Tanácsok a középszintű írásbeli érettségihez történelemből

Az előadások a következő témára: "Tanácsok a középszintű írásbeli érettségihez történelemből"— Előadás másolata:

1 Tanácsok a középszintű írásbeli érettségihez történelemből

2 180 perc Történelmi atlaszt + helyesírási szótár I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok – 50 pont II. Szöveges (kifejtendő) feladatok – 50 pont

3 Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
Egyértelmű válaszokat adj egyértelmű jelölésekkel! A feladat ismertetése után a forrásokra vonatkozó kérdéseket olvasd el, majd a forrást! A forrásokban jelölések használata ajánlott: aláhúzások, bekarikázások stb.

4 Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
néha a „sorok között” kell megtalálni a választ Csak a feltett kérdésre válaszolj a lehető legtömörebb formában, a kihagyott helynek megfelelően! Ne lépd túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írj, amennyit a feladat kér!

5 Szöveges (kifejtendő) feladatok
Két típusú kifejtendő feladatot tartalmaz a feladatlap: problémamegoldó (rövid) feladat: szóban (12-16 sor) szerkesztett szövegben kell megoldani (egyetemes történelem) elemző (hosszú) esszé: szóban (26-32 sor) szerkesztett szövegben kell megoldani (magyar történelem)

6 Szöveges (kifejtendő) feladatok
2 rövid (egyetemes) és 2 hosszú (magyar) esszé közül lehet választani kettőt: 1 rövidet 1 hosszút a két választott feladat nem vonatkozhat ugyanarra a történelmi korszakra (az egyik 1849 előtti, a másik 1849 utáni korszakra vonatkozzon) FONTOS A JÓ FELADATVÁLASZTÁS

7 Szöveges (kifejtendő) feladatok
Források használatával, értelmezésével és értékelésével + saját ismereteinek segítségével önálló szöveget kell alkotni. A felvetett problémát célirányosan, de több szempontból (problémaközpontúan) kell megoldani.

8 Rövid esszé Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés
globális értékelés 2 Tájékozódás térben és időben T1 idő T2 tér 1 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása K1 általános és konkrét fogalmak K2 nyelvhelyesség Ismeretszerzés, a források használata F rögzítés (1) megállapítás (2) 3 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 rögzítés (1) megállapítás (2) E2 rögzítés (1) megállapítás (2) Összesen 17

9 Hosszú esszé Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés
globális értékelés 2 Tájékozódás térben és időben T1 idő T2 tér Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása K1 általános fogalmak K2 konkrét fogalmak K3 nyelvhelyesség Ismeretszerzés, a források használata F1 rögzítés (1) megállapítás (2) 3 F2 rögzítés (1) megállapítás (2) F3 rögzítés (1) megállapítás (2) Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 rögzítés (1) megállapítás (2) E2 rögzítés (1) megállapítás (2) E3 rögzítés (1) megállapítás (2) E4 rögzítés (1) megállapítás (2) Összesen 33

10 Szöveges (kifejtendő) feladatok
Érdemes az esszé megírása előtt rövid vázlatot készíteni (fontos nevek, helyek, fogalmak, események, időpontok). Érdemes ellenőrizni, hogy a fenti szempontoknak megfelel-e a válasz. Érdemes kiemelni vagy aláhúzni a forrás fontos információit – azonosítsuk a közöttük lévő logikai kapcsolatokat

11 Szöveges (kifejtendő) feladatok
Az esszét tagolni kell: bevezetés (térben és időben való elhelyezés, felvezetés, felhívni a figyelmet a feladat lényegére, érdekességére), tárgyalás – annyi részre tagoljuk, ahány kérdésre válaszolunk, befejezés (összegzés – újból kihangsúlyozzuk a téma leglényegesebb összefüggéseit VAGY zárszó – új összefüggések megfogalmazása, a téma következményei, saját vélemény és felmerült kérdések leírása). FIGYELJÜNK AZ ARÁNYOKRA!

12 Rövid esszé pontos, tényszerű ismertetés
már az első, bevezető mondatban el kell helyezni időben és térben az eseményeket minden fontos információ szerepeljen a szövegben ne lépd túl a megszabott keretet a végén összegzés, a kérdésben felvetett problémára kell válaszolni

13 Hosszú esszé van lehetőség a bővebb kifejtésre – azonosítsuk a részfeladatokat a szerkesztés ne legyen aránytalan használd fel az összes forrást, a megfelelő szakszavakat történelmi folyamat bemutatása esetén figyelj az ok-okozati összefüggések időrendi bemutatására ne legyen túl sok bekezdés – az szétdarabolja a szöveget végén összegzés vagy emeld ki a téma legfontosabb megállapítását

14 Mintafeladat – rövid esszé
A feladat az első világháborúval kapcsolatos. Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Osztrák–Magyar Monarchia hadba lépésének körülményeit! (A hadműveletekről nem kell írnia.) Használja a középiskolai történelem atlaszt! (rövid) „Az a rendelkezésem, amellyel Boszniában és Hercegovinában teljesített háromévtizedes áldásos békemunka után ezekre az országokra kiterjesztettem uralkodói jogaimat [vagyis 1908-ban Bosznia–Hercegovina a Monarchia része lett], Szerbiában a féktelen szenvedély és elkeseredett gyűlölet kitöréseivel fogadtatott […]. […] Nem teljesült az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét […]. Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házam ellen érzett gyűlölet. Mindig leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó [szerbek lakta] területek elszakítására irányul.” (Ferenc József „Népeimhez” című kiáltványa, amely a hadüzenet napján jelent meg)

15 Műveletek tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az első világháború kirobbanásának körülményeit (az Osztrák–Magyar Monarchia hadba lépését) mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2 Tájékozódás térben és időben T Rögzíti, hogy a Monarchia trónörököse (Ferenc Ferdinánd) ellen Szarajevóban / Bosznia Hercegovinában követtek el merényletet, és a hadüzenetre 1914 nyarán (július 28-án) került sor. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. merénylet, ultimátum, hadüzenet, világháború. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, a források használata F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a Monarchia és Szerbia között Bosznia–Hercegovina annektálása miatt alakult ki ellentét, Ferenc József a szerbek ellenséges magatartásával indokolta a két ország között kialakult feszültséget, veszélyben látta a Monarchia területi egységét), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a Monarchia megakadályozta a balkáni szerb terjeszkedést / a délszláv államszövetség létrehozását, Ferenc József a szerb kormányra hárította a felelősséget a háború kirobbanása miatt, a szerb nacionalizmust tette felelőssé a háborúért). 0–3 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 Rögzíti a Monarchia trónörökösének (Ferenc Ferdinándnak) a meggyilkolását, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a trónörökös egy hadgyakorlatot tekintett meg, a merénylet mögött szerb nacionalisták álltak, a merénylet után a Monarchia ultimátumot adott Szerbiának / Szerbia függetlenségét sértő követeléseket fogalmazott meg). E2 Rögzíti, hogy a Monarchia hadat üzent Szerbiának, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Szerbia visszautasította a függetlenségét sértő ultimátumot, Tisza István / a magyar kormány kezdetben elutasította a hadüzenetet, a hadüzenet kérdésében az uralkodóé volt a döntő szó, a Monarchiát Németország biztatta a hadüzenetre, Oroszország a támogatásáról biztatta Szerbiát, az európai hatalmak néhány héten belül hadat üzentek egymásnak, a szövetségi rendszerek szembenállása miatt kirobbant az első világháború). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17

16 Az első világháború az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának küldött hadüzenetével (1914. július 28.) T, idő vette kezdetét. A Monarchia és Szerbia viszonyának elmérgesedése vezetett ahhoz, hogy egy szerb nacionalista meggyilkolta a Monarchia Szarajevóba T, tér látogató trónörökösét, Ferenc Ferdinándot, ami miatt a Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának. Az ultimátum Szerbia függetlenségét sértő feltételeket tartalmazott (például a merénylők felkutatására vonatkozóan). E1 A szerb kormány, – amelyet Oroszország a támogatásáról biztosított –, visszautasította az ultimátumot. Ezt követően került sor a hadüzenetre, amellyel kapcsolatban a döntő szót az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, Ferenc József mondta ki. E2 Kiáltványában a szerbek ellenséges magatartásával indokolta a hadüzenetet, a belgrádi kormányra hárítva ezzel a felelősséget. F A casus belli tehát a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet volt, amely után Ferenc József hadüzenetével vette kezdetét az első világháború, amely 1918-ig tartott.

17 Feladatmegértés, tématartás
a feladat, téma azonosítása – a megadott problémáról, témáról, korszakról kell írni tématartás, lényeg kiemelése – lényegre törően a feladatban felvetett problémára kell koncentrálni a konkrét és általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott legyen Ne térj el a megadott feladattól!

18 Tájékozódás térben és időben
érdemes a bevezetésben írni róla az adott problémát el kell helyezni – mikor és hol volt jellemző az adott történelmi esemény, probléma évszámok: zárójelben vagy mondatba fűzve (ha nem tudjuk, akkor évszázad vagy évtized pontosítása) segítséget jelenthet a történelmi atlasz

19 Szaknyelv alkalmazása
a megíráskor gondold át, hogy milyen a korszakhoz, témához kapcsolódó szakkifejezéseknek, fogalmaknak kell szerepelni az esszében – ezeket építsd bele a válaszba fontos, hogy a fogalmakat helyesen használd

20 Források használata nézd meg a forrás címét, szerzőjét, keletkezésének időpontját – ez segít abban, hogy a téma mely eleméhez kapcsolódik a forrás a forrásból egy témához kapcsolódó lényegi elemet kell kiemelni, saját szavaiddal megfogalmazva (rögzítés) a forrás szövegét kimásolni, az esszébe átmásolni TILOS Ezt követi a megállapítás, ami a rögzített tény egy fontos okának, következményének vagy jelentőségének megvilágítása sok esetben a szó szerinti értelmezés nem visz közelebb a probléma bemutatásához – forráskritikai eszközökkel kell élni, a sorok között kell olvasni nevezd meg a forrást, ha utalsz rá (pl. törvényszöveg, grafikon, karikatúra stb.)

21 Eseményeket alakító tényezők feltárása
saját ismeretek bemutatása a témáról + a feladatnak megfelelő szempontok alapján több oldalról megközelíteni tartalmi mélység, kifejtettség – a megállapításoknak és következtetéseknek megfelelően összetettnek kell lenniük, legyenek a probléma szempontjából relevánsak történelmi események okainak, következményeinek feltárása + példák + feltételezések megfogalmazása rövid esszé: 2-3 legfontosabb szempont kiválasztása hosszú esszé: több szempontból, de végig a kérdésben meghatározott problémára koncentrálva tárja fel az eseményeket alakító tényezőket

22 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
válaszod legyen koherens, tagolt, arányos figyelj a helyesírásra és a nyelvhelyességre – használd a helyesírási szótárt a kerettantervben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők olvasd át elkészített esszéidet, javítsd ki a hibáidat

23 Kerüld el a nagyon éles véleménynyilvánítást!
Egy történelmi kérdésnek inkább sokrétű, több szempontú és lehetőleg forrásokon alapuló elemzését várják el tőled. Állításaidat érvekkel és a megadott forrásokkal, illetve azok elemzésével támaszd alá! Ügyelj a logikai rendre! A befejezésben utalj a téma, probléma jelentőségére!

24 Ellenőrzés A megadott témát fejtettem ki a megadott terjedelemben?
Ésszerű és áttekinthető módon fogalmaztam? Térben és időben elhelyeztem a témát? Utaltam a téma történeti előzményeire? Felhasználtam és jól értékeltem a megadott források információit?

25 Ellenőrzés Kellően kidomborodnak a fő megállapítások és problémaközpontú az írás? Ezek alá vannak támasztva forrásokkal, érvekkel? Felhasználtam egyéb, a korszakkal kapcsolatos ismereteimet, illetve a történelmi atlaszt? Összefüggő a szöveg, nem csapongó? Helyesen alkalmaztam a szaknyelvet és jó a helyesírásom?

26 A szöveges feladatok megoldásának munkamenete
1. Helyezd el térben és időben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használd föl a feladat megértéséhez a forrásokat, a történelmi atlaszt! 3. Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat, illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat, amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építsd be a fogalmazásba a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készíts vázlatot, illetve piszkozatot!

27 A szöveges feladatok megoldásának munkamenete
6. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazz meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építsd be mondanivalódba önálló ismereteidet, nézőpontjaidat, véleményedet! 9. Ügyelj arra, hogy mondataid világosak legyenek! 10. Szerkeszd meg szövegedet és figyelj a helyesírásra!

28 Forráselemzés 1. a szöveg figyelmes elolvasása
2. lényeges részek kiemelése (csak a legfontosabb szavakat húzzuk alá) 3. logikai vázlat készítése 4. a szerző viszonyának feltárása az általa írt témához 5. ne az általunk tudott vagy tudni vélt ismereteket akarjuk kiolvasni a szövegből

29 Forráselemzés 2 6. alkalmazzunk forráskritikát – lehetőséget ad más megközelítések bemutatására, a szövegben lévő ellentmondások, elhallgatások és torzítások feltárására 7. forrás részletes elemzése – a logikai vázra és a saját tudásra épüljön, nézeteinket indokoljuk is 8. forráshivatkozások – a szöveg egy részének idézése vagy a szöveg lényegének saját szavainkkal való megfogalmazása (de utalni kell a szerzőre)

30 Forráselemzés 3 Mit kell tudnunk a forrásról?: Mi a forrás műfaja? Ki a szerzője? Milyen információk olvashatók ki a forrásból? Mi a jelentősége annak, amiről a forrás hallgat, illetve amiről ellentmondásos dolgokat állít? Milyen további következtetést vonhatunk le a forrásból? Minek érdemes utánanézni a szereplők sorsáról, amit nem tudhatunk meg a forrásból?

31 Képelemzés Milyen jellegű a kép (pl. karikatúra, festmény, fénykép, rajz, portré, plakát stb.), miért éppen ezt a formát választhatta a szerző, alkotó, volt-e a választásának alapja, célja, indoka? Milyen célból készülhetett a kép? Melyik történelmi korszakra vonatkozik? - a képen látható elemek alapján bizonyítsuk ezt Melyik országra, régióra, térségre, földrajzi területre vonatkozik? – igazoljuk állításunkat a képen látható információk leolvasása

32 Képelemzés 2 Milyen mögöttes tartalmat, üzenetet hordoz a kép? (nem látható háttér-információk leolvasása) Mikor és hol élt a kép készítője? Milyen eszközökkel éri el a kívánt hatást? a kép alkotójának viszonya a témához, a kép által bemutatott történelmi jelenség elemzése

33 Propagandakép elemzése
Mit kíván propagálni a kép? Milyen eszközökkel éri el az alkotó ezt a hatást? Milyen tematikához sorolható? (pl. politikai, társadalmi, gazdasági, szociális jellegű? ) Milyen szimbólumok játszanak közre a propaganda kifejtésében? Milyen történelmi szituációban keletkezett? Milyen szándék, érdek sarkallhatta a propagandakép készítőjét, kiadóját a mű publikálásakor?

34 Propagandakép elemzése 2
Milyen jellegzetes jegyeket fedez fel a háttérben, a motívumokban, a szimbólumokban, a részletekben? Ezek a jegyek egymással hogyan függnek össze, milyen üzenetre fűzhetők fel? Mely motívumok, szimbólumok a leghangsúlyosabbak? Miért építette az alkotó ezekre az elemekre a művét, és miért nem választott más elemet?

35 Karikatúra elemzése Mely korszakra vonatkozik? - igazolás
Mely országra, régióra, térségre vonatkozik? Milyen témát karikíroz a tárgyalt kép? Milyen szerepe, jelentősége volt az adott korszakban ennek a témának? Mennyiben tudja a karikatúra szerzője objektíven láttatni a tárgyalt jelenséget, történeti problémát?

36 Karikatúra elemzése 2 Melyik (politikai, gazdasági stb.) felet (pl. kormánypárt, ellenzék, kisebbség stb.) szolgálja a karikatúra? Mennyiben bizonyul hatékonynak az eredendő szándék? Minősítse a kifejezésmódot, pl. ironikus, tartalmilag adekvát, frappáns, az adott korszakhoz illeszkedő, gondolatébresztő stb.

37 Térképelemzés a térképen ábrázolt jelenségek gondos megfigyelése, beazonosítása a témával kapcsolatos történelmi ismeretek felidézése Milyen típusú a forrás, mi a forrás műfaja? Milyen tematikájú az adott térkép? Milyen korszakra vonatkozik? (indoklás) Milyen térségre vonatkozik? Milyen jelenséget, folyamatot hivatott bemutatni? Milyen információk olvashatók le a térkép(ek)ről? Milyen következtetéseket vonhatunk le a térkép adataiból? Milyen jelmagyarázat segíti a tájékozódást, a térkép értelmezését?

38 Térképelemzés – hadi események
Melyek a fő- illetve mellékhadszínterek? Mi a szemben álló felek haditerve? Mire utalnak a csapatmozgások: átkarolás, bekerítés, biztosítás, elterelés, visszavonulás? Miben áll az ütközet jelentősége, illetve az adott szituációban mi számíthatott sikernek? Az ellenfél megsemmisítése vagy csupán az ellenfél megakadályozása a további előrenyomulásban?

39 Ábra, grafikon és diagram elemzése
logikai kapcsolatok és a szakmai háttér feltárása, szabályszerűségek feltárása hiányzó tények feltárása, az adatsorok mögötti történelmi folyamatok kifejtése jelezni kell a kulcsfontosságú változásokat (változások ténye, szférája – milyen területen, iránya, tendenciája, mértéke) több adatsor esetén vessük őket össze valamilyen szempont alapján adjunk választ az okokra, a következményekre, értelmezzük a történéseket, szolgáljunk előrejelzésekkel

40 Ábra, grafikon és diagram elemzése
Mit kell tudnunk a forrásról? Milyen információk olvashatók le a forrásról? Milyen következtetéseket vonhatunk le az adatokból? Milyen kérdések merülhetnek még fel, amelyekre nem kaphatunk választ a forrásból, de érdemes lehet utánanézni?

41 Ábra, grafikon és diagram elemzése
Milyen gazdaságpolitikai elv ismerhető fel a változások hátterében? (pl. merkantilizmus, szabadversenyes kapitalizmus) adókkal kapcsolatos forrás esetén: Ki, kinek, mennyi adót fizet? Milyen formában teljesítik az adófizetők a szolgáltatásokat? (pénzbeli, termény-, munkajáradék) Milyen az adó jellege? (állami, egyházi, földesúri, vármegyei stb. adó) Milyen szerepet játszanak az adók az adott állam gazdasági életében? (pl. gazdaságélénkítő jellegűek, kizárólag állami érdekeket szolgálnak stb.)

42 Ábra, grafikon és diagram elemzése
Melyek a felismerhető tendenciák, milyen gazdasági, demográfiai, kulturális folyamatokra lehet következtetni belőlük? Melyek voltak a korszak fő történelmi folyamatai, illetve a korszakra jellemző szellemi áramlatai?

43 Tárgyi emlékek elemzése
Mit kell tudni a forrás eredetéről? Mi a forrás „műfaja”? Milyen információk olvashatók le a tárgyról? Milyen következtetéseket vonhatunk le a forrásból?

44 Építészeti emlékek értelmezése
Mit kell tudnunk a forrásról?: Mi a forrás „műfaja”? Hol, mikor készült? Mennyi idő alatt? Mekkora a mérete? Milyen információk olvashatók ki a forrásból? Milyen következtetések vonhatók le a forrásból? Hogyan segíthet egy forrás értelmezésében egy adott kultúra történetének, világképének ismerete? Milyen kérdés vethető fel az épülettel kapcsolatosan?