A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon
Dr. Szilágyi János

2 Európai szakképzési modellek tapasztalatai
Szakképzés szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

3 A problémák fontossági sorrendje
(MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok-problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkül Érettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 4. Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. Munkakultúra hiányosságai általában 5-6. 6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 9. Rossz együttműködési készség 8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. Számítógépes ismeretek hiánya 12. Idegennyelv-tudás hiánya 13.

4 Gazdaság és szakképzés partneri együttműködése
A munkaerő-piac, a felhasználó szféra igényeinek nem megfelelő szakképzés A tanulók felkészültségének hiányosságai, pályakezdőkkel történő elégedettség Nem általában nem tartják megfelelően a pályakezdők felkészültségét, hanem, a képzések iránya, jellege és súlypontjai nem felelnek meg minden esetben az elvárásoknak RFKB: regionális képzési és beiskolázási szerkezet kialakítása: gazdasági kamarák társelnöki feladatkör, 17 szervezet (munkaadók, munkavállalók, kamarák) hálózatszerű együttműködése

5 A tanulószerződés intézményrendszere
A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munka világába történő átmenet segítése A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény 39 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

6

7

8

9 A tanulószerződés intézményrendszere
Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé Hosszú távú elkötelezettség A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak

10 Szakképzett fizikai dolgozó Középfokú végzettségű szellemi dolgozó
Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor Pályázói csoportok Előnyt jelent Közömbös Hátrányt jelent Szakképzett fizikai dolgozó Az illető pályakezdő 9,3 57,2 33,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 85,9 12,8 1,3 20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 61,3 34,5 4,2 Középfokú végzettségű szellemi dolgozó 10,2 50,3 39,5 86,8 11,9 58 35,7 6,2 Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.)

11 A alternáló gyakorlati képzés előnyei
A fiatal tanonc szempontjából nézve: · A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés · Gyakorlatorientált minőségi képzés · Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő ·  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér · Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása · A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·  A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

12 Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga

13

14

15

16 A tanuló szerződés kiterjesztésének perspektívái
A hallgató szerződés jogszabályi feltételeinek megteremtése: A tanulószerződés rendszerével azonos elbírálás Féléves összefüggő formában a gazdálkodók igényei szerint A gyakorlati képzés eltérő sajátosságai (a tanulószerződéstől) MKIK elkészítette a módszertani útmutatót a végrehajtáshoz MKIK elkészítette a szerződésmintát és a teljes dokumentációt Elkészült a teljes on-line informatikai felület az ISZIIR Reális esély a 9 ezer fő FSZ hallgató 30%-nak beemelése Új lehetőség a Bsc képzésben lévők fél éves gyakorlatának hallgatói szerződés keretei közötti bevonására: A gyakorlati képzés költségei elszámolhatók a szakképzési alap terhére: éves szinten ezer fő bevonásának lehetősége

17 FSZ hallgatók/tanulók aránya

18 A tanulószerződés ösztönzését támogató változtatások, illetve gondok
A tanuló és a szülő: kötelező minimum felemelése a minimálbér 15%-ról 20%-ra, hiányszakma esetében 50%+ 20% juttatás is elszámolható Gazdálkodó: Adminisztrációs költség elszámolhatósága, 15 ezer Ft./év/tanuló Gazdálkodó: Anyagköltség elszámolhatósága, minimálbér 20%/év/ tanuló, hiányszakma esetében 20%+20% Legnagyobb gond a visszaigénylés szabályai kontra produktívak: Nagy cégeket sújtja: Danubius szállodalánc Két prioritás kioltja egymást (tanuló és saját dolgozó képzése) Tanuló költségeinek visszaigénylése már 1%-os bérköltségeknél

19

20

21 Új OKJ és a tanulószerződés
Kiváló és a mai kor követelményeinek megfelelő elméleti modell A gyakorlati megvalósításra, a működtetés kidolgozására nem maradt elegendő idő és humánerőforrás kapacitás A felhasználói szféra számára még nem sikerült meggyőzően igazolni, hogy az új rendszer: áttekinthető könnyen kezelhető és felhasználóbarát Logisztikailag bizonyos elemek nem álltak időben rendelkezésre: vizsgákhoz feladatbankok, szoftver, dokumentumok modulokhoz igazodó tankönyvek előzetes tudás mérése és beszámítása A fő egységekhez kapcsolódó időkeretek kialakításában nem álltak rendelkezésre egzakt módszerek

22 Új OKJ és a tanulószerződés
A tantárgyi rendszerről a modulrendszerre történő átálláshoz komoly támogató rendszer és humánerőforrás menedzsment működtetésére van szükség: modulokat tantárgyiasítják A követelményrendszerben az elmélet orientáltság dominanciája érvényesül, a széles alapozású koncepciót differenciáltabban lehetett volna alkalmazni Vigyázat, mert jön az FSZ képzés! Az elméletigényes gyakorlat bevezetése és értelmezése a tanár és a diák szempontjából A modulrendszerű képzés szinergiája a gyakorlati képzéssel: oktatásvezérelt gyakorlati képzés, két iskola – egy gyakorló hely A 9-10 osztály és a NAT kerettanterv lehetőségei, előnyei, illetve a szakmacsoportos alapozás 9-12 évfolyamon

23 „Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Gyakorlatilag viszont van.”

24 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon
2517 2517 2210 1645 1596 1596 kőműves szobafestő kereskedő élelmiszer-eladó

25 élelmiszer vegyiárukereskedő
Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám 4288 4288 4288 1596 1645 1144 fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő

26 Elméletigényes gyakorlat (óraszám) Gyakorlat (óraszám)
Elmélet (óraszám) Elméletigényes gyakorlat (óraszám) Gyakorlat (óraszám) Összesen (óraszám) Elmélet/gyakorlat aránya Tényleges gyakorlat aránya (új kp.) Szakképesítés kamarai új kp. kamarai - új kp. ács, állványozó 996 808 225 2528 1567 3920 2600 30/ /70 60% bútorasztalos 936 841 2256 1759 68% cukrász 986 832 98 1670 64% burkoló 1152 333 2456 1459 56% szabó 1040 816 315 1469 57% fodrász 568 492 2644 1278 2602 49% kozmetikus 582 653 322 1582 861 2540 1836 35/ /65 47% kőműves 825 33 1742 67% pincér 884 838 2828 1762 szakács 952 845 128 1627 63% festő, mázoló, tapétázó 1168 846 113 1641 villanyszerelő 860 122 1618 62% hegesztő 564 537 80 1468 1083 2520 1700 40/ /70 hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karb. 864 1087 383 1292 1130 2660 40/ /60 43% kereskedő 1141 192 1568 503 40/ /40 27%

27 Új OKJ és a tanulószerződés
A 16 kamarai szvk tapasztalatai: 2-3 éves képzések dilemmái Bemeneti szintek, illetve bemeneti kompetenciák Alap és rész szakképesítések rendszere: 5-ös szintkódú szakmák és rész szakképesítéseik: hiányszakmák szakiskolák gyengülése államilag finanszírozott képzés 3+1 év Rész szakképesítés nem cél az iskolarendszerű képzésben: a tankötelezettség miatt melegedőt csinál, nem kellően motivál A vizsgáztatás és az új OKJ: feltételrendszer megteremtése

28 21 31 33 51 52 ÖSSZESEN 39 104 143 36 71 6 113 3 4 2 9 28 10 20 60 54 23 7 70 55 61 1 80 230 49 396

29 (egy vállalati interjú során idézett mondás)
„Végy egy magyart, aki kitalálja aztán még hozzál öt németet, aki meg is tudja csinálni.” (egy vállalati interjú során idézett mondás)

30 Köszönöm a figyelmet!

31