Minőségfejlesztési komponens 2005

Az előadások a következő témára: "Minőségfejlesztési komponens 2005"— Előadás másolata:

1 Minőségfejlesztési komponens 2005
D Minőségfejlesztési komponens 2005

2 A D2 komponens célrendszere 2005
Rövid távú cél: A SZÖM II. intézményi bevezetésének koordinálása, értékelése Intézményi önértékelés szabályozásának támogatása, értékelése Középtávú célok: A programban résztvevő intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak vizsgálata, megteremtésének előkészítése A KMBK modell szerinti vizsgálat végrehajtása intézményi és fenntartói szinten KMBK modell adaptációjának előkészítése

3 Hosszú távú célok: Az intézményekben a fenntartható fejlődés garanciáinak megteremtése. A KMBK mérés – értékelési területének alkalmazhatóságához ágazati értékelési rendszer kialakításának generálása, támogatása A KMBK modell adaptációja intézményi szinten, fenntartói szinten, ágazat irányítás szinten Az új, a mai kihívásoknak és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő A minőségértékelés és minőségfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása a meglevő szervezeti egységek újrarendezésével. A hazai minőségfejlesztési tevékenységek elismertetése nemzetközi téren. A minőségértékelés és minőségfejlesztés NFT II-ben való támogatási rendszerének kialakítása Ez az a komponens, ami az egész iskola működését, illetve átalakításának folyamatát fogja segíteni. A D komponens elemei hozzásegítik majd Önöket ahhoz, hogy…… A résztvevők az elsajátított ismeretek és készségek birtokában képesek legyenek a korszerű intézményvezetés megvalósítására és saját körülményeikhez alkalmazkodó pedagógiai módszerek és innovációk alkalmazására A programba bekapcsolódó iskolák kidolgozzák, és folyamatosan fejlesztik az új, a mai kihívásoknak és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pedagógiai programjukat, helyi tantervüket, képzési programjukat és működési rendjüket

4 Múlt – Jelen - Jövő Intézményi önértékelés folyamatának szakmai támogatása Külső szakértői értékelés az intézmények által készített önértékelésről Fenntartható fejlődés garanciáinak vizsgálata az intézményekben, a KMBK bevezetésének szakmai előkészítése A KMBK mérés – értékelési modell koncepciójának elkészítése, stratégiai és módszertani ajánlások Tapasztalatcsere, módszertani kultúra fejlesztés, KMBK ágazati és régiós értékelés Külföldi tanulmányút – tapasztalatok beépítése 1 mondatos definicióban nem sikerült, ezért pontokba szedtem az Önök számára: A tantestület belső energiáinak, tudásának, és tapasztalatainak közös feltárása A feltárt erőforrások újra gondolása, amely az iskolai élet minden területén új minőséget hoz létre Olyan szemlélet és fejlesztő módszer, amely nyitottá tesz, és egyben elősegíti a résztvevő intézmények hálózattá válásának lehetőségét Olyan képzési folyamat, amely csoportmunkára, a csoport tagjainak saját, illetve egymás tapasztalataira építő folyamatos tudásmegosztásán alapszik A környezetre és a társadalomra nyitottabb, a gyerekek és a szülők igényeit jobban figyelembe vevő, a változásokra érzékenyebb iskolai működés kialakítása.

5 A SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL
A KMD Modell eddigi alkalmazási tapasztalatai azt mutatják azonban, hogy az intézmények számára sok esetben túl nagy feladatot jelent a teljes intézményi működés áttekintése. Az intézmények gyakran az új területekre (pl. folyamatirányítás, társadalmi hatás vizsgálata) összpontosítanak, amelyek elvonják a figyelmüket az elsődleges, nevelési-oktatási tevékenységük mélyebb értékeléséről. A modell értelmezésénél néhány esetben még a szükséges szakmai háttérismeretek (mint például a stratégia alkotás folyamata, vagy a folyamatrendszer kialakítása) hiánya is gondot okoz. Mindezek mellett a KMD Modellt olyan általános önértékelési modellként kellett kialakítani, amely bármilyen közoktatási intézménytípusra alkalmazható (legyen az óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképző intézmény vagy kollégium). Annak érdekében, hogy a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében a szakiskolák munkáját egy hatékony önértékelési eszközzel segítsük, szükségessé vált a KMD általános kritérium-rendszere helyett egy, a szakiskolákra adaptált intézményi önértékelési modell kidolgozása. A modellfejlesztők figyelembe vették a létező hazai és európai közoktatási intézményi (belső) értékelési rendszereket is. Ezek az alábbiak: a "How good is our school?" (Mennyire jó a mi iskolánk?) skót önértékelési modell (Ön-értékelés teljesítménymutatókkal), "A minőség tizenhat mutatója" (Európai Jelentés az iskolai oktatás hatékonyságáról). 5

6 Lemorzsolódás, évismétlés %-os aránya az eltelt négy év alatt a következők szerint alakult.
Az önfejlesztő iskolai képzés. 4 fő minél többen megismerjék és képviseljék a tantestületben Könnyebb=hatékonyabb A fenntartó részvétele azért fontos, hogy Önöknek megkönnyítse a későbbiekben a kapcsolattartást vele. Hiszen ő is könnyebben fogja így képviselni az iskola érdekeit. Minőségfejlesztés területén az intézménynek meg kell neveznie két intézményi dolgozót, akik részt vesznek a képzéseken és a későbbiekben az intézményi önértékelés folyamatát koordinálják. Az ő feladatuk lesz az intézmény dolgozóival megismertetni az önértékelés célját, modelljét, módszertanát és megtervezni illetve irányítani az önértékelés folyamatát. Az intézmény minőségfejlesztési tevékenysége mindenképpen igényli, hogy a tantestületből többen - támogatva a vezetőket - vegyenek részt a folyamatban. Az önértékelés elkészítésében fontos, hogy a teljes dolgozói kör részt tudjon venni. Erre a feladatra fel kell készíteni őket, majd be kell mutatni az eredményt számukra. Az önfejlesztés és minőségfejlesztés nem lehet néhány dolgozó ügye az intézményben, mindenképpen csapatmunkát igényel.

7 A tanulmányi út eredményességének, a tanulók szakmai fejlődésének adatai
Megnevezés 2001/02 2002/03 2003/04 Második szakmát szerzett tanulók száma 15 13 9. évfolyam tanulmányi átlaga 3,3 3,1 3,4 10. évfolyam tanulmányi átlaga 3,2 3,5 11. évfolyam tanulmányi átlaga 3,22 12. évfolyam tanulmányi átlaga 2,45 3,56 3,8 Szakiskolai tanulmányi átlag 2,8 3,55 3,74 Szakmai tantárgyi átlagok alakulása 3,17 Gyakorlati jegyek osztályonkénti átlaga 3,62 3,9 7

8 Neveléssel kapcsolatos egyéb mutatók
Megnevezés 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 Veszélyeztetettek száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 27 26 14 Hátrányos helyzetűek száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 60 68 63 65 Állami gondozottak száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 8 9 7 Pártfogói felügyelet alatt állók száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 5 % 4 % 3 % Csonka családban élő tanulók száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 16 % 15 % 17 % 12 % Tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 60 % 65 % 70 % 78 % Szociális segélyben részesülők száma a tanulói létszámhoz viszonyítva (%) 46 % 49 % 52 % Külső ifjúságvédelmi szerveknek történő jelzések száma (alkalom/év) 86 % 72 % 8

9 A nevelési problémák megoldására tett intézkedések eredményességi mutatói

10 fegyelmi intézkedések és jutalmazások száma és aránya
Megnevezés 2001/02 2002/03 2003/04 Figyelmeztetések (osztályfőnöki, igh., ig.) száma (alkalom/év) 148 116 109 Írásbeli intések (osztályfőnöki, igh., ig.) száma (alkalom/év) 181 74 34 Megrovások száma (alkalom/tanév) 5 4 2 Más osztályba történő áthelyezések száma (alkalom/tanév) Kizárások száma (alkalom/tanév) Dicséretek (osztályfőnöki, tantestületi, igazgatói) száma (alkalom/tanév) 166 190 226 10

11 Igazolt és igazolatlan mulasztott órák száma és aránya
11

12 Standardizált átlagos képességek mérése (2003)
12

13 Bemeneti kompetenciák, készségek, képességek vizsgálata

14 Diákok elégedettsége a munkahellyel

15 Munkahelyek a végzettek szempontjából
15

16 Fejlesztési területek, célok (részlet)
Iskolánkban főleg a szakiskolai részen osztályban nagy a lemorzsolódás (15-20%) illetve a bukások száma is magas. Célunk a lemorzsolódás csökkentése 30 %- al. Az alkalmazott nevelési, oktatási módszerek elemzése, értékelése, fejlesztése, bevezetése, terjesztése. A módszertani kultúra fejlesztésében a tevékenység-központú módszerek bevezetése, elterjesztése. A tanulók felelősségérzetének, önálló gondolkodásának, véleményalkotásának és a tanulási folyamatban való aktív részvételének ösztönzése. A helyes tanulási módszerek megismertetése, elsajátítása. Az intézményi tudás és tapasztalat átadásának szervezeti kereteinek fejlesztése. A közismereti és a szakmai előkészítő képzés tartalmának összehangolása Ez az a komponens, ami az egész iskola működését, illetve átalakításának folyamatát fogja segíteni. A D komponens elemei hozzásegítik majd Önöket ahhoz, hogy…… A résztvevők az elsajátított ismeretek és készségek birtokában képesek legyenek a korszerű intézményvezetés megvalósítására és saját körülményeikhez alkalmazkodó pedagógiai módszerek és innovációk alkalmazására A programba bekapcsolódó iskolák kidolgozzák, és folyamatosan fejlesztik az új, a mai kihívásoknak és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pedagógiai programjukat, helyi tantervüket, képzési programjukat és működési rendjüket

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 17