Dr. Fi István Közlekedéstervezés 6. előadás.

Az előadások a következő témára: "Dr. Fi István Közlekedéstervezés 6. előadás."— Előadás másolata:

1 Dr. Fi István Közlekedéstervezés 6. előadás

2 Közúti jelzések A közúti jelzések a közlekedésben résztvevők számára a helyes pillanatnyi magatartáshoz adják meg a szük-séges segítséget. Lehetnek: jelzőtáblák, útburkolati jelek és forgalomirányító jelzőlámpák.

3 Jelzőtáblák Mindig a menetirány szerinti jobb oldalon helyezendők el a közúti űrszelvényen kívül. Megismételhetők a pá-lya felett és baloldalt is. A legfontosabb táblák a követ-kezők: Főútvonal (minden kereszteződés után megismé-telendő). Főútvonal vége (rendszerint szükséges előre jelez-ni). Elsőbbségadás kötelező és Stop tábla (utóbbi csak rossz kilátási viszonyok esetén alkalmazandó). Ezeket a táblákat oda kell helyezni, ahol meg kell állni. Előjelezhetők, útburkolati jellel kiegészíthe-tők.

4 Jelzőtáblák Veszélyt jelző táblák. A veszély helyétől m-re kerüljenek. A veszély helyének távolsága kiegészítő táblán közlendő. Tilalmi táblák. (A pozitív irányítás elvének megfe-lelően lehetőleg utasítani kell és nem tiltani.) Csomópontoknál a „Behajtani tilos” tábla alkalma-zandó az egyirányú forgalmú pályáknál. Ugyancsak értelemszerűen alkalmazni kell a balra, illetve jobbra kanyarodni tilos jelzőtáblákat is. Előzni tilos táblát az előzési látótávolság hiányában kell elhelyezni annál a pontnál, ahonnan tilos előzni.

5 Jelzőtáblák Járműosztályozót jelző tábla (lásd a lenti ábrát) a járműosztályozó kez-dete előtt 50 m-re he-lyezendő el, kialakítása fényvisszaverő legyen: Forgalomterelő szigetnél a fenti ábra szerinti tábla al-kalmazandó:

6 Jelzőtáblák Néhány tervezési szempont:
3 táblánál több egy oszlopra ne kerüljön, a kiegészítő tábla közvetlenül az alá kerüljön, melyet ki-egészít, kialakítása fényvisszaverő legyen. A jelzőtáblák alkalmazá-sára példa a mellékelt áb-rán látható:

7 Az útburkolati jelek A szaggatott terelővonal méretei:
gyorsforgalmi úton 9-9 m, főúton 6-6 m, összekötőúton és mellékúton 3-3 m, biztonsági vonalként csomópontoknál 1,5-1,5 m. A szaggatott terelővonal alkalmazása: középső tengelyvonalként (a burkolatnak legalább 5,5 m szélesnek kell lennie, hogy alkalmazni lehessen), forgalmi sávok határát jelző vonalként, biztonsági vonalként csomópontoknál a kanyarodásra szolgáló sávok szélének jelölésére. A folytonos záróvonal a járműosztályozóban a felállási szakaszon vagy elválasztósávot helyettesítve kerül el-sősorban alkalmazásra.

8 Az útburkolati jelek A járműosztályozó útburkolati jeleit (belterületi cso-mópontok esetén) az alábbi ábra tünteti fel: I. II. III.

9 Az útburkolati jelek Az egyes szakaszok hossza:
I: m II: v2/2a, ahol a = 3 m/s2 III: 0,09·F+30, ahol F a mértékadó sávforgalom E/h-ban A látótávolság korlátozottsága esetén kétsávos utaknál a forgalombiztonság növelésére a záróvonallal az elő-zés megtiltható. Kanyarodási tilalmat záróvonallal és jelzőtáblával együtt lehet elrendelni. A helyzetjelző vonal (amely kijelöli a járművek megállási helyét) vastagsága 0,5 m. Minél közelebb kerüljön a keresztezendő út szélső sávjához.

10 Az útburkolati jelek A gyalogos átkelőhely jelölése az alábbi ábrán látható. Sz [m] szélessége 3,0 m + az 1,5 m egész számú több-szöröse. Gyalogátkelőhely főutat  = 60O-nál kisebb szögben ne keresztezzen. Sz

11 Az útburkolati jelek A forgalom elől elzárt terület jelölését az alábbi ábra tünteti fel. A nyilak a kötelező haladási irány jelölésére szol- gálnak. Hosszuk 3-5 m. A vezetősávot a csomóponton belül – ahol azt jármű-vek keresztezik – szaggatni kell (0,5 m vonal, 0,5 m köz).

12 Úttartozékok Ide sorolják
a gyalogosforgalommal összefüggő létesítményeket védő korlátokat, kertészeti edényeket; a gépkocsi forgalommal összefüggő létesítményeket acélszalag korlátokat (vezetőkorlátok), terelőtáblákat, pálya melletti akadály jelzésére az akadályon alkal-mazott festést (fekete-fehér sávozást).

13 Útirányjelző táblák külterületi szakaszokon
Fajtái a következők (lásd még a mellékelt ábrát): útirány jelző tábla, útirány előjelző táb-la, útvonal megerősítő tábla, helységnév tábla, útszám tábla.

14 Útirányjelző táblák külterületi szakaszokon
Az útirányjelző táblák elhelyezésére külterületi cso-mópontok esetén az alábbi ábrán láthatunk példákat.

15 A jelzőlámpás forgalomirányítás
Alapformái: állandó idejű (beállított programmal működő) irányítás, forgalomtól függő automatikus irányítás (a járműveket detektorok érzékelik és befolyásolják a fázisok hosszát), összehangolt (koordinált) irányítás (a szomszédos cso-mópontok jelzőlámpái összehangoltan működnek), központi forgalomirányítás (az úthálózat csomópontjain lévő jelzőlámpákat forgalomirányító központból irányít-ják).

16 A jelzőlámpás forgalomirányítás
Jelzőlámpa típusok: járműjelző, gyalogosjelző, villamos jelző, villamos fedezőjelző. A forgalomtechnikai tervvel kapcsolatos elnevezések: periódusidő (ciklusidő), fázis idő, jelzésprogram (fázisidő terv), zöldidő, piros idő, előkészületi idő (piros-sárga), átmeneti idő (sárga), űrítési idő (tü [s]), behaladási idő (tb [s]), közbenső idő (tk [s]).

17 A jelzőlámpás forgalomirányítás
Az utóbbi három idő számítása a mellékelt ábra a-lapján a következő: a tü [s] ürítési idő az lü [m] távolság megtételéhez szük-séges idő (ahol s az ürítési sebesség m/s-ban)

18 A jelzőlámpás forgalomirányítás
A tb [s] behaladási idő az lb [m] távolság megtételéhez szükséges idő: ahol s a behaladás sebesség m/s-ban. A tk [s] közbenső idő számítása az alábbi: tk = átmeneti idő + (tü - tb) [s]

19 A jelzőlámpás forgalomirányítás
A jelzések sorrendje: járműjelzőn: piros (a tilos jelzés), piros-sárga (az előkészületi idő), zöld (a szabad jelzés), sárga (az átmeneti idő); gyalogosjelzőn: piros, zöld, villogó zöld (az átmeneti idő), villamos vasúti jelzőn: villogó sárga (előkészületi idő), sárga (szabad jelzés).

20 Közúti jelzőlámpák elhelyezése
A jelzőlámpák elhelyezésére kétféle jelzésrendszer használható: Forgalmi irányok szerinti irányítás. Ebben az esetben minden forgalmi irány külön lámpát kap. Keresztmetszeti irányítás. Ilyenkor a járműosztályozó valamennyi forgalmi sávjából a járművek azonos fázis-ban indulnak tovább.

21 Közúti jelzőlámpák elhelyezése
A telezöldes forgalomirányítás azt jelenti, hogy például keresztezés esetén az azonos útvonal két szem-behaladó forgalma egyidőben kap szabad jelzést és a keresztezésbe belépve bármilyen irányban továbbhalad-hatnak. Ebben az esetben például a balra kanyarodók-nak a szemből egyenesen továbbhaladó járműveknek elsőbbséget kell adni (jobbkéz-szabály). A jelzőlámpák felállításakor betartandó méreteket a kö-vetkező ábra mutatja.

22 Közúti jelzőlámpák elhelyezése

23 Fázislefolyási alapformák
A következő ábra egy „T” alakú becsatlakozás fázisle-folyását mutatja be példaként. Az ábrán betorkol-lásonkénti fázisosztás látható. A gyalogosok (az ábrán szaggatva jelölve) a jobbra kanyarodó járművek for-galmát akadályozzák.

24 Fázislefolyási alapformák
Az alábbi ábrán egy 4 ágú keresztezés fázislefolyása látható. A forgalomirányítás 3 fázisú. A B-C, illetve A-D irányban a keresztezésen belül balra kanyarodni nem lehet. (Ezt a csomóponton kívül kell megoldani.) A gyalogosok a jobbra kanyarodó járművek forgalmát akadályozzák.

25 Jelzőlámpás forgalomirányítás méretezése
Kiindulásként az alapkapacitás (Ko) nagyobb kell, hogy legyen az egyes fázisokból kiválasztott maximális sávonkénti fogalmak összegénél (Fö). 5 évre előre a K0gy gyakorlati, 15 évre előre a K0opt optimális értékét vesszük figyelembe: ahol Ft a telített forgalomnagyság (1800 E/h), Σ tk a közbenső idők összege, tp pedig a periódusidő.

26 Jelzőlámpás forgalomirányítás méretezése
Átlagos értékeket feltételezve (tk = 5 s, tp = 90 s) adódnak az alábbi adatok: Koopt Kogy 2 fázis 3 fázis 4 fázis

27 Jelzőlámpás forgalomirányítás méretezése
A periódusidő a szabad jelzések idejeinek és a közben-ső időknek az összege: valamint ahol tzi az „i” fázis zöldideje, Fmi az „i” fázis mértékadó sávforgalma.

28 Jelzőlámpás forgalomirányítás méretezése
Vezessük be az alábbi jelöléseket: amely rossz szolgáltatási szintet ad, ezért növeljük egy szorzótényezővel:

29 Jelzőlámpás forgalomirányítás méretezése
Az előző összefüggésből: az egyes szabad jelzések ideje pedig:

30 Jelzőlámpák összekapcsolása (koordinálás), zöld hullám
A jelzőlámpák összekapcsolásának legnagyobb elő-nye, hogy az áthaladáskor a rendszeren a járművek vesztesége mérséklődik. Nagy forgalom esetén azon-ban, ha nincs kapacitástartalék, ez az előny elmarad. Az összehangolás tervezéséhez a következő ábrán látható út-idő diagramot használják segédeszközként :

31 Jelzőlámpák összekapcsolása (koordinálás), zöld hullám

32 Jelzőlámpák összekapcsolása (koordinálás), zöld hullám
Az összehangolás tervezéséhez szükséges adatok: a csomópontok távolsága, a forgalom nagysága csomópontonként (a főirányban és a mellékirányban), a járműmozgások jellemzői (egyéni gépjárművek és tömegközlekedési eszközök), a periódusidő, a fázisosztás.

33 Jelzőlámpák összekapcsolása (koordinálás), zöld hullám
Az összehangolás érdekében változtatni lehet: a sebességeket (az előző ábrán ez a forgalmi sávok haj-lását befolyásolja), a zöldidő eltolást, a periódusidőt és a fázisosztást.

34 Jelzőlámpák összekapcsolása (koordinálás), zöld hullám
A periódusidőnek az egész rendszerben azonosnak kell lenni. A kézi módszerrel történő tervezés során a forgalom alapján először a periódusidőt és fázis-osztást kell meghatározni, felrajzolni az előző ábrának megfelelően az út-idő diagram-hálót a jelzőlámpás csomópontokat jelképező oszlopokkal, majd próbálgatással megkísérelni az összehangolást.

35 A detektoros forgalomirányítás
Egyedi csomópontok esetén a detektorok a helyzetjelző vonalhoz viszonylag közel kerülnek. A helyzetjelző vonal és a detektor között m távolságot tartanak be. A detektoros forgalomirányításnál a program egy mi-nimális hosszúságú zöldidővel indul rendszerint. A cso-móponthoz érkező jármű bejelentkezésének hatására a zöldidő meghosszabbodik (egy maximált zöldidő hosz-szig). Ha meghatározott ideig nincs bejelentkezés, ak-kor a keresztező irány kap szabadot.

36 VÉGE a 6. előadásnak