Ízeltlábúak törzse.

Az előadások a következő témára: "Ízeltlábúak törzse."— Előadás másolata:

1 Ízeltlábúak törzse

2 Rákok osztálya

3 A rákok külső felépítése
olló (első pár járóláb) csápok járólábak (5 pár) Fejtor szemek Potroh potrohlábak faroklemezek

4 Felsőbbrendű rákok

5 közönséges víziászka a farokláb messze kinyúlik a torpajzs alól
szürkésbarna, foltozott mérete 1-1,5 cm lassú mozgású állat a torlábakon viselt kopoltyúkkal lélegzik vedléskor párzanak álló és lassú folyású vizekben él növényekkel és növi korhadékokkal táplálkoznak

6 szárazföldi ászkák - potrohlábaik lemezszerűek, kétágúak, bennük foglal helyet a kopoltyú és a járulékos légzőszerv kutikulájuk erősen meszes, sötéten pigmentált szárazföldi életmódra tértek át, de a párás, nedves élőhelyeket részesítik előnyben humuszképzésben jelentősek korhadékkal, avarral táplálkoznak

7 közönséges gömbászka 11-15 cm nagyságú
szürkésbarna, palaszínű, esetleg márványozott tökéletesen össze tud gömbölyödni a naposabb, szárazabb helyeket is elviseli

8 közönséges bolharák 12-18 mm nagyságú sárgásfehér, néha vöröses
köve alatt, vízbe hullott leveleken találhatunk rájuk patakokban élnek hazánkban gyakran előfordul a Dunántúlon és az Északi-középhegy-ség patakjaiban

9 kecskerák első három torlábuk ollót visel, amely hosszú és karcsú
a vízfenéken mászkál, de gyors hátrafelé haladásra is képes a potroh alácsapásával dögöket, kisebb csigákat, ebihalat és rovarlárvákat fogyasztanak testhossza cm Ázsiai eredetű faj

10 kövi rák az olló zömök, gömbölyded
színe barnászöld, néha kékes árnyalatú testhossza 8-12 cm szigorúan védett faj hegyi, köves medrű patakokban él, pl.: Pilis, Budai-hegység, Börzsöny patakjai

11 Alsórendű rákok

12 közönséges tócsarák lágy, megnyúlt testű, 8-23 mm-es
héj nélküli rákocska két összetett szeme nyeles két fonál alakúhomloklebenye és sarlószerűen görbült farokvillája van jellegzetessége, hogy a hátán úszik a hímeket a második csápból kialakult ölelő-szervről, míg a nőstényeket a hasoldali pete-tartójáról lehet felismerni időszakos vizekben, tócsákban él

13 testük nagy részét a fej utolsó szelvényéből eredő lágy fejtorpajzs borítja be
összetett szemeik ülőek hanyatt és hason egyaránt jól úsznak ragadozók időszakos, agyagos pocso-lyákban élnek kizárólag nőstennyekkel találkozhatunk, melyek szűznemzéssel szaporodnak nyári pajzsosrák

14 sóféreg lárvája és petéi közkedvelt haleleség az akvaristák körében
az extrém nagy sókoncent-rációt is jól tűri belföldi vagy tengerparti sós vizekben él hazánkhoz legközelebb Erdély-ben találkozhatunk ezzel a fajjal sóféreg

15 nagy vízibolha testét kabátszerűen burkolja a két félből álló héj, így a fej szabadon marad két összetett szemük a fejtetőn eggyé olvad a második pár csáp kétágú evezőcsáppá alakult az evezőcsápok segítségével lassan és nehézkesen halad az édesvízi plankton tagja a nyári peték epimorfózissal fejlődnek a nőstények teste és héja között kialakult költőtérben téli-, vagy tartós petéik jellegzetes alakú költőtasakban ősszel tömegesen találhatóak a vizek felszínén méretük 6 mm tartós peték

16 tengerekben, tavakban, pocsolyákban egyaránt előfordulhatnak
1-10 mm között változhat a testméretűk elkeskenyedő testük kitines gyűrűkre tagolódik feji részük öt fejszelvényből és az első torszelvényekből nőtt össze, amin a két pár csáp, a rágók, az állkapcsok és az állkapcsi lábak találhatóak a hímek első pár csápja fogószervvé, ún. ölelő-csáppá alakult, amellyel párzás közben tartják fogva a nőstényt a torlábak összehangolt mozgása alakítja ki a jellegzetes szökellő helyváltoztatásukat a potrohból jellegzetes farokvilla ered planktonikus vagy fenéklakó életmódot folytat váltivarúak, a nőstény elraktározza a spermi-umokat így a megtermékenyítés a párzás után néhány nappal később történik meg a petéket a nőstény magával hordozza petéket cipelő nőstény sárga kandicsrák lárva

17 Százlábúak osztálya

18 légyölő pókszázlábú éjszakai állat, nappal kövek alatt és az avarban rejtőzik rendkívül ügyes vadász, akár a legyeket is elkapja amikor a zsákmány a csápokhoz ér, az állat ostorszerű elülső lábaival megragadja, majd állkapcsi lábával megmérgezi azt

19 barna százlábú állkapcsi lába és méregmirigye van
rendkívül ügyes ragadozó, más rovarokkal táplálkozik csápja a test félhosszánál rövidebb pontszemei csoportosan állnak lábainak száma 15 pár 90% relatív pártartalmú talajban érzik jól magukat

20 örvös szkolopendra hazánkban is megtalálható: Villányi-hg., Vértes
testhossza cm lapos kövek alatt rejtőzködnek, vagy elágazó üregrendszert építenek, melyekben kamrákat is találhatunk ragadozó

21 óriásrinya testük megnyúlt, vékony, féregszerű
testhosszuk elérheti a 20 cm-t járólábaik száma 173 pár sötétben élnek, szemük nincs avarban, kövek alatt, vagy üregekben élnek ragadozók óriásrinya

22 Ikerszelvényesek osztálya

23 gömbsoklábú - a test felülete fényes, sima, alapszíne barna, rajzolata sárga és fekete foltokból áll nagysága 5-16 mm erdei avarban és korhadó fatörzsekben gyakori

24 erdei vaspondró testük hengeres, szelvényeik száma 40 felett van
egész életük során vedlenek és szelvényszámuk minden vedléssel növekszik a hím egyszínű, sötétbarna, hátán vékony fekete középvonallal, míg a nőstény barna alapszínű, két világos hosszanti sávval mérete mm szárazabb sztyeppeken, akácosokban gyakori (Alföld)

25 karimás ikerszelvényes
szelvényeik száma db hátoldaluk lapos, szelvényenként erős oldalnyúlványt viselnek nincsen szemük színük barna, testhosszuk mm erdeinkben igen gyakori főként kövek, és fakérgek alatt élnek