„KISTÉRSÉGI” MŰKÖDÉS – járások - tankerületek

Az előadások a következő témára: "„KISTÉRSÉGI” MŰKÖDÉS – járások - tankerületek"— Előadás másolata:

1 „KISTÉRSÉGI” MŰKÖDÉS – járások - tankerületek

2 Dr. Borosán Gyula (Ph.D) ELŐZMÉNYEK

3 A kistérség I. A kistérség egy területfejlesztési- statisztikai egység, amely egymással határos települések között jött létre, működési, funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján. Az önkormányzatok együttműködési formája, a térségi önszerveződés legfontosabb színtere. A kistérséghez tartozó települések történelmi, néprajzi, kulturális gyökereinek, gazdasági-, társadalmi adottságainak homogenitása egy nagyobb területi egységen belül. A kistérség a településeken élő népesség számára átlátható, személyes, hiszen a közösségeinek közös a múltja, a jelene és a jövője.

4 A kistérség II. A kistérségek teljes mértékben lefedik Magyarország területét ismétlésmentesen, tehát minden település közigazgatási területe pontosan egy kistérséghez tartozik. A kistérség illeszkedik a területfejlesztési- statisztikai régió, a megyék, valamint más kistérség határaihoz.

5 A kistérségek kialakulása II.
1994. KSH közlemény => 138 statisztikai körzet 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló Kistérség: települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési statisztikai egység. A kistérség teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a régió, megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. Kistérségi fejlesztési tanácsok (területfejlesztési cél) 1997. évi CXXXV. tv. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1998. KSH közlemény => 150 kistérség 244/2003 (XII.18.) Korm. rend. => 168 kistérség 2004. évi CVII. tv. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról => 174 kistérség

6 4. Többcélú kistérségek társulások feladatai

7 A Többcélú Kistérségi Társulás
Többcélú kistérségi társulást az adott kistérségben lévő működő önkormányzatok képviselő- testületei alakíthatnak. Ennek az együttműködésnek hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodást kötnek. A települések kapcsolataik révén egy központi településhez vonzódnak, a kistérség elnevezése is a központi település neve alapján történt. Minden város egyúttal vonzásközpont, de vannak községi jogállású vonzásközpontok is.

8 A kistérségi társulások működéséhez kapcsolódó fő feladatok
közös érdekképviselet, érdekegyeztetés, közös területfejlesztési koncepció készítése, közös gazdaságfejlesztés, foglakoztatási és szociális problémák közös kezelése közös infrastruktúra-fejlesztések, környezet- és természetvédelem, az önsegítés szerepének növelése, információs rendszer működtetése, kulturális, táji örökség megőrzése, monitoring rendszer működtetése, a hazai és az Európa Unió források számára megfelelően előkészített terep biztosítása

9 Többcélú Kistérségi Társulások feladatai
Kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében. Feladat- és hatáskörök: a) oktatás és nevelés b) szociális ellátás c) egészségügyi ellátás q) belső ellenőrzés r) területfejlesztés Kistérségi fejlesztési tanács – többcélú kistérségi társulás 2008-tól 174 kistérség

10 Többcélú Kistérségi Társulások megalakulása
A többcélú kistérségi társulásokat a Magyar Államkincstár nyilvántartásba veszi. Feladatait a társulási megállapodás tartalmazza. Irányító szerve: a polgármesterek tanácsa. A feladatok végrehajtását és a döntés-előkészítését a székhelytelepülés önkormányzati hivatala vagy a társulás munkaszervezete végzi. A társulás megalkotja saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ). Törvényességi felügyeletét a megyei közigazgatási hivatal látja el, gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi.

11 Szabályozás Szabályozás
2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, vala-mint a fővárosi és megyei kormány-hivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvény-módosításokról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közok-tatásról (vonatkozó rész ig hatályos) 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

12 A KISTÉRSÉG Magyarország Alaptörvényének értelmében az ún. sarkalatos törvények közül december 19-én fogadta el az országgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényét (továbbiakban Ötv). A törvényben a IV. fejezet rendelkezik az önkormányzatok társulásának szabályairól. Ennek alapján a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény január 1. napjától hatályát veszti. 2013-tól megszűnik ezen társulási kötelezettség és a kistérség elesik a normatív támogatásoktól, a fennmaradó kapcsolat csupán az önkormányzatok társulási szabadságán alapul .

13 Mit mondanak a jogszabályok?
„szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;” Alaptörvény, 32.cikk 1. k. „Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.” Alaptörvény, 34.cikk 2.bek.

14 1990. évi LXV. a törvény az önkormányzatokról
41. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. … A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. 42. § (1) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.

15 43. § (1) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. 44. § (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat.

16 JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK - 2013. január 01.
A járási (fővárosi kerületi) hivatalok illetékes-sége a Korm. rendeletben meghatározott településekre terjed ki. A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja. Illetékességi szabályok A járási hivatal törzshivatala szervezeti egységeként működő okmányiroda az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatás-körébe utalt feladatokat. Tözshivatal

17 A közigazgatás területei egységei
A JÁRÁS A közigazgatás területei egységei

18 A járási hivatalok szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervei
járási gyámhivatal járási építésügyi hivatal járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve járási földhivatal járási hivatal munkaügyi kirendeltsége járási népegészségügyi hivatal

19 BME GTK APPI MPT KÖZNEVELÉS-FELADATELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG
OKTATÁSÉRT FELELŐS MINISZTER EGYHÁZ NEM ÁLLAMI HIVATAL (OH) ÖNKORMÁNYZAT NEM ÖNKOR-MÁNYZATI ÓVODA fenntartás KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT MŰKÖDTETÉS MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KORMÁNYHIVATATLÓL, NYILVÁNTARTÁSUK KORMÁNYHIVATALNÁL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSÜK KORMÁNYHIVATALNÁL KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁS EGYOLDALÚ NYILATKOZAT VAGY KÖZNEVELÉSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN MŰKÖDTETÉS A FENNTARTÓÉ MEGYE KÖZPONTI TANKERÜLET (FENNTARTÓI FELADATOK MŰKÖDTETÉS TANKERÜLET (ILLETÉKESSÉGI TERÜLET: JÁRÁS ILLETÉKESSÉGE) 3000 LÉLEKSZÁM ALATT ÁLLAM SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK, KOLLÉGIUMOK, PED. SZAKSZOLGÁLAT, PED. SZAKMAI SZOLGÁLT. A MEGYEKÖZPONTOT „MAGÁBA FOGLALÓ” JÁRÁS: ÁLTALÁNOS ISKOLÁI, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁI, GIMNÁZIUMOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁK, ALAPF. MŰVÉSZETI ISKOLÁK, GIMNÁZIUMOK 3000 LÉLEKSZÁM FELETT ÖNKORMÁNYZAT KÖZNEVELÉSI (visszaszerződés) SZERZŐDÉSSEL ÖNKORMÁNYZAT ÁTADJA AZ ÁLLAMNAK

20 Néhány kérdés 1. Az intézmények igazgatóinak a kinevezésében az intézményfenntartó központ milyen szerepet játszik? 2. A tankerületek intézményfenntartói feladatait milyen dokumentum szabályozza? 3. A megyeközponti intézményfenntartó illetékessége melyik köznevelési intézményekre nem terjed ki? 4. … és a tankerület illetékessége? 5. Az intézményfenntartó tulajdonjogot szerez az épületre is ?!

21 6. Mi történik a kistérségekkel?
7. Az intézményfenntartó központok az általuk fenntartott intézmények feladatait átadhatják az egyházaknak? 8. Magán intézmény működési engedélyének kiadására ki jogosult? 9. Mit csinálnak az ügysegédek? 10. Szervezeti egységek és a törzshivatal. 11. Intézmények, iskolák fenntartói nem lehetnek önkormányzatok.

22