MMK Oktatási bizottságának elnöke

Az előadások a következő témára: "MMK Oktatási bizottságának elnöke"— Előadás másolata:

1 MMK Oktatási bizottságának elnöke
A magyar felsooktatás helyzete a Magyar Mérnöki Kamara szemszögébol ” ” Összeállította: Dr. Mecsi József MMK Oktatási bizottságának elnöke MRK Műszaki Tudományok Bizottságának ülése 2009. december 16. Miskolc

2

3

4 A felvételi minimális pontszámok
A minimális pontszám egy jelzőszám, hogy mennyi ponttal lehetett kitölteni a megállapított országos keretszámokat. 35,1%-os arány! Nappali BSC képzésbe évben felvett hallgatók

5

6 150-200 pont közötti minimális pontszámú intézménybe kerületek be!
Megjegyzés: A felsőoktatásba felvett hallgatók 35,2%-a, több mint en pont közötti minimális pontszámú intézménybe kerületek be! A műszaki szakterülethez közelebb álló felsőfokú intézményekbe az első helyen jelentkezettek 82,6%-át, később a pótfelvételivel 95,2%-át vették fel.

7

8

9

10

11

12

13

14

15 KÉRDÉS: Hány sora van az összeállított Excel táblázatnak, azaz hányféle képzés van/lehet Magyarországon 2009-ben? VÁLASZ: 7253 !!

16 Fontos kérdés, hogy a belépő hallgatók hány százaléka
424161 381019 Fontos kérdés, hogy a belépő hallgatók hány százaléka tud megfelelni az egyetemi követelményeknek? Milyen hatása van-lesz az alacsony felvételi küszöbnek a későbbi oktatási színvonalra? Fontos kérdés, hogy tisztán lássuk a hatásokat, és a változtatási kényszerek irányát, mértékét és lehetőségeit! 120821

17

18 O pont

19 Felvételi pontok eloszlása
Felmérő pontszáma 350 pont Érettségi jegy 300 pontos különbség Érettségi éve O pont!

20 A matematikai felmérő dolgozat egyértelműen azt
Megjegyzés: A matematikai felmérő dolgozat egyértelműen azt mutatja, hogy a műszaki pályára felvételizők matematikai tudásszintje alacsony; A „0”-ás eredmény körüli nagy dolgozatszám és ebben a tartományban a felvételi pontszámok széles tartománya nyugtalanító. A felmérésben résztvevő hallgatók 50%-a 350 pont feletti felvételi pontszámmal került be, de ez nem tükröződik a felmérő eredményében.

21

22 Sok szervezet, bizottság foglalkozik a felsőoktatás kérdéseivel:
Feladat: Jobb kommunikáció, a vizsgálatok ismertté tétele széles körben. Ne csak belső anyagok szülessenek, legyen hatása és eredménye az elemző munkáknak !

23 A Magyar Mérnöki Kamara szerepe a felsöoktatás minöségi
kérdéseinek megoldásában ” ”

24

25

26 A Magyar Mérnöki Kamara szerepe: Szabályozza a szakmagyakorlás
feltételeit. Meghatározza a tervezői és szakértői szakmagyakorlás kritérium rendszerét; Rendszeres szakmai továbbképzéseket tart és felügyeli a továbbképzéseket;

27 Megfontolandó javaslat: A felsőfokú képzés első félévében vissza
lehetne/kellene állítani a tankör-rendszert. Ez nem ellentétes a Bologna-i rendszerrel. Erre épülhertne egy tutori támogatói

28

29 Melyek a legfontosabb feladatok?
hogyan lehetne erősíteni a tanulási motiváltságot? kialakítani a helyes arányokat a mérnöki ismeretek fejlesztésében erősíteni kell a kapcsolatokat a gyakorlati mérnökök és az oktatási intézmények között. A mérnöki példakép bemutatása, a mérnöki életpálya népszerűsítése segítheti a hallgatói motiváltságot.

30 A felsőoktatási intézménynek a tudományos szakmai alapokat kell adnia.
képzés mellett szakmai alapokat kell adnia. A jelenlegi értékítéleti rendszerben, az oktatóknál a tudományos irányultság mellett megfelelő és hatékony elismerését és megbecsülését kell adni a professzionális mérnöki szemléletnek. Ez a szemléletmód a meglévő ismeretek biztos, megalapozott a nemzetközi tendenciákat kritikusan figyelemmel kísérő alkalmazásokat tekinti a feladatának alkotó, innovatív (megújulása és újításokra képes) szemlélettel párosulva.

31 A professzionális innovatív szemléletmód
nem jelenti a tudomány háttérbe szorítását, mert egyértelmű az elismerése az új eredményekre törekvő szemléletnek, azonban veszélyes, ha a professzionális mérnökök kiszorulnak a mérnöki képzésből, nem biztosítjuk az elismerésüket, felismerésüket és megbecsülésüket.

32 „ Kiemelt professzionális mérnök oktató” cím alapítását
Az Magyar Mérnöki Kamara Oktatási Bizottsága javasolja: „ Kiemelt professzionális mérnök oktató” cím alapítását csak meghatározott korhatár fölött adható, korlátozott számban intézményenként, bizonyított kiemelkedő, hiteles szakmai munka elismeréseként (tervezési segédletek, jegyzetek, szoftverfejlesztések, alkotások elismeréseként.)

33

34 A mérnöki képzéseknél át kell gondolni a hangsúlyokat.
A korábbi gyakorlattól eltérően ezért jobban előtérbe kellene helyezni a projektorientáltságú képzést, azaz olyan gyakorlati feladatok megoldását, ami a teljes összefüggésében tárgyalja a problémákat, bizonyos részleteket (azokat amik a készségfejlesztést a leginkább szolgálják) kiemelve. Ez a műszaki területen azért kedvező, mert nagyobb motivációt ad a hallgatóknak arra, hogy a megszerzett ismereteket használni is tudják.

35 A piac, új kompetenciákat vár el a végzős hallgatóktól, amik inkább készségekre, szélesebb körű tájékozottságra irányulnak. Ilyenek a számítógép használata, a kommunikációs készség, beleértve a nyelvismeretet, a team-munka képessége, a projektszemlélet, a gazdasági tájékozottság, stb. Ezeket az ismereteket a megalapozott szakmai ismeretanyag mellett kell a hallgatóknak megszerezniük.

36

37 Műszaki rektorok, dékánok
tanácsa

38 „Ha nem a megoldás része vagy, akkor a probléma részévé váltál”
Mottó: „Ha nem a megoldás része vagy, akkor a probléma részévé váltál” Dr. Varga László gyűjtéséből