Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Az előadások a következő témára: "Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet"— Előadás másolata:

1 Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet
Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

2 A népképviseleti választójog története Magyarországon

3 Választójogi alapelvek
Általános Egyenlő Titkos Közvetlen

4 Általános A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - szavazati joggal rendelkezik Természetes kizáró okok: cselekvőképesség hiánya cselekvőképesség korlátozottsága szabadságvesztés-büntetés töltése jogerős közügyektől eltiltás jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés

5 Egyenlő A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban Az egyenlő jogok egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelentik, azaz minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét

6 1990 (7 „kilógó”) – 2006 (23 „kilógó”)
(176 evk)

7 Titkos, közvetlen A szavazás titkosságának elve azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat A szavazás közvetlenségének elve azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során

8 Cenzus: választójog bizonyos feltétel(ek)hez való kötése  mindig politikai döntés függvénye
Aktív választójog: valakinek az a joga, hogy a képviselő személyének kiválasztásánál szavazatával közreműködhet Passzív választójog: valaki képviselőül megválasztható

9 1848  népképviseleti választójog
1848:5. tc. 4-5%  10-12% Férfi 20év+ (passzív: 24+) Bevett vallás (vö.: 1848:20. tc.) Magyar / honosított Önjogú (nem áll atyai / gyámi / gondnoki hatalom alatt) Nincs eljárás ellene súlyosabb bcs. miatt (hűtlenség, rablás, gyilkosság)

10 1848  népképviseleti választójog
+ vagyoni cenzus (alacsony): (vidék) negyed telkes ex-jobbágyok / (város) min ft értékű ház tulajdonosa vagy min ft éves jövedelem Értelmiségiek vagyontól függetlenül választhattak Kézművesek és kereskedők vagyontól függetlenül, ha min. egy segédjük volt

11 Kereseti viszonyok, 1848 Ó-Kanizsa mezőváros, 10806 lakos, fő/ft/év
Bíró 300 Orvos 300 Ügyész 200 Bába 100 Erdész 90 Dobos 60 Kocsis 60 Kertész 60 Eprész 9

12 Jobbágytelek nagysága
1 jobbágytelek = hold (föld minőségétől és terményhozamtól függően) 1 hold = négyszögöl (kis-/nagyhold) 1 négyszögöl = 0,00036 hektár = 3,6 m² m² = 1 hold m² = 1 jobbágytelek = (~250x250m - 430x430m) = kb. 4-6 focipálya

13 1848. június: választások 1848. július 5.: első népképviseleti országgyűlés

14 1874:33. tc.: adócenzus bevezetése (negyed telek utáni adó (vidék), min. 16 ft éves adó (város)) + adóhátralékosok kizárása (10-12%  6%) 1913:14. tc.: adócenzus csökkentése, de hat elemi elvégzése kötelező (műveltségi cenzus) és 30év+ Egyre anakronisztikusabb az egész rendszer (európai folyamatok az alapelvek érvényesülése felé mutatnak) 1918. évi 1. Néptörvény: FFI: 21év+; NŐ: 24év+ és írni-olvasni tudás (ha lett volna választás: 35-40% - korabeli európai trendeknek megfelelően)

15 A női választójog Új-Zéland 1893 Spanyolország 1931
Egyesült Államok (Wyoming) 1896 Törökország 1934 Finnország 1906 Franciaország 1944 Norvégia 1913 Bulgária Dánia 1915 Albánia 1945 A volt Szovjetunió 1918 Olaszország Ausztria Románia 1946 Németország Málta 1947 Írország Belgium 1948 Magyarország 1918 (1920) A volt Jugoszlávia 1949 Nagy-Britannia Görögország 1952 Hollandia 1919 Ciprus 1960 Luxemburg Monaco 1962 A volt Csehszlovákia 1920 Svájc 1971 Svédország 1921 Portugália 1974

16

17 1919: Friedrich-féle választójogi rendelet: FFI+NŐ: 24év+ és félévnyi helyben lakás + Titkosság bevezetése (!) 1922: Lex Bethlen (rendelet): FFI: 24év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, négy elemi; NŐ: 30év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, hat elemi  vidéken nyílt szavazás bevezetése (magyar ember jelleme is nyílt)

18 1920

19 Keresztények. Felháborító a nemtörődömségtek
Keresztények! Felháborító a nemtörődömségtek! Választói jogotok van, kötelességetek szavazni s mégse mentek szavazni, mert lusták vagytok. (…) A le nem szavazókat szigorúan bünteti a törvény és a Magyarok Istene. Menjetek azonnal szavazni! 1920

20 1925:26. tc.: ajánlások bevezetése (helyi választópolgárok 10%-a) – lakosság 30%-a választhatott
1938:19. tc.: vidéki lakosság szavazata 2x számít (konzervatívabbak) + ajánlások mellé jelentős kauciót is meg kellett fizetniük a jelölteknek

21 1945. november 4.: valódi demokratikus választások, mind a négy alapelv érvényesül (KIV: nemzetiségi cenzus a németekkel szemben) – lakosság 60%-a választhatott 1947. augusztus 31.: mind a négy alapelv sérül (ún. kékcédulás választások) 1949. május 15.: alapelvek már deklarálva sincsenek