Földrajz tanítása X. Ismeretek megszilárdítása

Az előadások a következő témára: "Földrajz tanítása X. Ismeretek megszilárdítása"— Előadás másolata:

1 Földrajz tanítása X. Ismeretek megszilárdítása
„A tudás nem tartósabb, mint a hal.” (Alfred North Whitehead, filozófus, )

2 Egyéni adottságoktól függő sebességgel, de mindenki felejt…

3 A tanultak felejtésének sebessége az információ strukturáltságának függvényében (Meyer, 1987)

4 Levonható következtetés…
Az oktatásunk számára fontos feladat: A felejtés folyamatát le kell lassítani A megtanult ismereteket tartósabbá kell tenni.

5 A felejtés sebességét befolyásoló tényezők:
Kezdeti emléknyom erőssége Emléknyom kioltását befolyásoló tényezők Emléknyom felelevenítése, ismétlés A felejtés sebessége egyéni adottságoktól is függ!!!!

6 Kezdeti emléknyom erőssége függ:
Tananyag órai megértése Lényeg kiemelése, rendszerbe foglalása megtörtént-e Alkalmazott oktatási módszer hatékonysága Szemléltetés módja/minősége Koncentráció v. transzfer alkalmazás

7 Koncentráció Fogalma: a tanuló korábbi földrajz órákon, ill. más tantárgyakban szerzett ismereteinek felhasználása az adott anyag tanítása során. Módjai: Belső koncentráció Külső koncentráció

8 Ált. term. földrajz esetében a biológia, kémia, fizika tantárgyakban tanult ismeretekre koncentrálhatunk. Regionális földrajz tanításakor az ált. term. földrajzi ismeretek hangsúlyozottan kerülnek elő. Ált. társadalom földrajz és gazd. földrajz tanításakor a történelem, művészeti tárgyak (zene, képzőművészet, irodalom) és a közgazdaságtan ismeretei használhatók fel.

9 Arab országok tanításának koncentrációs lehetőségei
Tantárgyon belüli koncentráció a terület földrajzi fekvése, határai, partvonala -> térképi tájékozódás éghajlati adottságok -> földrajzi övezetesség összefüggés a természeti adottságok és a népsűrűség között (sivatag <-> folyóvölgyek, tengerpart) -> általános társadalom földrajz, „természet és társadalom” Arab országok ipara -> kőolaj keletkezése, földtörténet Arab kőolaj szerepe a világpiacon -> korábban tanult országok gazdaságánál említésre kerül (EU, USA …)

10 Arab országok tanításának koncentrációs lehetőségei
Tantárgyon kívüli koncentráció Történelem, arab – izraeli konfliktus történelmi gyökerei (aktualitások) Világvallások Szikesedés –> talajtan Asszuáni gát hátrányos következményei -> környezetvédelem, biológiai – ökológiai ismeretek Holt-tenger mentén sólepárlás -> kémia (tengervíz sótartalma, sókiválás sorrendje)

11 Az emléknyom kioltását befolyásoló tényezők:
Sokrétűek Leginkább az adott személy adottságai befolyásolják Befolyásolhatja az érdeklődés, motiváltság, tehetség stb.

12 Emléknyom felelevenítése – ismétlés típusai
Elsődleges rögzítés Óraközi részösszefoglalás Óravégi összefoglalás Folyamatos ismétlés Tematikus ismétlés ~témavégi összefoglalás Ismétlő – rendszerező összefoglalás ~ tanév végi rendszerező ismétlés

13 Óraközi részösszefoglalás
Ha az óra anyaga jól tagolt, tartalma logikai egységekre bontható, akkor alkalmas arra, hogy az egyes logikai egységek lényeges ismereteit összefoglaljuk. Célja: megértés ellenőrzése, lényeg kiemelése. Módja lehet: Frontális osztálymunkában kérdezés, beszélgetés, táblai vázlat készítés, munkafüzetben feladat megoldás stb.

14 Óra végi összegfoglalás
Időhiányra hivatkozva sokszor elmarad Módszertani szempontból két fő típusa van: Mechanikus összefoglalás (a tanár az órán elhangzottak sorrendjében kérdezi vissza a tanulóktól a feldolgozott ismereteket) -> ez az ismeretek reproduktív visszamondását követeli meg. Nem korszerű, DE nehéz anyagrésznél, gyengébb képességű osztálynál hasznos. Alkalmazó összefoglaláskor a tanultakat új szempontok szerint tekintjük át. Lényeg az alkalmazni képes tudás kialakítása. Módszere lehet pl. az összehasonlítás, vagy a probléma felvető kérdések alkalmazása. (Pl. „A valódi mérsékelt öv” c. lecke tanításánál Mi a hasonlóság és mi a különbség az óceáni és a nedves kontinentális éghajlat között?)

15 Folyamatos ismétlés Feladata óra elején alkalmazva:
Rögzítés, a lényeges ismeret elemek folyamatos felszínen tartása Ellenőrzés (elég-e az új ismeret a tovább haladáshoz?) Általában frontális keretek között zajlik, és csak a továbbhaladás szempontjából alapvető fogalmakra kérdez rá. Akkor hatékony, ha rendszeres. (feladatkártyák, tudáslánc)

16 Tematikus v. téma végi ismétlés
A tematikus ismétléskor nem csak mechanikusan visszakérdezzük a tényanyagot, hanem a súlyponti ismeretek kiemelésével rendszerezést végzünk. -> rendszerező összefoglalás. Rendszerezési szempontok kerüljenek fel a táblára! Mikorra ütemezzük? (15-16 órás témakörök esetén a felejtési görbe alapján a tanulók a kezdetben tanultaknak már csak 10-15%ára emlékeznek. -> résztémakörökre bontva is lehet ismételni.

17 Tanév végi rendszerező ismétlés
Alapvető funkció az ismeretek rendszerezése. Több egymással tartalmi v. területi összefüggésben levő témakört összefoglalva tárgyaljuk az anyagot. Hibás: a tankönyvi fejezetek sorrendjében, részletekbe belemenve…. Cél: a tanult ismereteken belüli összefüggéseket, problémákat feltárja, eszmecsere alakuljon ki (transzfer, külső-, belső koncentráció!)

18 VÉGE!