Külön eljárások, egyéb kérdések

Az előadások a következő témára: "Külön eljárások, egyéb kérdések"— Előadás másolata:

1 Külön eljárások, egyéb kérdések
Be. XX. rész Tóth Mihály

2 A vádlott személyére tekintettel
Az eljárás tárgyára, a vádló személyére tekintettel Az egyszerűsítés, gyorsítás igényére tekintettel „Tárgyi” Jellegű külön eljárások - fiatalkorúak elleni eljárás - katonai büntető eljárás - eljárás mentességet élvező személlyel szemben magánvádas eljárás - pótmagánvádas eljárás - Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás - Bíróság elé állítás - Eljárás egyezség esetén - a terhelt távollétében történő eljárás Külföldön tart. - Biztosíték - Eljárás vagyon, dolog elvonása, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele érdekében - határzárral kapcsolatos eljárás

3 Az egyszerűsítés hagyományos lehetőségei
Büntetővégzés Bíróság elé állítás Egyezség Ü g y é s z i i n d í tv á n y A b ű n c s e l e k m é n y b e i s m e r é se (nem mindig kötelező!) /vagy hivatalból / / vagy tettenérés/ legfeljebb 5 év fenyegetettség legfeljebb 10 év fenyegetettség Egyszerű megítélésű ügy Az ügyész és a terhelt a védő közreműködésével egyezséget köt (beismerés, „sommás eljárás” kialkudott büntetés fejében) szabadon lévő terhelt, enyhe szankciók, (legfeljebb 2 év felfügg) 1 hónapon belül döntés, büntetési célok elérhetők 3 évig terj + beismerés: (5 évig terj.) A bizonyítékok rendelkezésre állnak, helyi vagy katonai hatáskör, Tettenérés esetén 15 napon belül, beismerés esetén A kihallgatástól 1 hónapon belül,

4 Büntető végzés (C. fejezet)
Objektív feltételek Mérlegelésen alapuló feltételek Anyagi jogi feltételek Processzuális feltételek - egyszerű tényállás, a büntetési célok tárgyalás nélkül is elérhetők - legfeljebb 5 éves fenyegetettségű bűncselekmény, enyhébb alkalmazott szankciók (legfeljebb felfüggesztett szabadságvesz-tés.) - a bíróságra érkezéstől számított 1 hónapon belüli döntés, szabadlábon lévő (vagy más ügyben fogvatartott) terhelt ügyészi indítvány nem kötelező, de lehetséges Legfeljebb max.3 éves fenyegetettség Max. 5 éves fenyegetettség esetén a feltételek azonosak, de -beismerés is kell

5 Eljárás egyezség esetén (XCIX. fejezet)
FOGALMI TISZTÁZÁS (elhatárolás!): „vádalku” és együttműködő terhelt „vádalku” és „egyezség” Egyezség tényállásra (és minősítésre) nem terjed ki. A büntetésre vonatkozó egyezség a bíróságot köti!

6 Fiatalkorúak eljárása Fiatalkorúak eljárása – „vegyes” szabályokkal
Fiatalkorúak elleni eljárás: speciális eljárások-speciális szabályok (XCV. fejezet) Fiatalkorúak eljárása Felnőttek eljárása (általános eljárás) Fiatalkorúak eljárása – „vegyes” szabályokkal az elkövetéskor és az elbírálásákor valamennyi terhelt fiatalkorú, elkövetéskori fk. az elbíráláskor felnőtt - a cselekmények egy részét a fk. terhelt fiatalkorúként, más részét felnőttként követi el. Fk. és felnőtt terhelttársak esetén a fk. eljárás, de csak a fiatalkorúra érvényes speciális szabályokkal

7 A fontosabb speciális szabályok
Törvényes képviselő együttműködési kötelezettsége, Kötelező környezettanulmány, Letartóztatás szigorúbb tartalmi és formai feltételei, Speciális összetételű bírói tanács (8 évet elérő fenyegetettség esetén), Fiatalkorúak ügyésze, kötelező védelem

8 A katonai büntetőeljárás személyi hatálya
Katonai bűncselekmény (Btk. XLV. Fejeztet) esetén Bármely bűncselekmény Katona, tényleges szolgálati viszonya alatt követi el a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, katonai, rendészeti tevékenységet végző személy (pl. rendőr, BV-őr) szolgálati helyen illetve a szolgálattal összefüggésben külföldi katona magyar területi hatály alá eső helyen követi el

9 A magánvádas eljárás lényege
A bűncselekmények meghatározott - a személyes jogok sérelmével járó – körében (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megssértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés) a vádat nem az állam képviseletében eljáró ügyész, hanem a sértett képviseli. Ez az eljárás forma – tekintettel arra, hogy itt mintegy „egyesülnek” a vádlói és sértetti jogok - olyan sajátosságokkal jár, amely indokolja az eljárás „külön eljárások” közé iktatását. A sértetti vád körében biztosított jogosítványok nem teljesen azonosak a közvádlóéval (ilyen különbség pl. a később tárgyalandó „vélelmezett vádelejtés”, vagy a magánvádló korlátozott perorvoslati joga.). Ha a vádlott katona, fiatalkorú, vagy ha a vád képviseletét az ügyész átvette, magánvádas eljárásnak nincs helye.

10 Eljárás távollévő, külföldön tartózkodó terhelt ellen
A külön eljárás lényege, hogy ismeretlen helyen (külföldön) tartózkodó terhelt esetében nem csupán a kézre kerítése érdekében szükséges intézkedéseket kell megtenni, hanem a bizonyítási eszközök felderítéséről és rögzítéséről is gondoskodni kell , s bizonyos garanciákkal a tárgyalás is lefolytatható. A nyomozás során elengedhetetlen körözés majd elfogatóparancs kibocsátása, s az utóbbival egyidejűleg védő kirendelése. A vádemelésnek további szigorú kritériumai vannak: - az elfogatóparancs a vádemelésig nem vezetett sikerre, - az eljárás tárgyát képező bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenyegeteti, - megalapozottan feltehető a terhelt távollétét illető „önhibája”, a szökés vagy elrejtőzés ténye, végül - az ügyész a bűncselekményt olyan jellegűnek vagy súlyúnak minősítse, amely indokolttá teszi a távollét esetén is az eljárást. Bármelyik feltétel hiánya esetén az ügyész felfüggeszti az eljárást.

11 Garanciák – a távollévő terhelt előkerülése
Az előkerült vagy kézrekerített terhelt esetén követendő eljárás: a) ha a tárgyalás megkezdése előtt kerül kézre: erről a bíróság értesíti az ügyészt, b) ha a megkezdés után kerül kézre - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésére kerül sor, c) ha elsőfokú határozat után kerül kézre - a vádlott kérheti az eljárás megismétlését (tanúvallomás, szakvélemény felolvasható - korábbi döntéshatályban tartható) d) ha a másod- vagy harmadfokú eljárásban kerül kézre- a vádlott kérelmére hatályon kívül helyezésre, új eljárás lefolytatására kerül sor, e) végül a jogerős határozat után történő kézrekerüléskor a terhelt javára perújítási kérelem ill. indítvány tehető.

12 Eljárás mentességet élvező személyekkel szemben (XCVII.fej.)
Mentelmi jog alapján - országgyűlési képviselő, - alkotmánybíró, - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, - az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei, - hivatásos bíró. ügyész, ülnök, valamennyiük esetében, amíg e tisztséget betöltik. Gyanúsítás, kényszerintékedés, vádemelés csak a mentelmi jog felfüggesztés után Tettenérés esetén kényszerintézkedésnek helye lehet. Nemzetközi jog alapján - Diplomáciai mentesség Eljárási cselekmény a felfüggesztésig nem végezhető

13 Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén (CVII. Fejezet)
Ez az eljárás három bűncselekmény elbírálása során jöhet tehát szóba. Ezek -a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §) -a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), és -a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §). A „különös előírások” egy része e bűncselekmények elbírálásakor mindig alkalmazandó, más részük csak tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén. A) Az elbíráláskor minden esetben alkalmazandó fontosabb szabályok : - a Szegedi, Zalaegerszegi, Pécsi Járásbíróság illetve Törvényszék kizárólagos illetékessége, - az OBH elnöke által kijelölt egyesbíró eljárása, - a terheltek nagy száma esetén az ügyek főszabálykénti kötelező elkülönítése, - kötelező védői részvétel, - a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának kizárása, - ismeretlen helyen tartózkodó (belföldi lakcímmel nem rendelkező) terhelt esetén az eljárás megszüntetése (kivéve, ha a cselekmény halált okozott, vagy a másodfokú eljárás során), - speciális rendelkezések bíróság elé állítás esetén (büntetési tételtől független alkalmazhatóság, beismerés esetén 15 napos, tettenérés esetén 8 napos határidő), illetve tárgyalásról lemondás alkalmazásakor (15 napos határidő, ügyész általi gyanúsítotti kihallgatás, védő által is kezdeményezhető eljárás). B) Tömeges bevándorlás esetén alkalmazandó: - mindent felülíró soron kívüliség, - a kiskorúak érdekében kényszerintézkedésként elsősorban menekültszálláson foganatosítandó házi őrizetet alkalmazása, - rendőrségi fogdában illetve menekültszálláson is foganatosítható előzetes letartóztatás.

14 Biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás (CIII.fejezet)
Elhatárolandó az óvadéktól ! Ha a terhelt külföldön él, kérelmére a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság (legfeljebb 5 évi fenyegetettség és pb. várható kiszabása esetén) engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható. A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, alkalmazandó vagyonelkobzás, illetőleg a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben. Biztosíték letétbe helyezését a terhelt vagy a védő kérheti, az eljárásban védő részvétele kötelező (aki au engedélyezés után kézbesítési megbízott).

15 A biztosíték sorsa: a) visszajár: - szabadságvesztés kiszabása esetén (a büntetés végrehajtásának befejezése után), - a nyomozás megszüntetése esetén, - a terhelt felmentése esetén. - az eljárás (bűnösség megállapítása nélküli) megszüntetése esetén. b) a terhelt elveszti (az államra száll): - ha a bíróság bűnösnek mondja ki, (Ha pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetőleg a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani) - ha a bíróság büntető végzéssel büntetést szab ki, c) a terhelt részben elveszti (arányosan visszajár): - részbeni megszüntetés vagy felmentés esetén, - ha a biztosíték összege meghaladja a vagyoni jellegű szankciókat és a bűnügyi költséget

16 Az óvadék A biztosíték Célja A bűnügyi felügyelet biztosítása Az eljárás lefolytatása a terhelt távollétében a terhelt külföldre távozása mellett Összege A terhelt személyi körülményei és vagyoni helyzete alapján Az előreláthatóan kiszabandó vagyoni joghátrány illetve költség mértéke alapján Alanya, és jogai, kötelességei bármely terhelt kötelező jelenlét az eljárási cselekményeken Külföldön élő terhelt (lehet magyar állampolgár is) Külföldre távozhat, nincs Kötelező jelenlét Az összeg sorsa a/ szankciós jelleggel az államra száll b/ visszajár a/ joghátrányra vagy költségre kell fordítani Szankció Letartóztatás elrendelése Nincs

17 A kegyelem A kegyelmezés a történelem során mindig a büntetésben testet öltő hátrány elengedését vagy enyhítését jelentette, s e jogot a király, vagy az államfő gyakorolta – kezdetben korlátlanul, később a végrehajtó hatalom képviselőjének ellenjegyzése mellett. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének k) pontja szerint az egyéni kegyelmezési jogot a köztársaság elnöke gyakorolja. Ez egyaránt lehet eljárási, végrehajtási és a mentesítést eredményező kegyelem. A közkegyelem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik (elkövetők vagy elítéltek nagyobb, törvényben meghatározott csoportját érinti) és szintén lehet eljárási vagy végrehajtási kegyelem. Mind az eljárási, mind a végrehajtási kegyelem lehet teljes vagy részleges, részleges kegyelem esetén pl. bizonyos kizáró okokat állapítanak meg, vagy a büntetést teljes egészében nem engedik el, csak mérséklik. A Be. az egyéni kegyelem kérdéseit szabályozza.