküliség Fokozódó társadalmi feszültségek  problémák országos üggyé váltak Összetett problémák- komplex programok kellenek! Ágazati megközelítésű programok, monofund rendszer hibái! (1)Például: érettségizettek aránya a Bodrogközi kistérségben az országos átlag harmada Állástalanok aránya az Abaúj-Hegyközi kistérségben az országos átlag 3,5szerese, ugyanitt a rendszeres szociális segélyben részesülők országos átlag hatszorosa (2) LHH program eszközei nem alkalmasak a problémák megoldására, max enyhítésére 11

12 Gondolatok a hátrányos helyzetről
Az LHH kistérségek nem azért hátrányos helyzetűek, mert kevés EU támogatást kaptak… …hanem a földrajzi, gazdasági, társadalmi viszonyok miatt. A hátrányos helyzetet nem azzal változtatjuk meg, ha önmagában több támogatást nyújtunk… …hanem ha a szabályozási–működési környezetet megfelelően alakítjuk. Kullmann Á. 2009 12

13 LHH kistérségi programozás indokoltsága
LHH kistérségek társadalmi–gazdasági helyzete Korábbi támogatások területi megoszlása nem segítette az LHH kistérségek felzárkózását  újratermelte a különbségeket Területfejlesztési támogatások tapasztalata  a támogatások felhasználása és a kistérségi tervezés nincs összehangolva Tervek vannak!  de milyen forrásból? Fejlesztések: amit lehet és nem amire szükség lenne Kistérségi összehangoltság hiánya Fejlesztések egyéni cselekvésekből állnak össze Területi megoszlás  a 33 kistérség között nagyon nagy különbségek vannak, a legtöbb támogatást elnyert tokaji kistérség és a legkevesebb támogatást elnyert lengyeltóti kistérség egy főre jutó támogatása között 20-szoros a különbség  nem biztos, h baj, ha annyival rosszabb helyzetben is van; az egyes kistérségeken belül szintén jelentős területi különbségek vannak, több helyen a támogatások 70-90%-a a kistérség központi településére jutott; Társadalmi aránytalanságok  pl. kevés fejlesztés javítja a cigány lakosság helyzetét, miközben megvalósulnak presztízs-beruházások; a települések szinte minden pályázati lehetőségen indulnak, de pályázataiknak csak kis része sikeres, így nem biztosított, hogy a legfontosabbnak tartott fejlesztéseikhez kapnak támogatást. Támogatások felhasználása és a kistérségi tervezés nincs összehangolva Szűk a támogatható tevékenységek köre  projekteket torzítva lehet megvalósítani Önkormányzatok azt valósítják meg, amit elnyernek és nem ami fontos, releváns Egy kistérség önkormányzatai nem hangolnak össze Kistérségi tervek kidolgozásánál nem számolnak azok forrásaival, milyen támogatásból fogják megvalósítani, van e rá lehetőség egyáltalán Tervek minősége változó Fejlesztések nincsenek összhangban az előzetes tervekkel Fejlesztések köre alapvetően egyéni cselekvésekből áll össze A tervezésben még előjön az esélyegyenlőség kérdése  megvalósításnál főként infrastruktúra, gépberuházások A fenti probléma a forrásalapú kistérségi tervezéssel, és a támogatások felhasználásának a kistérségi tervekhez igazításával oldható meg. Erre tett kísérletet az LHH program keretében a kistérségi programozás. 13

14 LHH program céljai Kísérleti program Távlati célok: Átfogó célok:
Célja: EU támogatások újszerű, kistérségek igényeit nagyobb mértékben figyelembe vevő felhasználása Távlati célok: LHH kistérségek felzárkóztatása, vagy legalább a leszakadás megállítása Átfogó célok: Életminőség javítása Gazdasági teljesítmény növelése Infrastrukturális ellátás és a környezeti fenntarthatóság javítása életminőség javítása: foglalkoztathatóság és önfoglalkoztatás; képzettség javítása; egészségi állapot javítása; mélyszegénységben élők és elesettek élethelyzetének javítása; társadalmi kirekesztettség és területi elkülönülés megakadályozása; közösségi/kulturális értékek megőrzése, közösségek fejlesztése. gazdasági teljesítmény növelése: KKV-k foglalkoztatási kapacitásának bővítése; KKV-k termelékenységének és foglalkoztató képességének növelése; kisléptékű egyéni és közösségi gazdasági tevékenységek erősítése. infrastrukturális ellátás és a környezeti fenntarthatóság javítása: környezeti infrastruktúra javítása; természeti környezet értékeinek védelme, fenntartható hasznosítása; hatékony és környezetkímélő energia felhasználás; virtuális és fizikai megközelíthetőség javítása; Ezeken az átfogó célokon belül megfogalmaztak prioritásokat és konkrét műveleteket. 14

15 Komplex program Zászlóshajó projektek Komplex program elnevezései:
Különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt, integrált megvalósítását szolgálják. ÚMFT  12 ilyen program Komplex program elnevezései: „Nem mondunk le senkiről” komplex térségfejlesztési zászlóshajó projekt Új Magyarország felzárkóztatási program LHH program Időbeli áttekintés 2006: zászlóshajó projekt meghirdetése – „Nem mondunk le senkiről” 2007: az első pályázatok meghirdetése, az LHH kistérségek körének meghatározása 2008: komplex program indítása, kistérségi programok kidolgozása 2009-től: a kistérségi programok megvalósítása Az operatív programokban megfogalmazott fejlesztési területeket természetesen nem lehet élesen szétválasztani egymástól, hiszen ugyanazon célt adott esetben több operatív program is szolgálhat. A gazdasági fejlődést szolgáló operatív program sikere például szoros összefüggésben áll a leszakadó térségek felzárkóztatását szolgáló programokkal. A kormány éppen ezért megalkotta az ún. zászlóshajó projekteket, amelyek lehetővé teszik a különböző operatív programok közötti átjárhatóságot. Így a fejlesztések erősíthetik egymást, ami lényegesen megnöveli az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát. A zászlóshajó projektek tehát a különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt, integrált megvalósítását biztosítják. zászlóshajó projektek indításának szüksége már az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) első változatában is és az operatív programokban is megfogalmazásra került. Az ÚMFT melléklete – a teljesség igénye nélkül – az alábbi zászlóshajó projekteket sorolja fel: 1.„Nem mondunk le senkiről” – leszakadó térségek felzárkóztatása 2.Versenyképességi pólusok 3.Kis- és közepes vállalkozások komplex fejlesztése 4.XXI. századi iskola 5.Gyermekesély 6.A tudás – esély 7.Akadálymentes Magyarország 8.Egészségügy 9.Takarékosan az energiával 10.Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 11.Tiszta környezet Az operatív programok számos további zászlóshajó projektet említenek. A „Nem mondunk le senkiről”, leszakadó térségek felzárkóztatása című zászlóshajó projekthez való kapcsolódást a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP), az érintett regionális operatív programok (ROP-ok) – köztük az Észak-Magyarországi operatív program (ÉMOP) –, a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) és a Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) is tartalmazza. A zászlóshajó projektek tartalmáról illetve formájáról sem az ÚMFT, sem az operatív programok nem szóltak. A „Nem mondunk le senkiről” zászlóshajó projekt esetében az érintett kistérségek köre sem volt meghatározva. LHH kistérségek számára elkülönített támogatás: legnagyobb része kistérségi programozás, egy része gyerekesély program, LHH térségek számára meghirdetett pályázatok formájában Támogatáson túli eszközök: NFÜ igyekezett a forrást szabályozási és szervezési eszközökkel kiegészíteni, ezeket nevezik támogatáson túli eszközöknek 15

16 Az LHH program elemei Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Fejlesztési Programiroda (NFÜ LHH FPI) LHH kistérségek számára elkülönített támogatás Kistérségi programozás Gyerekesély program Pályázatok (LHH térségeknek) Támogatáson túli eszközök Szabályozási és szervezési eszközök LHH kistérségek számára elkülönített támogatás: legnagyobb része kistérségi programozás, egy része gyerekesély program, LHH térségek számára meghirdetett pályázatok formájában Támogatáson túli eszközök: NFÜ igyekezett a forrást szabályozási és szervezési eszközökkel kiegészíteni, ezeket nevezik támogatáson túli eszközöknek 16

17 1. LHH térségek számára elkülönített támogatások
LHH: kistérségi programozás alapjai Dedikált összeg!!!: előre meghatározott keret, amire tervezhetnek Számukra legfontosabb fejlesztések Más pályázatoknál is előnyt élvezzenek Nem kellett pályázni, csak értelmes programcsomagot kellett összeállítani Az előzetesen jóváhagyott projektek nem versenyeznek más projektekkel, de meg kell felelniük a tervezési útmutató feltételeinek Partnerség elve (térségi szemlélet) Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk, kellett, hogy valaki hátralépjen a másik javára Kistérségi programozás fő kérdései Milyen fejlesztésekre lehet felhasználni a forrást? Az egyes fejlesztésekre milyen arányban lehet felhasználni a forrást? Adott kistérségben mely projektekre lehet felhasználni a forrást? 17

18 Fejlesztési súlypontok
Koncentráció elve (ok: kevés forrás) A területi különbségek mérséklése (támogatások eljuttatása, ott élők felzárkózása) Fókuszban a rászorulók, még a térségen belül, sőt a helyi társadalmon belül is Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a cigányság helyzetének javítása, szegregáció megszüntetése Általános cél: gazdaság élénkítése, piacképes munkahelyek teremtése, de Térségspecifikus célok is (gazdaság, infra vagy társadalom) Komplex megközelítés: oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek Indokolt és fenntartható projektek támogatása A kidolgozott projektcsomagokat szakértők értékelték Esélyegyenlőségi kérdések: Területi különbségek mérséklése  Támogatások a leghátrányosabb helyzetű településekre is eljussanak a kistérségen belül, azok felzárkózását szolgálják. Hátrányos helyzetű ….  Bár kiemelten szerepel a romák felzárkóztatása, szegregáció megakadályozása, nem roma programról van szó. A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. A komplex fejlesztésben az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok és mobilitási lehetőségek közül azokat kell javítani amelyek a legszűkebb keresztmetszetet adják. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre. 18

19 Kistérségi projektcsomagok
NFÜ támogatása a csomagok összeállításához: Munkaszervezetek ( Kistérségi koordinátorok Vezető tervezők, különböző ágazati szakértők Cigányság integrációjához esélyegyenlőségi szakértők is Tervezési munkacsoport (koordinál) Projektcsomag mellé tartaléklistát kértek Minden kistérség a forrás mintegy 3/4 beruházásokra 1/4 képzési, foglalkoztatási, egészségfejlesztési projektekre fordíthatta A kistérségek a számukra meghatározott forrásnak megfelelő projektcsomag mellett egy ugyanakkora forrásnak megfelelő tartaléklistát is készítettek. Amennyiben egy projekt nem volt támogatható, a tartaléklistáról másik projekt került a helyére. Minden kistérség a forrás mintegy háromnegyedét beruházásokra, negyedét képzési, foglalkoztatási, egészségfejlesztési projektekre fordíthatta. A partnerség biztosítása érdekében az NFÜ előírására minden kistérségben létrejött az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a társadalmi szervezetek és a vállalkozási szféra képviselőit tömörítő, az utóbbiak többségével működő kistérségi fejlesztési bizottság. Minden kistérségben legalább 7 fórumot tartottak, sorrendben: indító workshopot, egy-egy tematikus kerekasztalt az oktatás-gyerekesély, a gazdaságfejlesztés-foglalkoztatás és a roma integráció témákban, stratégiai workshopot, kistérségi fejlesztési bizottsági ülést a benyújtandó projektcsomag előzetes jóváhagyása céljából, kistérségi tanácsi ülést a benyújtandó projektcsomag jóváhagyása céljából. A kistérségi fórumokon összesen több mint 5000 résztvevőt, kistérségenként átlagosan mintegy 150 résztvevőt regisztráltak. Sok helyen ezek a fórumok teremtettek alkalmat a kistérség szereplői számára az első kapcsolatfelvételre, valamint a kistérség problémáinak megvitatására. LE IS MENTEK EZEK A WORKSHOPOK? A tervezés hosszas előkészítés után 2008 nyarán indult, majd szeptember végén vált intenzívvé (a részletes tervezési útmutató kiadásával és a vezető tervezők megbízásával). A kistérségek projektcsomagjuk 0. verzióját december elejére készítették el. Ezeket felkért szakértők véleményének figyelembevételével az NFÜ értékelte, két kistérség esetében – a komplexitás alacsony szintje, az esélyegyenlőség sérülése, stb. miatt – átdolgozásra visszaadta, a többi esetben a továbbfejlesztés lehetőségét megadta. A kistérségek átdolgozott illetve továbbfejlesztett projektcsomagjukat január végén nyújtották be. 19

20 Támogatási formák Három csoport:
Önkormányzati és intézményi fejlesztések támogatása Kistérségben működő vállalkozások fejlesztése Központi programokban az LHH kistérségek számára elérhető szolgáltatások 20

21 Szécsényi Gyerekesély Program – Alkalmazási Kísérlet
Mire terjed ki? Korai képességfejlesztés, sikeres iskolakezdéshez  „Biztos Kezdet Program Gyerekházak” (0–5 év) A gyermekek táplálkozásának, egészségügyi ellátásának javítása Ifjúságfejlesztés, közös terek, szolgáltatások és programok Szülők foglalkoztatási esélyeinek javítása, munkahelyteremtés Információs társadalom fejlesztése Közösségfejlesztési feltételek és programok 21

22 Gyerekesély Program kistérségi projektjei
A korai életkorban történő fejlesztés jóval hatékonyabb, mint a későbbi támogatás, ugyanakkor a gyerekek illetve a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráta meghaladja az országos átlagot Esélyprogram fontos részei: elsősorban LHH kistérségekben megvalósítandó: „biztos kezdet” projektek  gyerekházak kizárólag LHH kistérségekben megvalósítható kistérségi projektek  helyzetelemzés alapján, hiányzó szolgáltatások 22

23 Gyerekesély Program 23

24 Szécsényi Gyerekesély Program Megvalósítás során
Komplex működés helyett inkább „projektszerű” programelemek (források ingadozása és a kistérségi szereplők ellenállása miatt) Eredmények és tények: Szolgáltatások bővítése (Biztos Kezdet Gyerekházak, tanodák, IT-pontok, gyerekprogramok, iskolai koordinátorok, szociális szövetkezet elindítása) Kudarcok / tények: Szegénység nem csökkent, jövedelmek nem nőttek Iskolai szegregáció nem csökkent (stagnált, romlott) Lakhatási szegregációs helyzet nem javult Kistérségi helyi szereplők együttműködése nem javult Legrigidebb szektor: a közoktatás és a szociális 24

25 Szociopoly A játék (http://www.szociopoly.hu/)
A valóság: ami a játék mögött van ( 25

26 Pályázatok Csak az LHH kistérségek számára az alábbi pályázatok kerültek meghirdetésre: Kis- és középvállalkozások komplex beruházásainak támogatása (GOP 2.1.2/B) Vállalkozások komplex beruházásainak támogatása (GOP 2.1.2/C) Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok (TÁMOP 1.4.3/1) - A különböző vállalkozások komplex beruházásainak támogatására a többi kistérségben is volt pályázat, de külön kerettel, és kevésbé kedvező feltételekkel (pl. alacsonyabb támogatási aránnyal vagy összeggel) vagy a vállalkozások szűkebb köre számára (pl. több éve működő, gyorsabban növekvő vállalkozásoknak). Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programokra a többi kistérségben nem volt pályázat. - Az LHH kistérségek szervezetei természetesen az összes kistérség számára meghirdetett pályázatokon is részt vettek. Nagyobb összeget nyertek már az LHH program indítása előtt többek között • óvodák és iskolák felújítására (ÉMOP – a Hevesi kistérség 3 településén és a Szerencsi kistérség 2 településén kistérségenként összesen 0,6MrdFt támogatással), • kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítására (TIOP – az Abaúj- Hegyközi, a Bodrogközi, a Mezőcsáti és a Tokaji kistérségben egyenként 0,9MrdFt támogatással), • turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére (ÉMOP 2.1.1, – Tokajban fesztiválkatlan és bormúzeum létesül, bővülnek a szálláshelyek összesen 3,1MrdFt támogatással, Edelényben megújul a kastély 1,9MrdFt és a kistérségben több más műemlék összesen 0,5MrdFt támogatással). 26

27 2. Támogatáson túli eszközök
Problémák oka nem a támogatások mértékében van  tervezési segítségnyújtás Szabályozási eszközök: gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás terén Alacsonyan képzettek munkaereje iránti kereslet bővítése Mezőgazdasági termékek iránti kereslet bővítése Turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővítése Szervezési eszközök: e térségek földrajzilag, társadalmilag is periférikusak NFÜ LHH FPI: LHH program elemei között komplex programhoz kapcsolódó, közvetlenül nehezen forintosítható egyéb kezdeményezések is 27

28 b) Szervezési eszközök
LHH-s besorolás előny a fejlesztési támogatásoknál, pályázatoknál LHH térségek és felsőoktatási intézmények együttműködésének ösztönzése Budapest Corvinus: Encsi Budapest ELTE TTK: Lengyeltóti Budapest ELTE TÁTK: Csengeri Debrecen: Berettyóújfalui Eger: Gönci (Abaúj-Hegyközi) Kaposvár: Tamási Miskolc: Szikszói Méltányos turizmus: LHH térségek mint turisztikai célpontok: megismerjék, megszeressék ezeket, bevétel képződjön (szállás, étkezés, belépőjegy) LHH térségek mg.-i és kézműves termékeinek, turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak promóciója, stb. Kísérleti jelleggel elindult néhány felsőoktatási intézmény (tanszék, szakkollégium) és egy-egy LHH kistérség tartósnak szánt – legalább 3 félévre kiterjedő – partnersége. Az együttműködés célja egyik oldalról a felsőoktatásban a társadalmi problémák és megoldások gyakorlatias megjelenítése, másik oldalról az LHH kistérségek információkhoz, kapcsolatokhoz való hozzáférésének segítése. A partnerség tartósságát segíti a régión belüli kapcsolatok kialakítása. Így indult el a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézetének programja a Szikszói kistérségben, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékének programja az Abaúj-Hegyközi kistérségben, valamint az ELTE Regionális Tudományi Tanszékének programja a Lengyeltóti kistérségben; hamarosan további együttműködések is indulhatnak. 28

29 A Felsőoktatás és az LHH-Kistérségek Együttműködési Programja
29

30 LHH program tervezési problémái
Rövid idő volt rá, hogy alaposabban tervezni lehessen Kevés összeg volt rá, hogy hosszabb távon érzékeltesse hatását (felzárkóztatás) Esélyegyenlőségre törekvés alacsony szinten maradt (marginalizálódott csoportok, mélyszegénység) Releváns helyzetelemzések, feltárt problémák figyelmen kívül maradtak Önkormányzati és civil szféra megfelelő aránya Átpolitizálódott tervezési folyamat Deszegregációs programok elmaradása Célzott és valódi komplex megközelítés hiánya a tervezett intézkedéseknél 30

31 Szép elképzelések, de … LHH – A megvalósítás tapasztalatai
Szegregációs folyamatok nőnek, nem csökkennek, miközben további jelentős források érkeznek (Gyerekesély / egyéb uniós vagy hazai) az LHH térségekbe Oktatási integrációval, telepfelszámolási programok  általános helyi és önkormányzati érdektelenség vagy elutasítás Kidolgozatlan pályázatok és programok Komplexitás hiánya a megvalósítás során A helyiek bevonásának hiánya a tervezés és megvalósítás során Együttműködés hiánya a lebonyolításban mikrotérségi és térségi szinten 31

32 LHH Program értékelése: összességében pozitív volt
LHH Program legnagyobb előnyei Fókuszált a rászorulókra Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk Nem klasszikus pályázati kiírások: nem kellett versenyezni más térségekkel Térségspecifikus célok Komplex programhoz kapcsolódó egyéb kezdeményezések Összességében pozitív volt 32

33 Járások elmozdulása 2007–2012 között
Legnagyobb előrelépés a külső periféria „legfejlettebb LHH-s térségeinél” Legnagyobb visszalépés a belső periféria azon a térségeinél, amelyek épp nem lettek LHH-sok (Észak-Alföld, Közép-Dunántúl) 33

34 2015-től folytatás: LHH járások
A megváltozott viszonyok miatt mindenképp szükséges volt az új LHH lehatárolás kialakítása Újraosztályozás a korábbi módszertan alapján Bevont jelzőszámok, módszertan felülvizsgálata 2013: kistérségek megszüntetése  szerepüket a járás veszi át Kormányzati törekvés a járások erősítése Statisztikai egységek Közigazgatási egységek Fejlesztéspolitikai egységek: közigazgatási szerepükből adódóan közvetve már megjelent a területfejlesztésben is „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg ... a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;…” 34

35 Kedvezményezett járások besorolása
Kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet Itt is komplex mutató alapján, de 4 mutatócsoportból Társadalmi és demográfiai Lakás- és életkörülmények Helyi gazdaság és munkaerő-piaci Infrastruktúra és környezeti Annak módosítása a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 36 komplex programmal fejlesztendő járás  népesség 10%-a: „leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) járások” 18 fejlesztendő járás  népesség 15%-a 55 kedvezményezett járás (komplex mutató átlag alatti) Kistérség  járás + mások a jelzőszámok is, de erős a területi átfedés, minimális változások vannak csupán 35

36 Összegző gondolatok 1985-ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel. 1950–1970-es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás  gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban. Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások. 1986-ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik. 36

37 Integrált város- és településfejlesztési stratégiák
37

38 Integrált város- és településfejlesztési stratégiák
IVS: 2007–2013 EU tervezési ciklus Még elég rövid volt Kevés idő volt rá Egységes szempontok szerint (IVS Kézikönyv) ITS: 2014–2020 EU tervezési ciklus Először megyei jogú városokra, majd járásszékhelyekre Szakértői csapatban geográfusok, közgazdászok, szociológusok is részt vettek (nem csak mérnökök, építészek, urbanisták) Jó lett volna, ha a megyei szakértőket is bevontak volna a nagyobb külső (fővárosi vagy régión kívüli) szakértők mellé Jó vaskos megalapozó dokumentáció  előnyös ha kívülről érkeznek a szakértők Egységesen előírt fejezetsablonok (összehasonlíthatóság) Járás egészének bevonása (nem eléggé valósult meg) Civil közösségek bevonása (nem eléggé valósult meg) Nagyon rövid idő volt rá 38