A gazdaságpolitika cél és eszközrendszere

Az előadások a következő témára: "A gazdaságpolitika cél és eszközrendszere"— Előadás másolata:

1 A gazdaságpolitika cél és eszközrendszere
Gazdaságpolitika 2. ea. A gazdaságpolitika cél és eszközrendszere

2 A gazdaságpolitika fő funkciói
• A jogi és a társadalmi keretek biztosítása • A verseny biztosítása • Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) •A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) • Stabilizációs funkció • Gazdaságfejlesztés - hatékonyság

3 A jogi és a társadalmi keretek biztosítása
Ez általánosan elfogadott (Smith) Magántulajdon védelme Szerződések betartása Szélesebb társadalmi aspektusa is van: személyi szabadság Az állammal szembeni védelem

4 A verseny biztosítása A piaci kudarcok egyik esete, amikor a piac nem hatékony = jóléti veszteség, Pareto-hatékonyság nem érvényesül Fúziókontrol Kartell-ellenes törvények Természetes monopóliumok szabályozása Stb. Versenytörvények, versenyhivatal.

5 Allokációs funkció Ez is célozhatja a hatékonyságot, amikor a piac nem hatékony = extern hatások és közjavak Az állam beavatkozik a termelési tényezők elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik (közjavak) Érvényesti a társadalmi optimumot a piacival szemben (extern hatások) Lehet struktúrapolitikai indítéka is!

6 Területei Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése
Környezetvédelmi beruházások, támogatások adók Egészségügyi intézmények fenntartása Oktatási célú beruházások, fejlesztések Kulturális intézmények fenntartása, fejlesztése K+F célú támogatások, fejlesztések (innováció)

7 Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció)
Hatékonyság versus méltányosság Azért van rá szükség, mert a kizárólag piaci automatizmusok által vezérelt gazdaság –jóllehet hatékonyan működhet, nem feltétlenül méltányos a társadalom tagjai számára. Ez egy jóléti funkció: az állam az adózással elvont pénzt újraelosztja a piac által kialakított igazságtalan jövedelemkülönbségek enyhítése érdekében → esélyegyenlőség, szociális biztonság.

8 Stabilizációs funkció
Az állam rövidtávon a gazdaság túlzott kilengéseit (kereslet túlzott növekedése illetve csökkenése) igyekszik csillapítani, tehát egy konjunktúra-szabályozást végez Míg hosszú távon kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, magas foglalkoztatottságot és stabil árszínvonalat kíván elérni. Súlyos gazdasági problémák esetén, – válságok – stabilizációs gazdaságpolitikára van szükség. = egyensúly helyreállítása.

9 Gazdaságfejlesztés Vitatott funkció, de sok állam alkalmazza
Indokolhatja, hogy a piac túl lassú és nagyok a veszteségek A nemzetgazdaság hosszú távú fejlődését, felzárkózását elősegítő politika Innováció támogatása Kiemelt iparágak támogatása (csúcstechnológia) Ipari parkok Infant industries érvelés

10 Gazdaságfejlesztés - struktúrapolitika
A gazdasági folyamatok tervezése, programozása Szorosan kapcsolódik a külgazdasági politikához: exportösztönzés, importhelyettesítés Válságkezelés (a veszteségek minimalizálása) Részpolitikák: iparpolitika, agrárpolitika

11 A gazdaságpolitika fő céljai: a bűvös négyszög
Növekedés Foglalkoztatás, munkanélküliség Infláció, árstabilitás Egyensúly: költségvetés, fizetési mérleg Tipikusan makro-célok Szemben állhatnak egymással: infláció munkanélküliség

12 A gazdaságpolitika eszközrendszere
1. Makrogazdasági eszközök monetáris politika, fiskális (költségvetési) politika, árfolyam-politika (?) 2. Mikrogazdasági eszközök versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (Adók,támogatások, szubvenciók) 3. Társadalompolitikai eszközök oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj-politika, intézményi infrastruktúra

13 A költségvetési politika
Elsődleges céljai: Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság (stabilizációs politika) Az erőforrások optimális elosztásának biztosítása, piaci mechanizmusok korrekciója (allokációs politika). A piacon kialakuló igazságtalan jövedelem- és vagyoni különbségek enyhítése, esélyegyenlőség növelése (redisztribúciós politika). Jóléti politika: társadalombiztosítás (nyugdíj, egészségügy)

14 A költségvetés szerkezete
A költségvetés központi alrendszere Központi költségvetés Magyarország, 2017 – kiadások: milliárd forint Társadalombiztosítási alapok Magyarország, 2017 – kiadások: milliárd forint Elkülönített költségvetési alapok Magyarország, 2017 – kiadások: 612 milliárd forint Helyi és regionális önkormányzatok

15 Az államháztartás alrendszerei

16 A költségvetés bevételei
Közjogi bevételek Adók Járulékok Illetékek Magánjogi bevételek Díjak Hozamok Kamatok Állami vállalatok nyeresége Stb.

17 A költségvetés kiadásai
Adminisztratív csoportosítás Felelősségi rendszer, intézményi felépítés szerinti csoportosítás Fejezetek, címek, alcímek Funkcionális csoportosítás Azt mutatja, mely területekre fordítják a kiadásokat Állam működéséhez kapcsolódó kiadások, gazdasági kiadások, jóléti kiadások Közgazdasági csoportosítás Számviteli szempontú osztályozás Dologi kiadások, személyi kiadások, szociális transzferek stb.

18 A kiadások funkcionális csoportosítása,
2014 Forrás: Eurostat GDP % Magyarország EU-28 F01-03 – Állam működése 12,2 (2015: 11,5) 9,8 F01 – Ált. közszolgáltatások 9,7 (2015: 8,9) 6,7 F02 – Honvédelem 0,6 (2015: 0,5) 1,3 F03 – Rendvédelem 1,9 (2015: 2,1) 1,8 F04 – Gazdasági kiadások 7,3 (2015: 8,6) 4,3 F05-10 – Jóléti kiadások 29,5 (2015: 29,9) 34,0 F05 – Környezetvédelem 1,2 (2015: 1,2) 0,8 F06 – Lakhatás 0,9 (2015: 1,1) 0,6 F07 – Egészségügy 4,9 (2015: 5,3) 7,2 F08 – Szabadidő, kultúra, vallás 2,0 (2015: 2,1) 1,1 F09 – Oktatás 5,1 (2015: 5,2) 4,9 F10 – Szociális védelem 15,4 (2015: 15,0) 19,4 ÖSSZESEN 49,0 (2015: 50,0) 48,1 Gazdaságpolitika Tanszék

19 A költségvetés egyenlege
Egyenlegfogalmak Teljes egyenleg, elsődleges egyenleg, ciklikusan kiigazított egyenleg, strukturális egyenleg Hiány vagy többlet A hiány finanszírozása Jegybanki deficitfinanszírozás (tilos az EU-ban) Privatizáció Belföldi hitelek (hazai valuta) Külföldi hitelek (külföldi valuta)

20 Költségvetési egyenleg az EU országaiban, 2015 (GDP %-ban)
Forrás: Eurostat Luxemburg Németország Svédország Észtország Litvánia Csehország Románia Ausztria Ciprus Lettország Málta Magyarország Dánia Bulgária Hollandia Írország EU28-átlag Belgium Lengyelország Olaszország Szlovákia Szlovénia Finnország Horvátország Franciaország Egyesült Királyság Portugália Spanyolország Görögország -8% -6% -4% -2% 0% 2%

21 Államadósság Államkötvények kibocsátása Kamatfizetés
Magyarország, 2015: a kiadások 7,1 százaléka A későbbi évek egyenlegét rontja Ördögi kör Adósságráta alakulása Elsődleges egyenleg Kamatszint Adósság/GDP arány Gazdasági növekedés

22 Államadósság az EU országaiban, 2015 (GDP %-ban) Forrás: Eurostat
180% 150% 120% 90% 60% 30% 0% Görögország Olaszország Portugália Ciprus Belgium Spanyolország Franciaország Egyesült Királyság Horvátország Ausztria EU28-átlag Szlovénia Írország Magyarország Németország Hollandia Málta Finnország Szlovákia Lengyelország Svédország Litvánia Dánia Csehország Románia Lettország Bulgária Luxemburg Észtország

23 Monetáris politika Céljai, feladatai (vitatott): Árstabilitás
Stabil növekedés Teljes foglalkoztatás Kormány politikájának támogatása Árfolyamcél A pénzügyi rendszer stabilitása

24 A jegybank (MNB) feladatai
A pénzforgalmi rendszer kialakítása és fenntartása Deviza- és aranytartalék képzése és kezelése Hivatalos devizaárfolyamok jegyezése és közzététele Forint bankjegyek és érmék kibocsátás valamint forgalomba helyezése Statisztikai információk gyűjtése és közzététele

25 A gazdaságpolitika szereplői
Közvetlen szereplők: Belföldiek: parlament kormány állam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség?) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

26 A gazdaságpolitika szereplői
Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsosok)

27 Gazdaságpolitikák típusai
Gazdaságfilozófiai oldalról: Aktivista gazdaságpolitika Nem aktivista gazdaságpolitika Beavatkozás mögött húzódó döntési mechanizmus szerint: Diszkrecionális Szabályhoz kötött Befolyásolás irányultsága szerint: Keresletorientált gazdaságpolitika Kínálatorientált gazdaságpolitika