A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából

Az előadások a következő témára: "A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából"— Előadás másolata:

1 A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
KONFERENCIA A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERRŐL A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából Sándorné dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora Budapest, június 27.

2 A legfontosabb kérdések
Mit? Hol? Miért? Hogyan?

3 A képesítési keretrendszer alkalmazása a felsőoktatásban
A felsőoktatási sajátosságok: szabályozás és stabilitás szabályozás és rugalmasság Igények: minőség átjárhatóság összemérhetőség oktatói szabadság

4 A középkori egyetemek hagyományai
A középkor első egyetemei (Bologna, Párizs, Krakkó, Pécs) nemzetközi egyetemek voltak, jelentős hallgatói mobilitással (Padovában pl. összesen 22 országból volt hallgató). Széleskörű hallgatói és oktatói önigazgatás volt a jellemző. Rugalmas és demokratikus vezetéssel rendelkeztek: egy-két éves vezetői megbízás, amelyet akár hallgatók is betölthettek. Nem voltak nagy „hatalmi távolságok” oktatók és hallgatók között.

5 A felsőoktatási intézmények számának exponenciális fejlődése
Felsőoktatási intézmények száma a világon (17 716)

6 Napjaink egyetemei A világon 2010-ben mintegy egyetemet tartanak nyilván (mennyiség vs. minőség problémája). A mobilitás nemzetközi szinten jelentősen növekedett, melyben az amerikai egyetemek élen járnak  növekvő verseny. A nagyobb kutatások, projektek szintén nemzetközi együttműködést követelnek meg. Mindezek alapján a nemzetköziesedés alapfeltétel!

7 Európai válasz: a Sorbonne-i nyilatkozat
A képzési programok átláthatóságának, a végzettségek elismerésének fokozatos megvalósításával egy közös európai képzési keretrendszer létrehozása. A hallgatók és oktatók mobilitási feltételeinek megteremtése, és azok európai munkaerőpiacra történő integrációjának biztosítása. Egy többciklusú képzési rendszer (alap-, mester- és doktori képzés) létrehozása. A Sorbonne-i nyilatkozat a Bologna-folyamat közvetlen előzményének tekinthető.

8 A magyar felsőoktatás intézményi rendszere és megoszlása
Állami intézmények Egyházi és magán intézmények 38 (7 egyetem, 31 főiskola) 28 Egyházi Magán 25 13 egyetem főiskola 19 9 5 20 2 11 Bp. Nem Bp. 10 7 4 1 8 12 3

9 A magyar felsőoktatás javasolt képzési szerkezete
BEMENET KIMENET Doktori fokozat Mesterfokozat MA/MSc Mesterfokozat PhD Felsőfokú alapfokozat Munkaerőpiac Felsőfokú alapfokozat BA/BSc MA/MSc Osztatlan képzés Szakmai alapozó fokozat BA/BSc MA/MSc javítandó (RCFK) törlendő. Alapozó fokozat helyett Felsőfokú szakmai alapozó fokozat Érettségi vagy Szakmai alapozó fokozat BA/BSc Érettségi 2. év FOSzK 1. év

10 A magyar felsőoktatás javasolt intézményi szerkezete
BEMENET KIMENET Doktori fokozat Mesterfokozat MA/MSc Mesterfokozat PhD Felsőfokú alapfokozat Munkaerőpiac Felsőfokú alapfokozat BA/BSc MA/MSc MA/MSc Kutató Egyetem Osztatlan képzés Szakmai alapozó fokozat Érettségi vagy Szakmai alapozó fokozat Alkalmazott tudományok egyeteme (Univ. of Appl. Sc.) BA/BSc BA/BSc Érettségi 2. év FOSzK 1. év tem Főiskola Egye

11 A képesítési keretrendszer alkalmazása a javasolt képzési és intézményi szerkezetben
A bolognai folyamat bevezetésének tapasztalatiból levezethető teendők: KK-k felülvizsgálata, szükséges korrekciója Átfedések kiszűrése, a szakok számának csökkentése (MRK vállalás a szaktisztítási munkában) Rugalmasság növelése Módszertani korszerűsítés

12 A teljesítmény értékelésének elvi alapjai
A közszektor gazdasági teljesítményének kvantifikálhatósága Eltérések a piaci ösztönzőktől Mérés: 3 „E” effectiveness (eredményesség) efficiency (hatékonyság) economy (gazdaságosság)

13 A jövő munkaerő igénye az EU-ban
felső szintű alap szintű nem fizikai fizikai Forrás: CEDEFOP

14 Kompetencia, illetve képzettségi hiányok a hazai munkaerő-piacon
Legfontosabb célok: precíz munkavégzés informatikai alapismeretek nagy munkabírás idegennyelv-tudás csapatmunka Fontos: szakmai gyakorlat önálló munkavégzés szakmai alapok ismerete szervezőkészség Legnagyobb hiányosságok: szakmai gyakorlati jártasság idegennyelv-tudás

15 A felsőoktatás átalakítása során előtérbe kerülő kérdések
„Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki.” (Rényi Alfréd)

16 A felsőoktatási intézmények küldetésének bővülése
Célok: Az oktatás és a kutatás mellett társadalmi szolgáltatások nyújtása (EUA) Innováció (OECD) Kiterjesztett egyetem (alkalmazott kutatások) Vállalkozói egyetem – innovatív egyetem Tevékenységek Tudástranszfer Vállalkozások, szabadalmak Kulturális aktivitás Regionális elkötelezettség

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!