Előadó: Dr. Pulay Gyula, felügyeleti vezető Budapest, május 24.

Az előadások a következő témára: "Előadó: Dr. Pulay Gyula, felügyeleti vezető Budapest, május 24."— Előadás másolata:

1 Előadó: Dr. Pulay Gyula, felügyeleti vezető Budapest, 2018. május 24.
Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok integritás felmérésének tapasztalatai: objektív veszélyek, szubjektív kontrollok Előadó: Dr. Pulay Gyula, felügyeleti vezető Budapest, május 24.

2 Az integritás felmérés jogi háttere
„Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.” (Alaptörvény 38. cikk (5) bekezdés) „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” (Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdés)

3 Az integritás kockázatközpontú megközelítésének alapmodellje
Integritás kontrollok Integritási kockázato- kat növelő tényezők Eredendő integritási kockázatok Fennmaradó veszélyeztetettség

4 Az alapfogalmak átfogó definiálása
Korrupció: közpénz, közvagyon, más közösségi erőforrás magánszemélyekhez, magánvállalkozásokhoz kerülése jogtalanul vagy a jogosultságot meghaladó mértékben, az erőforrások felett rendelkező, vagy azt befolyásolni tudó személyek vétkes közreműködésével. A korrupció lehetősége: a korrupció veszélyét hordozza minden olyan tranzakció, ahol közösségi erőforrás kerülhet a magánszféra szereplőihez; A korrupció veszélyét növelő tényező a korrupcióval elérhető haszonszerzés növekedése, ami a korrupció révén megszerezhető erőforrások anyagi értékével, vagy ritkaságértékével arányos; a kontrollok hiánya: a felelősségre vonás, a lebukás kockázatának és szankciójának a csökkenése

5 Eredendő korrupciós kockázat a GT-felmérésben
Eredendő korrupciós veszélyhelyzet: amikor a közszféra és a magánszféra rendszerszerűen találkozik. Két terület, amikor a közszféra a magánszférával találkozik: a GT közvagyont használ a GT közszolgáltatást nyújt További kockázatok: 1.1. a GT milyen formában használja a közvagyont (apportként, bérletként?) 1.2. a GT tulajdonosi szerkezetében köztulajdon és a magántulajdon is van 2.1. a közszolgáltatás díjára a GT-nek vagy a GT tulajdonosának befolyása van 2.2. a díjat a GT mérsékelheti 2.3. a közszolgáltatáshoz közhatalmi jogosítványok is kapcsolódnak

6 Kockázatot növelő tényezők a GT felmérésben
Közpénz használata hazai forrásból Uniós forrásból Veszteséges gazdálkodás Átszervezés Bonyolult jogszabályi környezet, A közvagyon egyes tárgyainak hasznosítása eladás vagy bérlet útján Külső ellenőrzöttség hiánya

7 Kontrollok Jogszabályban előírt kontrollok.
A felelős vállalatirányítás kontrolljai Kontrollok, amelyek működését az ÁSZ ellenőrzések korábban problémásnak talált Az integritás klasszikus kontrolljai (etikai alapelvek, összeférhetetlenség szabályozása) Humánerőforrás gazdálkodás kontrolljai

8 Három index Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) indexe a GT alapvető tevékenységeivel és a működési körülményeit elsődlegesen meghatározó feltételekből (jogszabály, tulajdonosi döntés) eredő veszélyeztetettséget méri. Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) indexe a GT napi működési feltételeit jelentősen befolyásoló, alapvetően a menedzsment döntéseitől befolyásolt összetevőket számszerűsíti. Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) indexe azt méri, hogy a GT-nél milyen mértékben intézményesültek az integritáskontrollok. A felmérés olyan kontrollok kiépítettségére is rákérdez, amelyek a jogszabályi előírásokon túlmutató elvárások.

9 Az indexekhez tartozó kérdések száma
Index megnevezése Kérdések száma (db) Eredendő veszélyeztetettségi tényező (EVT) 15 Veszélyeztetettséget növelő tényező (VNT) 30 Kontrollt erősítő tényező (KET) 55 Összesen 100

10 A felmérés néhány jellemzője
A felmérést az ÁSZ 2017 október-novemberében hajtotta végre, elektronikus kérdőív segítségével. 752 állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság vett részt a felmérésben.

11 Mire irányul a felmérés eredményeinek elemzése?
Egyedi indexeket nem hoz az ÁSZ nyilvánosságra, mert ezzel üzleti kárt okozhatna Az elemzés fő kérdéskörei: Az előzetesen azonosított veszélyeztető tényezők milyen gyakorisággal fordulnak elő? Az előzetesen szükségesnek tartott kontrollok kiépítettsége milyen szintű? Melyek azok a tényezők, amelyek a veszélyek sűrűsödését idézik elő? Melyek azok a kontrollok, amelyeknek a kiépítettsége kedvezően befolyásolja a teljes kontrollszintet? Milyen összefüggés van a veszélyeztetettségi szint és a kontrollszint között? Milyen kontrollok esetében mutatkozik a legnagyobb különbség a kiváló és a gyenge integritású gazdasági társaságok között?

12 A felmérésben résztvevők GT-k mérlegfőösszeg szerinti összetétele

13 A felmérésben résztvevő önkormányzati tulajdonú GT-k megoszlása tevékenységük jellege szerint

14 Az önkormányzati GT-k kockázati és kontrollindexeinek átlagos értéke
Index megnevezése Index értéke Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index 39,3% Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) index 23,6% Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) index 46,3%

15 Az önkormányzati GT-k EVT indexe mérlegfőösszeg szerinti megoszlásban

16 Az önkormányzati GT-k EVT indexe a feladatellátás jellege szerint

17 Az önkormányzat GT-k VNT indexe a kapott uniós támogatás mértéke alapján

18 A GT-k KET indexe a felügyelőbizottság részére történő beszámolás alapján

19 A GT-k KET indexe a kockázatalapú belső ellenőrzési terv elkészítése alapján

20 A GT-k KET indexe a mérlegfőösszeg nagysága szerinti csoportosításban

21 A GT-k KET indexe a feladatellátás jellege szerint

22 Az önkormányzati GT-k egyedi EVT és KET indexértékeinek kapcsolata

23 Kockázat mértéke/Kontroll szint
Az önkormányzati GT-k megoszlása az eredendő kockázat mértéke és a kontrollok kiépítettsége szerint Csoport Kockázat mértéke/Kontroll szint Csoportba tartozó társaságok aránya „A” Alacsony eredendő kockázatú/Magas kontroll szintű 22,8% „B” Magas eredendő kockázatú/Magas kontroll szintű 26,8% „C” Magas eredendő kockázatú/Alacsony kontroll szintű 22,4% „D” Alacsony eredendő kockázatú/Alacsony kontroll szintű 28,0%

24 Az önkormányzati GT-k egyedi VNT és KET indexértékeinek kapcsolata

25 Az önkormányzati GT-k megoszlása a VNT és a KET indexértékei szerint
Csoport Kockázat mértéke/Kontroll szint Csoportba tartozó társaságok aránya „A” Alacsony integritási kockázatú/Magas kontroll szintű 21,1% „B” Magas integritási kockázatú/Magas kontroll szintű 27,0% „C” Alacsony integritási kockázatú/Alacsony kontroll szintű 24,3% „D” Magas integritási kockázatú/Alacsony kontroll szintű 27,6%

26 A veszélyeztetettségi és a KET indexek kapcsolata az összes GT esetében 1.

27 A veszélyeztetettségi és a KET indexek kapcsolata az összes GT esetében 2.

28 A Társaság alakított-e ki eljárásrendet annak vizsgálatára, hogy a szerződéses partnerek megfelelnek-e az átlátható szervezetekre vonatkozó előírásoknak?

29 Társaságuk belső szabályozása kötelezővé teszi-e a munkatársaknak, hogy nyilatkozzanak gazdasági vagy egyéb érdekeltségeikről?

30 A Társaságnak van-e a évre elfogadott belső ellenőrzési terve, amely kockázat-elemzés alapján készült?

31 Szabályozta-e a Társaság a külső szakértők alkalmazása során az összeférhetetlenség kérdését eljárásrendben, szabályzatban?

32 Társaságuknál alkalmaznak-e rendszerszerű kockázatelemzést, és az eredmények alapján folytatnak-e kockázatkezelési tevékenységet?

33 Társaságuk rendszeresen felméri-e a korrupciós kockázatokat?

34 Társaságuk az etikai szabályok megsértésének kivizsgálására szervezeti egységet/ személyt jelölt-e ki, és az eljárására vonatkozó szabályokat rögzítette-e?

35 Következtetések A felmérés igazolta, hogy a köztulajdonú gazdasági társaságok korrupciós veszélyeztetettsége a társaság vagyonával, által használt közpénzzel, tevékenységének összetettségével, jogi szabályozásának bonyolultságával arányosan, azaz objektív tényezők következtében növekszik. A gazdasági társaságokra nézve nincsenek olyan jogszabályok, amelyek a magasabb veszélyeztetettségű társaságok számára szigorúbb kontrollok alkalmazását írnák elő. Laza a kapcsolat a társaságok korrupciós veszélyeztetettségi szintje és a kontrollok kiépítettségének színvonala között. Következésképpen a társaságok tulajdonosi joggyakorlóinak és menedzsmentjének a felelőssége az, hogy alkotmányos kötelezettségüknek eleget téve hatékony integritási kontrollokat intézményesítsenek az integritási (korrupciós) kockázatok feltárására, megelőzésére és kezelésére.

36 Sok gazdasági társaság nem épített ki a korrupciós veszélyeket kezelni képes kontrollokat.

37 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!