A SZELLEMI TULAJDON ÉS A KÖZBESZERZÉS

Az előadások a következő témára: "A SZELLEMI TULAJDON ÉS A KÖZBESZERZÉS"— Előadás másolata:

1 A SZELLEMI TULAJDON ÉS A KÖZBESZERZÉS
Jókúti András mb. jogi elnökhelyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

2 A szellemi tulajdon formái
Iparjogvédelem (szabadalom, védjegy, design) Szerzői jog és kapcsolódó jogok (szoftver is) Üzleti titok (és know-how) Lajstromozott jogok és lajstromozás nélkül keletkező jogok Oltalomképességi feltételek

3 A szellemi tulajdon funkciói
A kreativitás és az innovatív megoldások kidolgozásának ösztönzése Korlátozott idejű kizárólagosság a piaci pozíció erősítésére A jog által elismert versenykorlátozás a K+F befektetések megtérülésének elősegítésére A szerzők és más jogosultak erőfeszítéseinek elismerése A szabadalmak által védett technológia feltárása Társadalmi szerződés: feltárásért cserébe monopólium Tudásbázis az egymásra épülő kutatások számára Üzleti titok kontra szabadalom (relatív védelem, NDA) Árujelzők (védjegyek): megkülönböztetés és minőségpolitika

4 A szellemi tulajdon jogi természete
Kizárólagos jog Tulajdonhoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony Forgalomképesség (és annak korlátai) Személyhez fűződő és vagyoni jogok A szellemi tulajdon jogosultjának lehetőségei Hasznosítás Átruházás Speciális eset: szolgálati és alkalmazotti jelleg (törvényi jogutódlás) Licencia Fellépés a jogsértés ellen Territorialitás, külföldi oltalomszerzés Védelmi idő / oltalom időtartama Fenntartás, megújítás és meghosszabbítás Kivételek és korlátozások

5 A licencia Szerződéses hasznosítási/felhasználási engedély
Ellentételezése a licencdíj Ingyenes Egyösszegű Royalty (jogdíj) Rugalmasság a licencia terjedelme kapcsán Földrajzi, időbeli korlátok Mennyiségi korlátok Minőségi követelmények Licenciatípusok Kizárólagos licencia Egyedüli licencia Allicenciát engedő licencia Nyílt licencia A (bejegyzett) licencvevő jogérvényesítési jogosultságai

6 Közbeszerzési kapcsolódások
Alapszituáció: az ajánlatkérőnek olyan dologra van szüksége, amely vagy már létező IP tárgyát képezi (background IP), vagy IP jön létre a teljesítés során (foreground IP) Az IP (tárgya) nem az ajánlatkérőnél keletkezik, de igényt tart annak hasznosítására Bármely eljárástípusban előfordulhat, de van, ahol a közbeszerzés kifejezetten IP létrehozására irányul Vegyes helyzet (továbbfejlesztés, átdolgozás) Az IP allokációjának kizárólagos modelljei és ezek kockázatai IP a beszállítónál: vendor lock-in (a későbbiekben hirdetmény nélküli eljárást indukálhat), különösen továbbfejlesztés vagy karbantartás esetén IP a beszerzőnél: vendor back-out, a beszállító nem tud értékesíteni, kevesebb ösztönző, a fenntartás és jogérvényesítés terhei a beszerzőn maradnak

7 Közbeszerzési kapcsolódások
Javasolt megoldás („best practice”) Az adott helyzetre szabott szerződéses feltételek, amelyek az azonosított kockázatokat neutralizálják IP a beszállítónál, széleskörű licenciával a beszerző számára (nem kizárólagos) A beszerző elvégez(tet)heti a szükséges módosításokat és továbbfejlesztéseket (allicencia) A licencia feltételei a beszállítót is érdekeltté teszik az innovációban (licencdíj, értékesítés) A beszállító másoknak (akár más beszerzőknek) is adhat licenciát A beszállító viseli a jogszerzési és fenntartási terheket Tisztázandó kérdések Igényjogosultság, jogutódlás (forgalomképesség) Nyílt licencia? Jogérvényesítés Külföldi oltalomszerzés, fenntartás March-in rights

8 IP in PP: hazai és európai útmutatások
Kutatási szerződés (Ptk. 6:253. §) diszpozitív szabályai (kötelező átruházás, illetve legszélesebb licencia) Közbeszerzési dokumentumba kötelezően foglalt szerződéses feltételek a szellemi tulajdonról (Kbt. 96. §) Építési közbeszerzés: korlátlan és kizárólagos licencia, díj ellenében (Korm. rendelet 7. §) Innovációs partnerség (Kbt §) és KH útmutató Pre-commercial procurement (PCP): nem közbeszerzés Commission Notice: Guidance on Innovation Procurement Procurement of Innovation Platform útmutatói (az Európai Bizottság támogatásával)

9 Köszönöm a figyelmet!