Pálfi Erika főosztályvezető Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály

Az előadások a következő témára: "Pálfi Erika főosztályvezető Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály"— Előadás másolata:

1 Pálfi Erika főosztályvezető Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály
Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság Oktatásért Felelős Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztériuma

2 A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia
1488/2016. (IX. 2.) Korm. Határozat gyermekvédelmi szűrőszoftver kifejlesztése egy online gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat összegyűjtő honlap létrehozása az online zaklatások, megfélemlítések megelőzését és kezelését támogató képzési és továbbképzési programok indítása A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia

3 A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia
A köznevelést érintő főbb intézkedéscsomagok: A gyermekek számára biztonságos internet szolgáltatás A digitális témahét része lett a médiatudatosság Kortárs mentorprogram kidolgozása Online tartalom bővítése Resztoratív sérelemkezesről szakmódszertani nap

4 Helyzetfeltáró mikrokutatás a digitális gyermekvédelem oktatási vonatkozásainak feltérképezésére
A vizsgálati koncepció az EMMI javaslata alapján készült A kutatást az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folytatta le Az adatfelvétel az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ közreműködésével valósult meg A kutatásról

5 Tartalom és módszer Víruskeresők használata Szűrőszoftver használata
Online kérdőív Víruskeresők használata Szűrőszoftver használata Internetbiztonsági tájékoztatás Veszélyeztettség Adatfelvételi időszak: július 3−31. Tartalom és módszer

6 Adatközlők Általános iskolák Középfokú intézmények
Vegyes (általános iskolai és középiskolai nevelés-oktatást folytató) iskolák Összes válaszadó : 1245 intézmény Az alapsokasághoz illeszkedett a településtípus szerinti megoszlás Felülreprezentáltak voltak az általános iskolák állami fenntartók

7 Eredmények – Víruskeresők
Az iskolák hány százalékában van víruskereső program a tanulók által használt számítógépeken?

8 Eredmények – Szűrőszoftver
Korlátozzák-e a tanulók által használt számítógépeken az internet használatát az alábbi módokon? (n=1245, %) Nincs korlátozás Korlátozzák bizonyos tanulói gépeken Korlátozzák valamennyi tanulói gépen Együtt A tartalmak elérését 32,6 8,9 58,5 100 A Facebook-ot vagy más hasonló alkalmazást 46,3 11,3 42,4 Az internethasználat időszakát vagy időtartamát 62,0 8,0 30,0 Az internet sávszélességét 87,5 4,5 A legkevésbé az internet sávszélességét korlátozzák az iskolák (12%), melyet az internethasználat időszakára vagy időtartamára vonatkozó korlátozások követnek (38%). A minta iskoláinak többsége valamilyen korlátozást vezetett be a Facebook vagy más hasonló alkalmazásokra (54%), valamint bizonyos tartalmak elérhetőségére vonatkozóan (67%). Amennyiben internethasználattal kapcsolatos korlátozást vezetnek be az iskolákban, akkor általában valamennyi tanulói gépre érvényesítik a korlátozást, korlátozásokat. A tartalmak és az internetes alkalmazások (pl. Facebook) elérését az általános iskolákban, míg az internethasználat időszakát, időtartamát, valamint a sávszélességet a középfokú képzést nyújtó intézményekben korlátozzák gyakrabban.

9 Eredmények – Iskolai szabályzat
Rendelkezik-e az intézmény az internethasználatot érintő írott szabályzattal (pl. a házirend részeként)? (n=1245)

10 Eredmények – Internetbiztonsági tájékoztatás
Hány alkalommal szerveztek az intézményben internetbiztonsággal kapcsolatos tájékoztatót az elmúlt tanévben? (n=1245, %)

11 Eredmények – Internetbiztonsági tájékoztatás
Kiknek szerveztek internetbiztonsággal kapcsolatos tájékoztatót az elmúlt tanévben? (azok körében, akik szerveztek ilyet, n=718)

12 Eredmények – Veszélyeztetettség
Az iskolákat érintő internetes események az elmúlt évben képzési szint szerint (náltalános iskola=720; nközépfok=380; nvegyes=145, %)* Nem fordult elő Évente legalább egyszer Nem tudom Az intézmény tanulóját rossz szándékú idegenek zaklatták az interneten. általános iskola 56,8 16,0 27,2 középfok 40,2 17,8 42,0 vegyes 51,7 14,5 33,8 A tanulók egymást bántalmazták, fenyegették az interneten. 34,5 52,3 13,2 22,6 51,8 25,6 35,2 42,1 22,7 A tanulók névtelenül sértegették valamelyik tanárt az interneten. 69,2 15,6 15,2 51,9 21,3 26,8 64,1 13,1 22,8 A tanulók visszaéltek diáktársuk internetes identitásával. 43,8 34,7 21,5 36,8 28,5 42,8 29,7 27,5 Az intézményre vonatkozóan kedvezőtlen információk kerültek az internetre. 65,0 23,9 11,1 57,4 25,8 16,8 71,0 20,0 9,0 Az iskolai hálózat átmenetileg nem volt használható vírusfertőzés vagy támadás miatt. 87,1 9,4 3,5 80,6 15,7 3,7 81,9 2,1 A felhasználókat (tanulók / tanárok) sürgősen tájékoztatni kellett valamilyen hálózaton terjedő vírusfertőzés veszélyéről. 69,5 26,7 3,8 66,1 29,5 4,4 71,5 26,4

13 A kutatás összefoglalása
A tanulók többsége érintetté vált az internettel kapcsolatos veszélyforrás által A kedvezőtlen események főleg a középfokú intézményeket érintik Az intézmények felismerték, hogy sokat tehetnek a biztonságos internethasználatért Az intézmények tudatosan szerveznek internetbiztonsági tájékoztatókat A digitális ökoszisztéma területén az iskolák többsége „kontrolláló” típusú A szűrőszofverek és a víruskeresők alkalmazása elterjedt A kutatás összefoglalása

14 Sok esetben a tanulók nincsenek tisztában azzal, hogy a „hecc” kedvéért elkövetett cselekedetük büntető tényállásnak felelhet meg! A zaklatás, a kiszolgáltatott személy megalázása, a becsületsértés, a rágalmazás magánidítványra büntethető.

15 Helyreállító technikák
Sérelemkezelés az iskolában Amennyiben a sérelmet okozó cselekmény nem valósít meg tényállásszerű bűncselekményt, illetve a magánindítványra jogosult nem tesz feljelentést (pl. zaklatás, rágalmazás, becsületsértés), azonban mindenképpen kéri a helyzet megoldását, a mediáció, illetve más konferencia- vagy körmódszerek nyújthatnak megfelelő megoldást.

16 A resztoratív sérelemkezelés előnyei
A felek lehetőséget kapnak az esettel kapcsolatos érzéseik, szükségleteik, motivációjuk feltárására. Az okok és körülmények feltárásra kerülnek, ezáltal a jövőben megelőzhetőek a hasonló esetek. Az áldozatok, érintettek részére megerősítő mások jelenléte, „nem vagyok egyedül” érzés kialakítása. Hasonló esetben egy áldozat könnyebben mer kérni segítséget, ha látja, hogy korábban már támogató környezet állt egy másik áldozat mellett. Közösségépítő és közösségmegerősítő hatása van. A sérelemkezelés során mindenki által elfogadható megoldás alakul ki.

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!