Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás

Az előadások a következő témára: "Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás"— Előadás másolata:

1 Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás
Vázlat: A jogorvoslat elvi kérdései Fellebbezés az első fokú ítélet ellen A másodfokú eljárás főbb kérdései A felülbírálat terjedelme A megalapozatlanság és kiküszöbölése A súlyosítási tilalom Abszolút és relativ eljárási szabálysértések A másodfokú eljárás lefolyása, határozatok, jogorvoslat A harmadfokú eljárás A jogerő Tóth Mhály

2 A jogorvoslat fogalma A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. A jogorvoslati jogosultság, mint jog, a modern büntető eljárásjog alapelvei közé tartozik. Mint fogalom olyan eljárási cselekmény amely korábbi hibás, vagy hiányos döntés felülvizsgálatát célozza. Mint indítvány, olyan kérelem, amely ennek az eljárásnak és új döntésnek a kieszközlésére irányul.

3 Az igényes szakirodalom nem bőséges
Nagy Lajos: Fellebbezés a büntető perben KJK, Budapest, 1960 Elek Balázs: A jogerő a büntető eljárásban Debrecen, 2013

4 A jogorvoslati rendszerek jellemzői
a) megengedett-e egyáltalán a jogorvoslat, b) hány fokú jogorvoslatra van lehetőség, c) milyen személyi és tárgyi körre irányulhat a jogorvoslat, d) kötve van-e a jogorvoslat elbírálója a fellebbezés irányához és köréhez (a felülbírálat terjedelme) e) milyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróság(ok)nak, f) érvényesül-e súlyosítási tilalom.

5 A magyar jogorvoslati rendszer
Hatályos jogunkban a jogorvoslat főszabályként széles alanyi és tárgyi körben megengedett, általában egyfokú, kivételesen mind a nyomozásban, mind a bírósági eljárásban kétfokú, általában - a relatív súlyosítási tilalomtól eltekintve - nem köti meg a felülbíráló fórum kezét. Alapos törvényi feltételekkel körülírva, egyaránt érvényesül a kasszáció (megsemmisítés és új eljárásra utalás) és a reformáció (megváltoztatás).

6 A fellebbezésre jogosultak
A vádlott javára A vádlott terhére „Egyébként” vádlott, ügyészség, védő (önállóan is !) a vádlott örököse, (a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen) vádlott házastársa, élettársa (kényszergyógykezelés elrendelése esetén, a vádlott hozzájárulása nélkül is) magánvádló, pótmagánvádló, magánfél (a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen) Vagyoni érdekelt a reá vonatkozó rendelkezés ellen

7 A másodfokú eljárás főbb kérdései
Elsőként az tisztázandó, hogy a másodfokú bíróság - bármely okból benyújtott fellebbezés esetén - milyen személyi és tárgyi körben vizsgálja felül a korábbi döntést. (Hogyan alakul a revízió terjedelme). A másodfokú eljárást megindító fellebbezésre három okból kerülhet sor: a korábbi döntést hozó bíróság ténybeli tévedése (error in facti),jogi tévedése (error in iure), és eljárásjogi hibája (error in procedendo) állítása miatt. Előfordul, hogy a fellebbezés többféle okra is hivatkozik. Először a tényálláshoz kötöttség elvéből kiindulva , a ténybeli tévedés (a megalapozatlanság) formáit és kiküszöbölésük módját vesszük szemügyre. Ezután a jogi tévedés (a minősítés és a büntetés) korrigálásának lehetőségeit elemezzük. A korrekció egyetlen korlátja itt a súlyosítási tilalom Végül az eljárási hibák helyre hozásának lehetőségeit és határait tekintjük át.

8 A felülbírálat terjedelme
Főszabály: a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes egészében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett Kivételek - tárgyi *korlátozott fellebbezés, * több bűncselekmény, melyek közül egyeseket fellebbezés nem érint * fellebbezéssel nem érintett felmentés - személyi (több terhelt és részbeni fellebbezés)

9 Tárgyi kivételek (a teljes felülbírálat alól)
A) korlátozott fellebbezés - csak a joghátrány neme, mértéke - csak járulékos kérdések, (pl fokozat, feltételes szab, bűn költs.) vitás - csak a felmentés, megszüntetés jogcíme B) több bűncselekmény közül csak a fellebbezéssel érintett cselekmény Kivétel kivétele (visszatérés a főszabályhoz: mindent) - abszolút eljárási szabálysértés - felmentés, megszüntetés indokolt a nem fellebbezett körben is - minősítés, joghátrány korrekciója indokolt (kivéve ha járulékos kérdés miatt fellebbeztek) C) nem bírálható felül a fellebbezéssel nem érintett felmentés, megszüntetés

10 Személyi kivétel a teljes felülbírálat alól
Csak a fellebbezéssel érintett vádlott (Kivétel kivétele: - a fellebbezéssel érintett vádlott: * felmentése, rá nézve (is) megszüntetés, * enyébb minősítés folytán enyhítés, * hatályon kívül helyezés, új eljárás, vagy megszűntetés

11 A megalapozatlanság (tényállási hiba)
Teljes: - nincs tényállás - teljesen felderítetlen tényállás KÖTELEZŐ HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS Részleges: - hiányos, - részben felderítetlen, - iratellenes - helytelen következtetésen alapuló tényállás KÖTELEZŐ KIKÜSZÖBÖLÉS

12 A részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése és eredménye
Az iratok tartalma, helyes következtetés vagy bizonyítás felvétele alapján korrekció (a tényállás helyesbítése, kiegészítése) Ennek során kivételesen eltérő tényállás megállapítása felmentés, bűnösség megállapítása megszüntetés (ha ez bizonyítás eredménye, az csak az ügyészi indítványra!)

13 A megalapozatlanság és az eljárási feladatok megosztása
593. § (4) Ha a megalapozatlanság nyilvánvalóan a 164. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettség [a vádlót terhelő bizonyítási kötelezettség] elmulasztására vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei [a hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás] nem alkalmazhatók

14 Súlyosítási tilalom Be §-a alapján az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését (és a büntetés helyett alkalmazott intézkedést) súlyosítani csak akkor lehet, ha terhére fellebbezést jelentettek be. A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely - bűnösségének megállapítására, - cselekményének súlyosabb minősítésére, - büntetésének súlyosítására, - a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedés vagy büntetés megállapítására irányul.

15 Kitekintés : Az új Btk. szankciórendszere
Főbüntetések: szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától eltiltás, kiutasítás Mellékbüntetés: közügyektől eltiltás Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végeleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés, jogi személlyel szembeni intézkedések

16 A súlyosítási tilalom konkrét tartalma (595. § (4) bek.)
A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el, b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem, c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést, d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem, e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket, f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést, g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem.

17 Nem oldja fel a súlyosítási tilalmat, ha az ügyész
felmentés helyett megszüntetést, vagy bűnösség kimondásával nem járó intézkedés alkalmazását, első fokon nem alkalmazott intézkedés alkalmazását, megszüntetés helyett bűnösség kimondásával nem járó intézkedés alkalmazását, súlyosabb végrehajtási fokozat alkalmazását, a feltételes szabadságból való kizárást, a korábbi feltételes szabadság megszüntetését, a korábbi felfüggesztett büntetés utólagos végrehajtását, az előzetes bírósági mentesítés mellőzését, szülői felügyelet megszüntetését, a bűnügyi költség megfizetésre kötelezést (a költség összegének a növelését) indítványozza a fellebbezésében.

18 Eljárási szabálysértések és hatásaik
Az un ABSZOLÚT ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK olyan súlyos jogsértések, hogy megállapításuk mérlegelést nem tűrő (feltétlen) kasszációhoz vezet. (Be §) Megállapítható, ha a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, e) a bíróság az 567. § (1) bekezdés a) és b), valamint d)−e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

19 Relatív eljárási szabálysértések
A Be § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az imént fel nem sorolt olyan i a másodfokú eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására. Ilyen lehet különösen, ha a) a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után megsértették, b) az eljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket korlátozták, c) a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták, d) a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény Btk. szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget. e) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. Az abszolút eljárási szabálysértésekkel szemben itt olyan hibáról van szó, amely - a törvényben csak példaszerűen van megemlítve - csak akkor vezet hatályon kívül helyezéshez, ha érdemi hatása számottevő.

20 A másodfokú eljárás formái
tanácsülés nyilvános ülés tárgyalás a fellebbezés elutasítása, áttétel, felfüggesztés ha a megszüntetés oka halál, elévülés, kegyelem, feljelentés, magánindítvány, kívánat hiánya, res judicata, (további) vádlott felmentése, az eljárás megszüntetése esetén abszolút eljárási szabálysértések miatti kasszáció - iratellenességben, vagy helytelen következtetésen alapuló megalapozatlanság kiküszöbölése, - a büntetéskiszabás körülmények tisztázása érdekében a vádlott meghallgatása szükséges Az ügy tanácsülésen nem intézhető el, bizonyítás felvétele szükséges, A tanácselnök a tanácsülésre vagy nyilvános ülésre tartozó ügyben tárgyalást tűz ki.

21 A másodfokú döntések A másodfokú határozatokat az első fokú döntést jogerőre emelő (pl. helyben hagyó), kasszatórius, reformatórius és vegyes (pl. részben helyben hagyó) döntésekre lehet felosztani. A lehetséges döntések tehát a következők: - megváltoztatás (ítélettel) - helybenhagyás (végzéssel) - hatályon kívül helyezés (végzéssel), - a fellebbezés elutasítása (végzéssel)

22 A korábbi „harmadfok” 1900-1949
4 szint: Járásbíróság-Törvényszék-Tábla-Curia Az elv lényege: elsőfokú ítélet ellen mind ténykérdésben, mind jogkérdésben fellebbezés a törvényszékhez illetve a táblához, Másodfokú döntés ellen semmisségi panasz általában jogkérdésben a Curiához. Néhány kivételtől eltekintve tehát a semmisségi panasz jogkérdésekben igénybe vehető második jogorvoslat.

23 Tény- és jogkérdések ténykérdés jogkérdés - ki, -mit, -hogyan
követett el A ténykérdés kizárólag anyagi jogi relevanciával rendelkezhet - bűnös vagy ártatlan (bűnösség) - minősítés - joghátrány (büntetés, intézkedés) (ezek az un. „büntetőjogi főkérdések”) - eljárási szabályok betartása A jogkérdés lehet anyagi jogi és eljárásjogi természetű is.

24 Az „új harmadfok” kialakulása
Az évi XIX. törvény eredeti változata A 2006-os Novella álláspontja ERDETI VÁLTOZAT Tényálláshoz kötöttség (a megalapozatlanság nem támadható). Csak jogkérdések a) Anyagi jogi jogkérdések - bűnösség és minősítés tekintetében a revíziónak nincs korlátja, - büntetés tekintetében csak minősítésváltozás esetén lehetséges b) eljárásjogi jogkérdések - abszolút eljárási szabálysértés esetén kasszáció, - relatív eljárási szabálysértés esetén nincs harmadfok 2002-ES ELKÉPZELÉS Jog- és ténykérdések - eltérő bűnösség első- és másodfokon - törvénysértő minősítés vagy büntetés másodfokon - abszolút eljárási szabálysértések - súlyos megalapozatlanság (tehát kivételesen a ténykérdésekre is kiterjedhet, de csak kasszatórius döntést hozhat!) Csak egyetlen jogkérdés (bűnösség) – de ennek alapján minden további tény- és jogkérdés - harmadfokra csak a bűnösséget tekintve eltérő első és másodfokú eljárás esetében kerülhet sor. Ekkor azonban mind a jog, mind a ténykérdések felülvizsgálhatóak. - bizonyítás nincs, de vizsgálandó a megalapozatlanság is. (iratok vagy következtetés esetén módosíthat, egyébként csak kasszáció) - ha az ügyész az elsőfok ellen nem fellebbezett, a másodfok ellen csak felmentés és megszüntetés végett fellebbezhet Reformatórius döntés : - törvénysértő másodfokú döntés a bűnösségről és nincs megalapozatlanság, vagy az kiküszöbölhető Kasszatórius döntés: - ki nem küszöbölhető megalapozatlanság - súlyos eljárási szabálysértés

25 A harmadfokú eljárás feltételeinek lényege (tehát)
A harmadfokú eljárás mind a terhelt terhére, mind a terhelt javára használható perorvoslat, ennek azonban jelentős korlátai vannak. A másodfokú bíróság ítélete ellen akkor van helye fellebbezésnek, a harmadfokú bírósághoz, ha a) olyan vádlott bűnösségét állapították meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelték el, akit az első fokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette, b) az első fokon elítélt vádlottat felmentették, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntették. Eszerint a második fellebbezés lehetőségét a törvény arra az esetre korlátozza, ha a korábbi két döntés a bűnösség kérdésében eltérő volt.

26 A jogerő fogalma A jogerőt – az eljárás befejezését és az ahhoz fűződő hatásokat – a jogbiztonság követelménye indokolja. A jogerős határozat - végleges (rendes jogorvoslattal nem támadható) - kötelező (jogviszonyokat létesít, vagy megszüntet) - bizonyító erejű (igazsága nem vitatható – „res iudicata pro veritate habitur”) - végrehajtható (kikényszerítéséhez állami kényszer is igénybe vehető) - kötőerővel rendelkezik (maga a jogerős döntést hozó bíróság sem változtathatja meg.

27  A Be. előírásai (456., 460. §) 456. § (1) A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg. (2) Ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedik, az abban elbírált cselekmény miatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatható. (3) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat teljesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően állnak be az elítéléshez, a felmentéshez vagy az eljárás megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények § (1) A nem ügydöntő végzés a véglegessé válását követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem változtatható meg. (3) A nem ügydöntő végzést a véglegessé válásra tekintet nélkül kell teljesíteni, illetve végrehajtani, kivéve, ha a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja. (4) Kivételesen indokolt esetben mind a nem ügydöntő végzést hozó, mind a fellebbezés folytán eljáró bíróság felfüggesztheti a nem ügydöntő végzés teljesítését illetve végrehajtását. 27

28 A jogerő beállta az a nap, amelyen a jogorvoslatra jogosultak bejelentik, hogy e jogukról lemondanak (vagy a jogorvoslatot visszavonják), a jogorvoslatra nyitva álló határidő lejártának napja, a másod- illetve harmadfokú bíróság határozata meghozatalának napja.